Főmenü megnyitása
Wikipédia

Slobodan Milošević

Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevity, cirill betűkkel Слободан Милошевић, Loudspeaker.svg kiejtése✩ IPA [sloˈbodan miˈloʃevitɕ], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.

Slobodan Milošević
(Слободан Милошевић)
Slobodan Milosevic Dayton Agreement.jpg
Született 1941. augusztus 20.[1][2][3][4]
Pozsarevác
Elhunyt 2006. március 11. (64 évesen)[5][1][2][3][4]
Scheveningen
Állampolgársága
Házastársa Mirjana Marković (1965. március – 2006. március 11.)
Gyermekei Marko Milošević
SzüleiSvetozar Milošević
Foglalkozása
  • politikai tiszt
  • politikus
Tisztség Szerbia elnöke (1989. május 8. – 1997. július 23.)
Iskolái Belgrádi Egyetem Jogi Kar (–1964, jog)
Kitüntetései Order of Labour
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Pozsarevác
Slobodan Milošević aláírása
Slobodan Milošević aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Milošević témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FiatalkoraSzerkesztés

Milosevity montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.

Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottsága elnökségének.

Hatalomra jutásaSzerkesztés

1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.

A jugoszláv polgárháborúSzerkesztés

BukásSzerkesztés

A perSzerkesztés

2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiesség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:

A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívinfarktus okozta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/4796470.stm

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Slobodan_Milošević&oldid=21260678”