Reálunió
több állam monarchikus államformája, amelynél a közös uralkodón túl az államügyeket is közös szervezeti keretben intézik
A reálunió az államszerkezet típusa,[1] a definíciója változott az idők alatt.
Régi meghatározásSzerkesztés
Korábban reálunió alatt olyan két vagy több, közös uralkodószemély alatt élő államnak az állami életre történt egyesülését értették, melynek során a belügyekre vonatkozóan az egyesült államalakulatok bizonyos mértékben megtartották önállóságukat.
A mai definíciók szerint azonban az efféle szerveződések inkább szövetséges államnak, vagy decentralizált egységes államnak tekintik.
Mai meghatározásSzerkesztés
A perszonálunióval szemben, amikor a két államot csak az uralkodó személye egyesíti, (lásd. magyar–lengyel perszonálunió, vagy lengyel–litván perszonálunió), a reálunióban az állami élet további szektorai is egymásba olvadnak, így a hadügy és külügy is.
Példák reálunióraSzerkesztés
- 1091 és 1918 között Magyarország és Horvátország reáluniója
- 1460-tól a Schleswigi és Holsteni Hercegségek reáluniója
- 1509 és 1814 között Dánia és Norvégia reáluniója
- 1569 és 1795 között: lublini unió, Lengyelország és Litvánia "nemesi köztársasága"
- 1800 és 1908 között: Dánia és Izland reáluniója
- 1802 és 1810 között: a Salm-Salmi és Salm-Kyrburgi Hercegségek reáluniója
- 1809: az első német alkotmány elrendeli a Szászország-Weimari, valamint a Szászország-Eisenachi Hercegségek reálunióját a Szászország-Weimar-Eisenachi Hercegség keretein belül
- 1867 és 1918 között: a kiegyezés alapján Ausztria és Magyarország reáluniója
- 1871 és 1918 között: a Porosz Királyság és a Német Birodalom reáluniója
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése.. Pénzügy sziget. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
ForrásokSzerkesztés
- Reálunió, Kislexikon.hu
További információkSzerkesztés
- Kiss Barnabás: Az államkapcsolatok kérdése a kiegyezés korának közjogi irodalmában , acta.bibl.u-szeged.hu