Csömödéri Állami Erdei Vasút
A Csömödéri Állami Erdei Vasút 110 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb nyomvonalú kisvasútja. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (33 km) április végétől szeptember végéig menetrend [1]szerint közlekedik személyszállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.[2]
| Csömödéri Állami Erdei Vasút | |
 | |
| Általános adatok | |
| Ország |
 Magyarország |
| Vármegye | Zala vármegye |
| Hasznosítása | teherszállítás és személyszállítás |
| Hossz | 110 km |
| Éves személyforgalom | 22–23 ezer fő |
| Üzemeltető | Zalaerdő Zrt. |
| Személyszállítás elindulása | 1954 |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 760 mm |
| Járművek | |
| Vontatójárművek | Mk48 2 db C-50 9 db gőzmozdony 1 db |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat. | |
| Útvonaldiagram | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.
ÉpítéseSzerkesztés
A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Esterházy Hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.
A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott, de még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.
2000 szeptemberében[3] avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 kilométerre bővült a használható pályahossz.
Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, amelynek fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.
2021. június 26-án adták át a Kistolmácsi-tóig vezető 1 km-es szakaszt, így a kisvasút már elér Kistolmács faluig (a korábbi végállomás 1 km-re volt a falutól).[4]
JárműállománySzerkesztés
MozdonyokSzerkesztés
- Ábel nevű gőzmozdony, 1955-ben épült Romániában, 1998-ban érkezett Magyarországra. Új pályaszáma: 490,2002
- 9 db C–50-es dízelmozdony (C50-401, 404, 405, 409)
- Mk48 1005 négytengelyes dízel-mechanikus dízelmozdony
- Mk48 2015 négytengelyes dízel-hidraulikus dízelmozdony
KocsikSzerkesztés
Az erdei vasúttársaságnak mintegy 10 személykocsija (köztük egy szalonkocsi), és számos teherkocsija van.
Állomások és megállóhelyekSzerkesztés
GerincvonalonSzerkesztés
- Lenti ÁEV
- Lenti Gyöngyvirág u.
- Lentiszombathely-Mumor
- Nyúldomb
- Csömödéri tó
- Iklódbördőcei temető
- Csömödér
- Páka
- Dömefölde
- Kányavár
- Törösznek
- Kúriapuszta
- Kámaháza
- Víznyomó
- Bázakerettye alsó
- Bázakerettye felső
- Kistolmácsi erdei lak
- Kistolmács
SzárnyvonalonSzerkesztés
- Törösznek
- Pördefölde
- Hosszú-rét
- Szentpéterfölde
- Fekete-berek
- Bánokszentgyörgyi elágazás
Csatlakozási helyek az országos közforgalmú hálózathozSzerkesztés
- Lenti, Csömödér-Páka (személyforgalom)
- Lenti, Csömödér (teherforgalom)
Nevezetességek és látnivalók a vasút környékénSzerkesztés
- Lenti termálfürdő
- Budafai Arborétum[5] (a Bázakerettyei állomásnál)
- Kistolmácsi-víztározó[6]
- Mároki kápolna
- Pákai templom
- Öveges József professzor szülőháza, Páka
- szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és vízimalom
- Lenti végállomás: „Göcsej kincsei, az erdő és a fa”[7] elnevezésű vadászati, illetve erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás
KéptárSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Erdei vasút (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Erdő
- ↑ Zalai Napló, 2003. augusztus 27. VI. évfolyam, 15. szám: Kirándulás a kisvasúton
- ↑ Avató. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
- ↑ Budafai Arborétum (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Kistolmácsi-víztározó (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Vasúttörténeti kiállítás (magyar nyelven). zalaerdo.hu. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Erdő: Steyer Edina (2013). „Zalai dombok között „cikáznak””. A Mi Erdőnk 3 (5), 38. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
Térképek a vasútvonalrólSzerkesztés
További információkSzerkesztés
![[1]](https://zalaerdo.hu/storage/feltoltesek/Hirek_letoltheto_pdf/csomoderi-allami-erdei-vasut-halozata-2016.png){kind=link}