Nyíresfalva
Nyíresfalva (horvátul: Brezje) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
| Nyíresfalva (Brezje) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Víziszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1670 |
| Polgármester | Dragica Vugrinec |
| Irányítószám | 40311 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 678 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 08″, k. h. 16° 23′ 20″46.419000°N 16.389000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 08″, k. h. 16° 23′ 20″46.419000°N 16.389000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíresfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésCsáktornyától 6 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
szerkesztésA csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A falu Zrínyi Péter 1670-ben kelt oklevelében szerepel először.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A 17. századtól több kisnemesi családnak is volt itt birtoka, ilyenek a Cinderi, a Horváth és a Trajber családok. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 177, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 765 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésA Gluck-Hafner kastély[2] egy tágas, gazdag és változatos növényzetű park közepén található. A 19. század közepén épült egyemeletes házként, téglalap alakú alaprajzzal és kontytetővel. Az első emeleti teret egy hosszú folyosó osztja két szobasorra. Az elülső részben három, egymással összekapcsolt szoba található, míg a hátsó részben a kiszolgáló jellegű szobák találhatók. A kastély szerkezetével a 19. századi uradalmi központok tipikus példája.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1457.
Források
szerkesztés- A falu weboldala Archiválva 2010. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Víziszentgyörgy község hivatalos oldala
- A víziszentgyörgyi plébánia honlapja
