Főmenü megnyitása

Drávavásárhely (horvátul Nedelišće, korábban magyarul Nedelic, szlovén és vend alakban Nedelišče) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Drávavásárhely (Nedelišće)
Nedelišće.2.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségDrávavásárhely
Jogállás falu
Polgármester Mladen Horvat
Irányítószám 40305
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség4430 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület58,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávavásárhely (Horvátország)
Drávavásárhely
Drávavásárhely
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″
Drávavásárhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávavásárhely témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Csáktornyától 3 km-re délnyugatra, a Dráva bal partja közelében fekszik. Közigazgatásilag 11 falu tartozik hozzá: Cseresnyés (Črečan ), Drávacsány (Gornji Hrašćan) Drávamagyaród (Trnovec), Drávavásárhely (Nedelišće), Drávaóhíd (Pretetinec), Dúshely (Dunjkovec), Zrínyifalva (Gornji Kuršanec), Miksavár (Macinec), Pusztafa (Pušćine), Édeskút (Slakovec), Parag (Parag).

LakosságaSzerkesztés

1900-ban 2664 lakosából 2551 horvát, 68 magyar nemzetiségű volt. 1910-ben 2956, zömében horvát és magyar lakosa volt. 1941-ben 3892 lakosából 32 ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 4535 lakosából 4394 volt a horvát nemzetiségű, 2 lakos magyarnak vallotta magát. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávavásárhely faluközösség lakossága 11.544 volt, melyből Drávavásárhely lakossága 4430. Drávavásárhely lakosainak 94%-a horvát, 5%-a cigány nemzetiségű. A cigány nemzetiségű lakosok nagy része Parag községben él. 2001-ben hatan vallották magyar nemzetiségűnek magukat.

TörténeteSzerkesztés

Nevének első említése 1226-ból datálódik, Béla herceg, a későbbi IV. Béla király Mihály mester részére küldött, Zágrábban őrzött adománylevelében. Horvát neve feltehetően a horvát nedjelja (a. m. vasárnap) szóból ered, és a középkori vásárokra utalhat, ugyanerre utal a magyar név is. A Szentháromságról nevezett plébániáját 1334-ben a zágrábi püspökség összeírásában említik először „Ecclesia sancte Trinitatis” alakban. A település az ősi Szentháromság-templom körül alakult ki, itt éltek a jobbágyok a kézművesek és a kereskedők. A templom eredetileg fából épült, a mai templomot csak 1460 körül építették a régi fatemplom helyén. Drávavásárhely a középkorban mezőváros volt, a Muraköz egyik kulturális és gazdasági központja. Polgárai kiváltságokkal, vásártartási joggal rendelkeztek, majd 1498-tól vám- és harmincad szedésére is jogosultak voltak. A 15. századból ismert a mezőváros „Civitatis Nedelicensis” feliratú, a Szentháromságot ábrázoló pecsétje. 1546-ban a Zrínyiek lettek a település urai, akik alatt jelentős fejlődésnek indult. 1570 és 1586 között nyomda működött a községben, melyet Zrínyi György alapított és az Alsólendváról áthívott Hoffhalter Rudolf vezetett. Ebben a nyomdában készült az első kaj nyelvjárásban íródott nyomtatott mű, Werbőczy István Hármaskönyvének Pergosics János általi horvát fordítása Decretum címmel. Itt volt plébános a horvát irodalom két neves alakja Mihalj Šimunić és Juraj Križanić. Az oktatás kezdetei is az egyházhoz kapcsolódnak. Az első iskolát 1660-ban alapították Drávavásárhelyen. 1691-ig a Zrínyiek tulajdonában volt a Muraköz nagy része, így Drávavásárhely is.

Vályi András szerint " NEDELICZ. Nedelistye. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dráva vize mellett, Csáktornyához fél mértföldnyire, határja közép termékenységű. Vagyonnyia is ollyanok."[2]

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1908-ban alapították. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Manapság élénk sportélet van a településen, futballklubja az NK Nedelišće (a. m. Drávavásárhely FC) a horvát harmadosztály, röplabdaklubja az OK Nedelišće a másodosztály állandó résztvevője.

NevezetességeiSzerkesztés

A Szentháromság plébániatemplom a 15. században épült gótikus stílusban. Ebből a korból származik a templom szentélye, melyhez a 17. században építették a mai barokk templomhajót és a tornyot. A templom legértékesebb része a szentélyben található a kőből faragott hat méter magas szentségtartó, 16. századi késő gótikus munka. A 18. században készült a két mellékoltár, melyek Páduai Szent Antalnak és Szent Vidnek vannak szentelve, a sekrestye és a közeli plébánia épülete. A Lourdes-i Szűzanya oltárt 1883-ban építették, rajta a Lourdes-i Szűzanya legelső horvátországi szobra látható. A templomot 1912-ben renoválták, ekkor készültek a festett üvegablakok (Palkó József budapesti művész alkotása), a Három Királyok oltár és az Utolsó vacsora ábrázolása.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.