Muraköz

történelmi-néprajzi régió Horvátországban

A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.

A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen

FekvéseSzerkesztés

Határait a Dráva és a Mura folyók, továbbá Ausztria és Magyarország 1920 előtti határának e két folyó közé eső szakasza jelöli ki.

TörténeteSzerkesztés

Muraköz a középkor és a kora újkor folyamán Magyarország része volt. 1848-ban Jellasics megszállta Muraközt, amelyet 1849-ben hivatalosan is Horvátországhoz csatoltak, s csak 1860-ban, az októberi diploma következtében került vissza Magyarországhoz ( Zala vármegyéhez).[1] Területén a Csáktornyai és a Perlaki járások osztoztak. Az első világháború végén, amikor a leszakadó területek megtartásáért küzdelem folyt Magyarországon, a Muraközben heves mozgalom bontakozott ki a Horvátországgal való egyesülésért. Született azonban javaslat, mégpedig Jászi Oszkár részéről, hogy a Muraköznek és a szomszédos Vendvidéknek közös autonóm területet kellene alkotnia (egyes politikusok autonómiát akartak a területeknek még Jugoszlávián belül is!), de az elképzelés hamar elvetélt.

1920-tól Jugoszláviához (1929-ig a Szerb-Horvát Szlovén Királysághoz) tartozott. Csupán rövid intermezzót jelentett 1941–45, amikor részben Mindszenty József aktivitásának köszönhetően visszakerült Magyarországhoz. Jugoszlávia felbomlásával Muraköz Horvátországhoz került, kivéve néhány nyugati falut, amely Szlovénia része lett .

Szlovéniához csatolt falvak:

LakosságaSzerkesztés

A magyarországi Muraközben (Zala vármegye Csáktornyai és Perlaki járásaiban) 1910-ben 90 387 lakost számoltak össze, akik közül 82 829 horvát, 5766 (6,3%) magyar nemzetiségű volt. Az 1941-es visszafoglalás során, jelentős részben kényszerítő hatásra a lakosság nagy része magyarnak vallotta magát. A Csáktornyához közeli Drávavásárhely lakosságát 1900-ban 2551 fő horvát, 68 magyar nemzetiségű. 1941-ben viszont a 3892 lakosból már csak 32 tartotta magát horvátnak, a többi magyarnak vallotta magát.[2][3][4] Ennek jegyében meghirdették a teljes asszimiláció programját (magyarosítást).

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Muraköz megye lakossága 118 426 fő, melynek több mint 90%-a horvát nemzetiségű. Horvátországban a Muraközben a legmagasabb a cigány etnikum aránya.

Muraköz közigazgatása maSzerkesztés

A Muraköz horvátországi területén ma Muraköz megye fekszik, amely a legkisebb (729,5 km²) és a legsűrűbben lakott (166 fő/km²) horvátországi megye, székhelye Csáktornya.

Muraköz megyében 3 város és 22 község található.

Városok:

Községek:

ÉrdekességekSzerkesztés

A Muraköz az egykor sokfelé elterjedt, de ma már ritka muraközi ló névadója.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagy Mariann – Katus László A Magyar Korona országainak nemzetiségei a 18-19. században. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  2. Láposi Haller Jenő: Gyakorlati muraközi nyelvtan, Csáktornya 1942. 5. old.
  3. Göncz László: Visszacsatolás vagy/és megszállás. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 6.)
  4. Láposi Haller Jenő: Igazságot a Muraköznek! (1938)