Gombaszögi Ella

(1898-1951) magyar színésznő

Gombaszögi Ella, Grün Erzsébet (Budapest, 1894. december 27.Budapest, 1951. október 12.)[4] magyar színésznő. Gombaszögi Frida, Margit és Irén testvére.

Gombaszögi Ella
Életrajzi adatok
Születési név Grün Erzsébet
Született 1894. december 27.[2]
Budapest[3]
Elhunyt 1951. október 12. (56 évesen)
Budapest[3]
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa Nágel Pál (1888–?) személyi tőzsdés (h. 1924–1927)[1]
Pályafutása
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia
Aktív évek 19131951

Gombaszögi Ella IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Ella témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

PályájaSzerkesztés

Grün József és Weisz Róza leányaként született. A Gombaszögi (Grün) lányok közül négyen színésznők lettek. A fennmaradt legendárium azt tartotta róluk, hogy Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább. Heltai Jenő róluk mintázta a "Tündérlaki lányok" c. művét. Elsőéves volt a Színiakadémián, mikor 1913-ban szerződtette a Vígszínház.[5] 1924. április 17-én Budapesten házasságot kötött a nála hat évvel idősebb Nágel Pál bankárral,[6] akitől 1927-ben elvált.[7] 1924-től 1929-ig a Magyar Színház tagja volt. 1929 és 1939 között szerepekre szerződött. Játszott a Belvárosi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Király Színházban, a Magyar Színházban, a Komikusok Kabaréjában, a Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban és a Pesti Színházban. 1939-től 1940-ig a Dunaparti Színház, 1940-től 1941-ig pedig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Zsidó származása miatt nem léphetett színpadra 1941 és 1944 között. 1945 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, a Royal Revü Varietében, a Vígszínházban, a Belvárosi Színházban, a Medgyaszay Színházban, a Pesti Színházban és a Művész Színházban. 1947-től 1949-ig a Vígszínház, 1949-től - haláláig - 1951-ig a Madách Színház tagja volt. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást, leggyakrabban Kabos Gyula partnereként. Első filmszerepe az 1933-ban készült Kísértetek vonata, utolsó filmszerepe pedig az 1951-ben készült Déryné című filmben volt. 1951-ben szereptanulás közben, okuláréval a szemén, otthon érte a halál. Osztrovszkij "Farkasok és bárányok" című drámájának Murzaveckaja szerepével a kezében hunyt el.[8]

 
Gombaszögi Ella sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-51/a. Pásztor János alkotása.

Színpadi szerepeibőlSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 17; ugyanitt húsz színházi felvételen is látható.[9]

Fővárosi OperettszínházSzerkesztés

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella - Violetta, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gombaszögi Ella (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  2. https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/gombaszogi-ella
  3. a b Freebase-adatdump
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 167/1951. folyószáma alatt.
  5. 110 éve született Gombaszögi Ella
  6. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 216/1924. folyószáma alatt.
  7. Budapesti kir. tszék 39.635/1927. sz. ítélet.
  8. Színészkönyvtár. [2009. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
  9. 2012. március 1-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés