Csömödéri Állami Erdei Vasút

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 110 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb nyomvonalú kisvasútja. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (33 km) április végétől szeptember végéig menetrend szerint közlekedik személyszállító vonat. Évente 22-23 ezer utast szállítanak.

Csömödéri Állami Erdei Vasút
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Zala vármegye
Hasznosítása	teherszállítás és személyszállítás
Hossz	110 km
Éves személyforgalom	22–23 ezer fő
Üzemeltető	Zalaerdő Zrt.
Személyszállítás elindulása	1954
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Járművek
Vontatójárművek	Mk48 3 db C-50 9 db gőzmozdony 1 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat csarnoképület tárolóvágány iparvágány Lenti fatelepre 0 Lenti ÁEV kitérő a 23-as vonal kereszteződése (I.) közúti kereszteződés 1 Lenti Gyöngyvirág utca kitérő néhai nagyvasúti iparvágánykereszteződés 3,5 Lentiszombathely–Mumor közúti kereszteződés deltavágány a Szilvágyi ipari vonal felé tárolóvágány 11,5 Csömödéri-tó 12 Iklódbördőcei temető a 23-as vonal kereszteződése (II.) 14 Csömödér iparvágány Csömödér fatelepre és a járműtelepre 16 Páka közúti kereszteződés 18 Dömefölde kitérő 20 Kányavár közúti kereszteződés 22 Törösznek ipari vonal Pördefölde felé közúti kereszteződés kitérő 24 Kámaháza közúti kereszteződés kitérő közúti kereszteződés 26 Víznyomó ipari vonal Bánokszentgyörgy felé közúti kereszteződés 28 Bázakerettye alsó kitérő 30 Bázakerettye felső több közúti kereszteződés kitérő 32 Kistolmácsi erdei lak közúti kereszteződés kitérő 33 Kistolmács

Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.

Építése

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Esterházy Hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott, de még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.

2000 szeptemberében avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 kilométerre bővült a használható pályahossz.

Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, amelynek fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.

2021. június 26-án adták át a Kistolmácsi-tóig vezető 1 km-es szakaszt, így a kisvasút már elér Kistolmács faluig (a korábbi végállomás 1 km-re volt a falutól).

Járműállomány

Mozdonyok

• Ábel nevű gőzmozdony, 1955-ben épült Romániában, 1998-ban érkezett Magyarországra. Új pályaszáma: 490,2002
• 9 db C–50-es dízelmozdony (C50-401, 404, 405, 409)
• Mk48 1005 négytengelyes dízel-mechanikus dízelmozdony
• Mk48 2015 négytengelyes dízel-hidraulikus dízelmozdony

Kocsik

Az erdei vasúttársaságnak mintegy 10 személykocsija (köztük egy szalonkocsi), és számos teherkocsija van.

Állomások és megállóhelyek

Gerincvonalon

• Lenti ÁEV
• Lenti Gyöngyvirág u.
• Lentiszombathely-Mumor
• Nyúldomb
• Csömödéri tó
• Iklódbördőcei temető
• Csömödér
• Páka
• Dömefölde
• Kányavár
• Törösznek
• Kúriapuszta
• Kámaháza
• Víznyomó
• Bázakerettye alsó
• Bázakerettye felső
• Kistolmácsi erdei lak
• Kistolmács

Szárnyvonalon

• Törösznek
  • Pördefölde
  • Hosszú-rét
  • Szentpéterfölde
  • Fekete-berek
• Bánokszentgyörgyi elágazás
  • Várfölde
  • Kövecses
  • Bucsuta
  • Bánkürtös
  • Oltárc
  • Eger-völgy

Csatlakozási helyek az országos közforgalmú hálózathoz

• Lenti, Csömödér-Páka (személyforgalom)
• Lenti, Csömödér (teherforgalom)

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

• Lenti termálfürdő
• Budafai Arborétum (a Bázakerettyei állomásnál)
• Kistolmácsi-víztározó
• Mároki kápolna
• Pákai templom
• Öveges József professzor szülőháza, Páka
• szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és vízimalom
• Lenti végállomás: „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” elnevezésű vadászati, illetve erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás

Képtár

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• ↑ Erdő: Steyer Edina (2013). „Zalai dombok között „cikáznak””. A Mi Erdőnk 3 (5), 38. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)  

Térképek a vasútvonalról

• [1]

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

• Aktuális menetrend Archiválva 2023. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF