Szentpéterfölde

magyarországi község Zala vármegyében

Szentpéterfölde község zsáktelepülés Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Szentpéterfölde
Göcseji típusú szoknyás harangláb a község központjában
Göcseji típusú szoknyás harangláb a község központjában
Szentpéterfölde címere
Szentpéterfölde címere
Szentpéterfölde zászlaja
Szentpéterfölde zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Molnár Péter (független)[1]
Irányítószám 8953
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség106 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 46′ 00″
Szentpéterfölde (Zala vármegye)
Szentpéterfölde
Szentpéterfölde
Pozíció Zala vármegye térképén
Szentpéterfölde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterfölde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szentpéterfölde és környéke tájföldrajzi értelemben a Nyugat-Zalai dombság két kistája, a Dél-Göcseji-dombság és az Észak-Göcseji-dombság határán fekszik, erdőkkel ölelt festői környezetben. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton ugyanis csak BakPáka közti 7543-as útból Gutorfölde határában kiágazó 75 141-es úton érhető el.

A megyeszékhely, Zalaegerszeg valamint Szlovénia egyaránt körülbelül 30-35 kilométerre található, északi illetve nyugati irányban. A szomszédos ország Rédics határátkelőhelyen keresztül közelíthető meg a leggyorsabban. A Balaton 57 kilométerre fekszik a községtől.

A szomszédos települések: északról Gutorfölde, északkeletről Pusztaederics, délkeletről Bánokszentgyörgy, míg nyugatról Pördefölde.

Története szerkesztés

 

A település neve a falu templomának védőszentjét jelölő Szent Péternek és a birtokos személyragos föld főnévnek összetételéből származik.

Szentpéterfölde első ismert okleveles említése 1389-ből való. Ekkor az Ákos nemzetség-beli Mikcs mester lányát, Sárát iktatták be az itteni és egyéb környékbeli birtokokba. A Hegyesdi váruradalomhoz tartozó falut az uradalommal együtt 1426-ban Sára unokája, Herczeg Péter Anna nevű lánya kezén találjuk. Anna első férje Szécsényi Frank László volt, az oklevél keletkezésének időpontjában pedig már Perényi Péter özvegye. 1454-ben Őszi Zsigmondot iktatták be a Perényi Péter kezén levő birtokok felébe, így Szentpéterfölde felébe is. Nem tudni, hogy rokonság vagy zálog jogán szálltak-e rá a birtokrészek. Ennek az Őszi Zsigmond fia Györgynek magva szakadt és birtokát Bánfi Miklós és Jakab kérték fel s kapták meg 1472-ben. Zsigmond özvegyének, Katának – aki akkor már Jári Barócz Márton felesége volt – 1473-ban a Bánfiak fizették ki elhalt ura javaiból járó hitbérét, majd a következő évben kiegyezve Barócznéval teljesen megszerezték birtokát, amit a Lenti váruradalomhoz csatoltak.

1524-ben Bánfi János birtokrészén 7 fél, 4 negyed és 1 háromnegyed telket írtak össze. Ebben az időben egy birtokigazgatási kerület (villicatus) központjának mondják, és malma is volt. 1545-ben Háshágyi Ferenc embereivel végigrabolta a Bánfiak környékbeli birtokait, köztük Szentpéterföldét is.

1548-ban már Ortaházával és két Lakosa nevű helységgel fogták egybe a rovásadó összeírásban. A négy településen összesen 14,5 telket írtak össze. 1549-ben arról értesülünk, hogy a Czigány családnak is voltak részei Szentpéterföldén, amelyeket a Bánfiak még 1526 táján foglaltak el, és amely ügy 1565-ben zárult úgy, hogy a Bánfiaké lettek a birtokrészek. A török időkben a lakosság lélekszáma fogyott, a rovásadó összeírások adatai szerint. 1573-ban nem adózott a falu, és 1576-ban azt jegyezték fel az adóbehajtók, hogy a törökök teljesen elpusztították a települést. Így maradt ez több mint száz éven keresztül. Csak a 1718. század fordulóján telepedtek meg újra lakosok Szentpéterföldén. A településnek neve alapján kellett hogy legyen temploma, ennek nyomát azonban az írott forrásokban eddig nem találni.

Elpusztult település a határban szerkesztés

Dicze szerkesztés

A név eredete nem tisztázott.

1381-ben találkozunk vele először a Hahót nembeli Miklós mester fiainak osztálya alkalmával. Elég nagy hely volt, mert 16 lakott és 8 puszta telek volt itt. A későbbiek folyamán a Hahót nemzetség egyik leszármazott családja, a Bánfiak kezén találjuk a falut. Az Alsólendvai-váruradalomhoz tartozó Szemenye mezőváros tartozéka volt. 1524-ben Bánffy János részén 2 fél és 3 negyed és 3 puszta (lakatlan) negyed telket jegyeztek fel, és több malom is volt határában.

1549-ben már Bunya, Szilvágy és Szentmihály (szintén elpusztult középkori) településekkel együtt vették fel az adólajstromba. A négy faluban együttesen írtak össze 10,5 telket. 1590-ben, a Bánfiak és a Nádasdiak közötti osztozkodás alkalmával Diczét pusztaként említik. Többé már nem telepítették újra. Feltehetően egyike lehetett azoknak a 13. század második felétől kezdve telepített kis irtásfalvaknak, amelyek a kedvezőtlen földrajzi fekvés (erdők között, a főbb közlekedési útvonalaktól távol) és talajviszonyok (a kiirtott erdő helyén a vékony termőtalaj hamar kimerült) következtében fokozatosan elnéptelenedtek. A 16–17. század fordulóján, a környéket ért háborús dúlások csak a végső lökést adták meg a teljes pusztuláshoz: utána már nem volt érdemes újjáépíteni, megmaradt lakói beköltöztek a környező nagyobb településekre, a falu helyét az erdő fokozatosan ismét visszahódította. Emlékét a Dice- összetételű földrajzi nevek őrzik Szentpéterfölde, és kisebb részben Várfölde határában. A falu egykori helyét pontosan meghatározni csak szisztematikus terepbejárással lehetne.

A népi emlékezet szerint a Gólási-dombon nemcsak vár volt, hanem hajdan egy község is megtelepedett itt, mégpedig Szamárfölde nevezetű falu.

Az írott forrásokban 1310-ben Jákusfölde szomszédságában említik a Szamárfölde nevű földet. Ez a Jákusfölde a mai Várfölde határába olvadt bele. Hasonlóképp Szamárfölde, amely a későbbi adatok tanúsága szerint Bázával, Kerettyével, Szentadorjánnal és Pördeföldével volt szomszédos. Várfölde és Pördeföle határában ma is megtalálhatók a Szamárfölde földrajzi nevek, azon a tájon feküdhetett a falu. A rendelkezésre álló adatok a Gólási-dombon középkori leleteket nem említenek, feltehetően a vaskori emlékeket tévesen későbbinek vélték a helybeliek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bakon János (független)[3]
  • 1994–1998: Tamás Endre (független)[4]
  • 1998–2002: Tamás Endre (független)[5]
  • 2002–2006: Bakon János (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Péter (független)[9]
  • 2019-től: Molnár Péter (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
132
126
119
94
106
106
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,2%. A lakosok 93,6%-a római katolikusnak, 4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[10]

Nevezetességei szerkesztés

A kisközség szerkezetét tekintve halmaz jellegű, szalagtelkes falu. A Gutorföldéről megközelíthető, erdőkkel szegélyezett település eldugottnak mondható, és ennek minden előnyét magában hordozza: nagyon békés, csendes lakókörnyezet, tiszta a levegő, vadállományban gazdag. A községben üzemel egy, a Zalaerdő Rt. tulajdonában lévő vadászház, ahol külföldi vendégvadászok is megfordulnak.

A külterület nagymértékben erdősült. Emellett szántó és rét művelési ágú területek is szabdalják a tájat. Két szőlőhegy található a külterületen, a Rigó-hegy és az Újhegy. Felszíni vizekben igen gazdagok Szentpéterfölde völgyei: kettő tó, több vízfolyás és mocsár is található. Ezek szinte természetes élőhelyekként tarthatók számon.

A község gerincét jelentő fő belterületi út (Kossuth Lajos utca) széles, jól közlekedhető. A község központjának nevezhető, a helyi igazgatási épületeknek és a sportpályának helyet adó terület körbejárhatók közúton. Az ebből a térből majdhogynem sugárirányban a külterületek felé futó utak elkeskenyednek, gépkocsival már helyenként nehezen járhatók. Az utcahálózat mutatja a mezőgazdasági múltját a községnek. Itt a községközpontban volt valamikor a kondás háza, ahol valószínű az összegyülekezett állatokat ezeken a szűk utcákon terelte ki a legelőre vagy az erdőbe.

Ünnepek, rendezvények szerkesztés

Források szerkesztés

  • (Kivonat Szentpéterfölde Örökségvédelmi Hatástanulmányából. Írta: dr. Kvassay Judit)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  5. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. Szentpéterfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal