Víziszentgyörgy

falu és község Horvátországban, Muraköz megyében

Víziszentgyörgy (horvátul: Sveti Juraj na Bregu) község Horvátországban, Muraköz megyében.

Víziszentgyörgy (Sveti Juraj na Bregu)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségVíziszentgyörgy
Jogállásközség
PolgármesterDragica Vugrinec
Irányítószám40311
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség4929 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség175 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″
Víziszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Víziszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A község települései szerkesztés

Kilenc falu tartozik hozzá: Bányahegy (Pleškovec), Ferenchegy (Frkanovec), Gyümölcshegy (Zasadbreg) , Kedveshegy (Dragoslavec), Kerekhegy (Okrugli Vrh), Kismihályfalva (Mali Mihaljevec), Lapáthegy (Lopatinec), Nyíresfalva (Brezje), és Oskolahegy (Vučetinec ).

Története szerkesztés

A község nevét Szent György tiszteletére szentelt templomáról kapta, mely már több mint 260 éve uralja a vidéket. Nem állapítható meg pontosan, hogy ennek a templomnak az elődjére, vagy Tüskeszentgyörgy templomára vonatkozik-e János fődiakónus 1334-ből származó feljegyzése egy ezen a vidéken emelt Szent György templomról. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert erről a plébániáról. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a templom a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. Az 1660. évi egyházi vizitáció a plébániatemplomot Tavi-, vagy Viziszentgyörgynek nevezi. Leírja, hogy a szentély felett boltív, a hajó felett festett mennyezet található, a templomnak három oltára van, a torony az északi bejárat felett emelkedik, a sekrestye az északi oldalon áll, a templom tölgyfa zsindellyel fedett. A templom körül kiterjedt temető található. Az Ivan Leskovar zágrábi kanonok által 1698-ban készített feljegyzés szerint a plébánia híveinek száma 3300 volt. A Szent György oltáron kívül Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt oltárai voltak. Az 1747-es vizitáció szerint a templom közelében már egy lorettói kápolna is áll, a temető a templomot teljesen körbeveszi, a plébános és a káplán az új, náddal fedett parókián laknak. Az 1756-os vizitáció szerint a templom falai már nagyon rossz állapotban vannak. A mai templom Ivan Peroš plébános idejében 1756 és 1768 között épült fel.

A község területe a csáktornyai uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor körjegyzőségi székhely volt.

Lakossága szerkesztés

1910-ben 2199, 1941-ben 2846, 1991-ben 5279 lakosának nagy része horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a község 5279 lakosának több, mint 98 százaléka horvát nemzetiségű volt, magyarnak ketten vallották magukat. A hozzá tartozó falvak lakosainak száma 2001-ben:

  • Bányahegy 451
  • Ferenchegy 328
  • Gyümölcshegy 893
  • Kedveshegy 460
  • Kerekhegy 395
  • Kismihályfalva454
  • Lapátfalva 947
  • Nyíresfalva 765
  • Oskolahegy 585

Nevezetességei szerkesztés

Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma a lapátfalvi részen található 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.