Lovagias ügy
A Lovagias ügy Hunyady Sándor 1935-ben írt, később megfilmesített tragikomédiája[1] illetve azonos című novellája. A novella először az Athenaeum Kiadónál jelent meg Az ötpengős leány című kötetben, 1935-ben. Az 1935-ben bemutatott Lovagias ügy Hunyady első darabja, amely Budapestet jeleníti meg, emellett az első olyan is, amely aktuális mindennapi problémával foglalkozik: a filléres gondok és az emberi méltóság összeegyeztethetetlenségével.[forrás?] A színdarabot először a Színházi Élet című folyóiratban közölték, 1935-ben.
Lovagias ügy | |
![]() | |
A darab első közlése | |
Adatok | |
Szerző | Hunyady Sándor |
Műfaj | színdarab |
Eredeti nyelv | magyar |
Szereplők |
|
Cselekmény helyszíne | Budapest |
Cselekmény ideje | 1935 |
Premier dátuma | 1935. március 23. |
Premier helye | Budapest, Pesti Színház |
Cselekménye
szerkesztésAz Aesculap orvosi műszernagykereskedő cég irodájában három alkalmazott dolgozik: Virág úr, a tisztes munkában megőszült ötvenes, Gizike, a termetes, ám vonzó gépírókisasszony és Pali, az ifjú és cinikus nővadász. Virág úr Gizikéért eped, de becsületes házasemberként ezt csak apró figyelmességekkel adhatja a nő tudtára, míg Gizikének Pali tetszik, de beletörődött, hogy ő és ez az első osztályú férfi csak pajtások lehetnek. Salgó, a zsugori főnök is legyeskedik Gizike körül, s az ő ajánlataira a gépírókisasszony természetesen nem mondhat nemet. Furcsa szerelmi életét a nő egykedvűen, s a kellő iróniával szemléli. Nem ilyen elégedett azonban a helyzettel Virág úr. Féltékenységében egy semmiség miatt összecsap Palival, s a fiatalember két pofont kever le neki. Virág úr elégtételt követel, majd elviharzik.
Az irodában teljes a tanácstalanság: mi a teendő egy lovagiatlan korszakban egy lovagias üggyel? Virágot ki kell engesztelni, vissza kell hívni. Már írják is a bocsánatkérő levelet, amikor Virág magától visszatér: ő nem engedheti meg magának, hogy önérzetes legyen, hisz egy családot kell eltartania. A becsületbeli ügy nyomasztó érzete alól felszabadult munkatársak túláradó örömmel fogadják Virágot, a cégvezető összetegeződik vele, Pali pedig másnap hivatalos bocsánatkérésre megy Virág lakására. A fiatalember pillanatok alatt albérlőként, majd vőjelöltként találja magát Virágéknál, így a lovagias ügy a véres elintézés helyett csendes megbékéléssel végződik.
Bemutatói
szerkesztésA Lovagias ügy Hunyady nagy sikerű drámái közé tartozik, az ősbemutató óta többször került színre magyar színpadokon, ezenkívül Milánóban és Rómában is játszották 1937-ben.[forrás?] Az 1935-ös bemutatón a Pesti Színházban Kabos Gyula (Virág), Gombaszögi Ella (Gizike), Muráti Lili (Baba) és Ráday Imre (Pali) játszották a főbb szerepeket.[2] Az ősbemutató után nem sokkal film is készült belőle, mégpedig a rendezőóriás Székely István rendezésében, itt is Kabos Gyula a főszereplő, talán egyik legnagyobb alakításával.[3]
Később, 1964-ben játszották a Kis Színpadon Bilicsi Tivadar (Virág) és Csala Zsuzsa (Gizike) főszereplésével, majd 1993-ban a Soproni Petőfi Színházban Mikó István, Borbás Gabi és Csákányi Eszter,[4] 1996-ban pedig Agárdy Gábor és Tóth Éva formálták meg Kabos és Gombaszögi legendás szerepét.
2012-ben a Karinthy Színház mutatta be újra, Verebes István rendezésében, Bajor Imre, Csoma Judit, Lorán Lenke, Balázsovits Edit, Árpa Attila szereplésével.[5] 2017-ben a zalaegerszegi Kvártélyház szabadtéri színház mutatta be a darab zenés változatát Tompagábor Kornél rendezésében.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hunyady Sándor. In A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. VI 828. o. ISBN 963 05 1639 X
- ↑ Rédey Tivadar: Színház. Napkelet, XIII. évf. 5. sz. (1935. május 1.) 338–342. o.
- ↑ Lovagias ügy (1937). www.imdb.com (Hozzáférés: 2018. április 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Lovagias ügy - Komédia a Karinthy Színházban. 7ora7.hu
- ↑ Lovagias kisemberek drámája. magyaridok.hu (2017. augusztus 7.) (Hozzáférés: 2018. április 1.)