Főmenü megnyitása

Kiszács (szerbül Кисач / Kisač, szlovákul Kysáč) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.

Kiszács (Кисач / Kisač)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Kiszács címere
Kiszács címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rang falu
Irányítószám 21211
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 5471 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület26,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszács (Szerbia)
Kiszács
Kiszács
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 21′ 01″, k. h. 19° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 01″, k. h. 19° 43′ 26″
Kiszács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszács témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Újvidéktől 16 km-re északnyugatra, Piros északi szomszédjában fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Kiszács nevét egykor Alch, Alcs, Ács alakokban említették az oklevelek. Ilyen nevű település egykor Bács vármegyében kettő is volt: Nagy-Ács (Alch és Nagalch) és Kis-Ács, a mai Kiszács.

Nevét 1457-ben említette először oklevél, mikor a kői káptalan, Csekei Porkoláb Tamás, csörögi várnagyot a neki elzálogosított Bács vármegyei Nagalch falu birtokába bevezette. Tamás később örökösök nélkül halt meg és a zálog Mátyás királyra szállt, aki 1461. december 18-án a birtokot anyjának adományozta.

1464-ben már Kis-Alcz (Kiszács) is említve volt a Garai család birtokaként. Steltzer Frigyes volt kiszácsi evangélikus lelkész mindkettőnek nyomát a mai Kiszács határában vélte feltalálni. A település Piros felé eső részének egy dűlő neve Sztári Kiszács, azaz a régi Kis-Ács. Ettől félórányira észak felé Nagy-Ács régi templomának nyomaira találtak.

1499-ben Ács egy része a Szakolyi Szokolyi családé volt.

1522-ből való vármegyei dézsmalajstromban csak Kis-Ács nevével találkozunk, de már a mai névhez hasonlóan Kis Záth-nak írva. A helységben akkor 14 magyar nevű család lakott.

A török hódoltság alatt a defterek is felsorolták 1553-1554-ben, Kaszács néven, 10 adózó és 7 nem adózó házzal.

Kiszács falut később már nem találjuk, elpusztult, később pedig pusztaként került a futaki uradalomba és csak az 1750-es évek végén telepítette be a futaki uradalom.

1763-ban Kis-Ács néven mint falu 325 forint hadi-adóval volt megterhelve. 1766-ban 10 román telepedett itt le, még 1774-ben is megtalálható a Kis-Ács alak.

Müller J. 1769. évi térképén e helységet Új-Pirosnak, másképpen Kiszácsnak írták. 1767-ben Kiszácson a régibb lakosokból csak 39 volt. Az itteni görögkeleti vallású szerb lakossághoz 1773-tól evangélikus szlovákok is kezdtek itt letelepedni. A legtöbben 1776. és 1786-ban jöttek ide. 1787-ben az evangélikus lakosság már 500 fő volt, külön evangélikus lelkész tartására kaptak engedélyt.

1848. előtt földesurai Nehem generális, gróf Gabriani, gróf Hadik, gróf Brunszwik családok voltak, a 20. század elején pedig a gróf Chotek családnak volt itt nagyobb birtoka.

1848-ban itt csapott össze Gyulai gyalogezrede a szerb és horvát sereggel, s azt megverte, ez alkalommal a falu is csaknem egészen leégett.

1910-ben) 4507 lakosából 92 magyar, 4216 szlovák, 121 szerb volt. Ebből 65 római katolikus, 4139 evangélikus, 139 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott. Nagyközségi jogállással rendelkezett, vasútállomással, postával és távírdával is el volt látva.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5664 5671 5907 6022 6220 5850 5471[2]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szlovákok 4505 82,34
Szerbek 650 11,88
Jugoszlávok 106 1,93
Magyarok 52 0,95
Cigányok 33 0,60
Horvátok 27 0,49
Montenegróiak 10 0,18
Ruszinok 8 0,14
Oroszok 3 0,05
Csehek 2 0,03
Németek 2 0,03
Macedónok 2 0,03
Bunyevácok 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberekSzerkesztés

RendezvényekSzerkesztés

  • Aranykapu fesztivál: június 25-27. között tartják meg itt a hagyományos Zlatá Brána (aranykapu) elnevezésű néptáncfesztivált gyerekeknek. A rendezvényt az újvidéki városi képviselő-testület, a kiszácsi helyi közösség, valamint a tartományi oktatási és művelődésügyi titkárság támogatja.

NevezetességekSzerkesztés

 
Szerb ortodox templom
  • Ortodox temploma - 1773-ban épült
  • Evangélikus temploma - 1795-1796. között épült, tornya 1799-ben készült el, 1866-ban pedig átalakították és hajóját meghosszabbították

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés