A csukár (Alectoris chukar) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Csukár
Alectoris-chukar-001.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Tyúkformák (Gallinae)
Nemzetség: Tetraogallini
Nem: Alectoris
Faj: A. chukar
Tudományos név
Alectoris chukar
(Gray, JE, 1830)
Elterjedés
AlectorisChristensen.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csukár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csukár témájú médiaállományokat és Csukár témájú kategóriát.

Keklik.jpg

ElterjedéseSzerkesztés

Európa déli részétől Ázsiában Kínáig terjedt el.

Irak[1] és Pakisztán[2] nemzeti madara, általános elterjedt neve, a csukár is urdu (pakisztáni nyelv) eredetű.

Eredeti hazáján kívül betelepítették Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Norvégia, az Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Mexikó, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság valamint Szent Ilona, az Ascension-sziget és Tristan da Cunha területére is.

AlfajaiSzerkesztés

  • Alectoris chukar kleini - Bulgária, Görögország, Törökország nyugati része
  • Alectoris chukar cypriotes – az égei-tengeri szigetek, Kréta, Rodosz, Ciprus és Törökország déli és középső része
  • Alectoris chukar kurdestanica - Törökország délkeleti része, Szíria északi része, Irak északi része és Irán északi része
  • Alectoris chukar armenicaÖrményország
  • Alectoris chukar caucasica- Kaukázus
  • Alectoris chukar sinaicaSínai-félsziget
  • Alectoris chukar werae - Kelet-Irak és Délnyugat-Irán
  • Alectoris chukar koroviakovi - Irán északkeleti és keleti része és Pakisztán nyugati része
  • Alectoris chukar subpallida - Türkmenisztán, Üzbegisztán középső része és Afganisztán északi része
  • Alectoris chukar falki - Üzbegisztán nyugati részétől keletre Nyugat-Kínáig
  • Alectoris chukar dzungarica - Kazahsztán keleti része, Északnyugat-Kína és Mongólia északnyugati része
  • Alectoris chukar pallida - Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
  • Alectoris chukar pallescens - Afganisztán északkeleti részétől keletre Tibet nyugati részéig
  • Alectoris chukar chukarAfganisztán keleti része, Pakisztán, Kasmír, Észak-India és Nepál nyugati része
  • Alectoris chukar potanini - Nyugat-Mongólia és Kína északnyugati része
  • Alectoris chukar pubescens - Mongólia délnyugati része, Belső-Mongólia és a Ninghszia-Huj Autonóm Terület
  • Alectoris chukar daghestanica
  • Alectoris chukar dementievi
  • Alectoris chukar fallax
  • Alectoris chukar farsiana
  • Alectoris chukar kakelik
  • Alectoris chukar laptev
  • Alectoris chukar laptevi
  • Alectoris chukar ordoscensis
  • Alectoris chukar scotti
  • Alectoris chukar shestoperovi

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 35 centiméter. Csőre, szemgyűrűje és lába piros. Homlokán, szemén és nyakán körbefutó fekete gallért visel. Rövid, lekerekített szárnya van. Tollazata szürkés színű.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kopár sziklafalak, völgyek és füves hegyoldalalk lakója. Tápláléka nagyobb részben magvakból, kisebb részben zöld növényi részekből és rovarokból áll. Költési időn kívül 30-40 fős csapatokban élnek.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Alectoris chukar falki

Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire mezőkön a fű közé készíti. A fészekalj általában 8-20 tojásból áll.

ForrásokSzerkesztés

  1. Iraq Culture, Map, Flag, Tourist Places, 2011. július 14.
  2. Basic Facts. Ministry of Information & Broadcasting. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

További információkSzerkesztés