Főmenü megnyitása

Gombaszögi Frida

magyar színésznő

Gombaszögi Frida eredeti nevén Grün Friderika Vilma (Budapest, 1890. december 9.Budapest, 1961. szeptember 6.) magyar színésznő.

Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
Életrajzi adatok
Születési név Grün Friderika
Született 1890. december 9.[2]
Budapest
Elhunyt 1961. szeptember 6. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa 1. Rajnai Gábor (h. 1909–1918)
2. Miklós Andor (h. 1922–1933)
3. Heltai Jenő (h. ?–?)[1]
Pályafutása
Aktív évek 19091961

az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Frida témájú médiaállományokat.
Molnár Ferenc: A farkas. Magyar Színház, 1912. Gombaszögi Frida (Vilma)

Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére. Mind a négyen színésznők voltak, közülük Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika.

PályájaSzerkesztés

 
Rajnai Gábor, Gombaszögi Frida, Falus Elek és Bródy Sándor 1912-ben.

1909-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, utána Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója szerződtette. Itt először a Warrenné mestersége Vivie szerepében tűnt ki, mellyel Bécsben is sikert aratott. 1916-ban már mint országosan ismert drámai színésznő a Vígszínházhoz ment át és 1933-ig maradt a társulat tagja. 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg egy rajongója rálőtt, majd a férfi öngyilkos lett. A színésznő az arcán súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e valaha. Gyógyulása utáni első fellépését hangos ünnepléssel fogadták. A sérülés külső nyomait László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette. Frida húga, Irén később férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal; 1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált.

Gombaszögi Frida 1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Rajnai Gáborhoz.[3] Házasságuk 1918-ban felbomlott,[4] de barátságuk megmaradt. Amikor a színésznőnek a zsidóüldözések idején, 1944-ben bujkálnia kellett, volt férje segítette. Második házassága tartósnak bizonyult: 1922. április 14-én Budapesten Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor felesége lett,[5] aki ekkor már az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosa (főrészvényese) is volt.

1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását. „1934. november 18-án beiktatták a három Az Est lap rt. elnöki székébe.”[6] Azután 1939-ben az állam a vállalatot elvette tőle.

1945-től rövid ideig a Nemzeti Színházban, 1946-tól 1949-ig a Vígszínházban játszott. 1948-ban Amerikába utazott és testvérénél vendégeskedett, közben sok régi és új ismerőssel, köztük Greta Garbóval és Molnár Ferenccel is gyakran találkozott. Néhányan próbálták rábeszélni, hogy maradjon Amerikában, ő mégis hazajött. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esély.

Azután az 1950-es évek elején mindenét elvették. Egy időre Budapestet is el kellett hagynia, a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője; 1953–1956 között a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.

Legkiválóbb szerepeit modern társadalmi drámákban alakította, bár nagy sikerrel játszotta Dumas A kaméliás hölgyének főszerepét is és több vígjátékban is fellépett. Csehov Három nővérének magyarországi ősbemutatóján a Vígszínházban Mása szerepében remekelt, (Olga – Varsányi Irén, Irina – Makay Margit), a darab háború utáni előadásán pedig Olga szerepét alakította (Mása Mezey Mária, Irina Dajka Margit volt.)

„Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották.”[7] Német, francia és angol nyelven beszélt.[8]

Főbb színpadi szerepeibőlSzerkesztés

 
Gombaszögi Frida és Varsányi Irén,
Csehov: Ványa bácsi (1920)

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 15; ugyanitt négy színházi felvételen is látható.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gombaszögi Frida (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 719/1909. folyószáma alatt.
  4. A budapesti tvszék 30986/1918. sz. jogerős ítélete.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 250/1922. folyószáma alatt.
  6. Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 94. o. (1963) 
  7. Színészkönyvtár.hu
  8. Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
  9. 2012. március 1-i lekérdezés
  10. Utolsó regisztrált bemutatója. A helyszín: Nemzeti Színház; időpont: 1960. november 29. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte; játszótársai voltak -többek között- Makay Margit, Básti Lajos, Mészáros Ági, Kálmán György, Őze Lajos valamint a főiskolás Tóth Judit és Linka György

ForrásokSzerkesztés