Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, 
kiejtése✩ IPA [sloˈbodan miˈloʃevitɕ], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
| Slobodan Milošević (Слободан Милошевић) | |
 | |
| Született |
1941. augusztus 20.[1][2][3][4][5] Pozsarevác |
| Elhunyt |
2006. március 11. (64 évesen)[6][1][2][3][4] Scheveningen |
| Beceneve | Slobo |
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | Mirjana Marković (1965. március – 2006. március 11.) |
| Gyermekei | Marko Milošević |
| Szülei | Svetozar Milošević |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztség | Szerbia elnöke (1989. május 8. – 1997. július 23.) |
| Iskolái | Belgrádi Egyetem Jogi Kar (–1964, jog) |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhely | Pozsarevác |
 | |
| Slobodan Milošević aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Milošević témájú médiaállományokat. | |
FiatalkoraSzerkesztés
Milosevics montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.
Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottsága elnökségének.
Hatalomra jutásaSzerkesztés
1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.
A jugoszláv polgárháborúSzerkesztés
BukásSzerkesztés
A perSzerkesztés
2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiesség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:
- etnikai tisztogatás Horvátország területén
- népirtás Bosznia-Hercegovina területén
- terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen
A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívinfarktus okozta.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Milosevic found dead in his cell, 2006. március 11.
További információkSzerkesztés
MagyarulSzerkesztés
- Slobodan Milošević – lap.hu
- Szlavoljub Gyukics: A Milosevics-klán; ford., az Utóirat és Névmagyarázat c. részeket írta Kovács László; Athenaeum 2000, Bp., 2001
- Juan Gasparini: Diktátorok asszonyai. Fidel Castro, Augusto Pinochet, Ferdinand Marcos, Alberto Fujimori, Jorge Rafael Videla, Szlobodan Milosevics; ford. Dornbach Mária, Csikós Zsuzsa; Gabo, Bp., 2003
Szerb, horvát nyelvenSzerkesztés
- Moljac.hr – Slobodan Milošević
- A politikai élete
- www.hlc.org.yu
- Beograd káfé – Bibliográfia
- Ѕerbian planet – Bibliográfia
- Sloboda
- Politika című lap[halott link]
