Főmenü megnyitása

Varsányi Irén (született Wollner Malvin) (Győr, 1877. augusztus 11.[1]Budapest, Terézváros, 1932. október 17.)[2] színésznő.

Varsányi Irén
VarsányiIrén.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Wollner Malvin
Született 1877. augusztus 21.
Győr
Elhunyt 1932. október 17. (55 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető, Budapest
Házastársa Szécsi Illés
Pályafutása
Aktív évek 18961932
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsányi Irén témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Polgári iskolai tanulmányok után 1894-ben a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol első nyilvános vizsgaszerepe a Dandin György szobaleánya volt. 1896. május havában tanulmányait félbe hagyva,[3] Ditrói Mór az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. A megnyitó előadásban, a Barangókban Ibolyka szerepét játszotta.

Kezdetben francia vígjátékok és bohózatok főszerepeit alakította. Színészi játéka az 1920-as évekre forrott ki, különösen Csehov nőalakjainak megformálásban. Hegedűs Gyula játéka mellett Varsányi Iréné határozta meg a Vígszínház akkori arculatát. Több némafilmben is szerepelt. 1926 május havában vígszínházi tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült.

A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon a következőképpen jellemzi Varsányi Irént: "A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönségszemek részére. Ez a szerénység, pontosság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. [...] Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is."

Családja, származásaSzerkesztés

Wollner Antal és Tehel Karolina leánya. Varsányi Irén 1904. március 7-én[4] ment férjhez Szécsi Illés (született: Schönberg Illés), zsidó földbirtokos, gyároshoz (Budapest, 1866. június 25. – Budapest, 1939.). Házassági bejegyzése szerint Varsányi Irén és férje 1906-ban tért át a római katolikus vallásra. Férje testvére volt Szécsi Ferenc újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója.

Gyermekei:

Varsányi Irén családfája
Varsányi Irén
(Győr, 1877. augusztus 11.–
Budapest, 1932. október 17.)

színésznő

eredetileg izr., férjével 1906-ban a róm. kat. hitre tért át

Apja:
Wollner Antal

Apai nagyapja: Apai nagyapai dédapja:
Apai nagyapai dédanyja:
Apai nagyanyja: Apai nagyanyai dédapja:
Apai nagyanyai dédanyja:
Anyja:
Tehel Karolina
( ? – Budapest, 1941. november 03.
)[9]

izr.

Anyai nagyapja:
Tehel Simon
( ? -
Budapest, 1909. november 22.)[10] [11]

izr.

magánzó

Anyai nagyapai dédapja:
Tehel Lázár
Anyai nagyapai dédanyja:
Singer Eleonóra (Lina)
Anyai nagyanyja:
Grünwald Netti
Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

EmlékezeteSzerkesztés

A Vígszínház igazgatósága 1971-ben alapította a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt. A két díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének, illetve színészének a társulat titkos szavazása alapján.

Budapest II. kerületében utca viseli a nevét, amely a Széna tértől indul és a Kapás utcáig tart.[12]

2001-ben, születésének 125. évfordulóján a Vígszínház társulata emléktáblát avatott egykori lakhelyén, a Szent István körút 11. szám alatt.[13]

Főbb szerepeiSzerkesztés

Csortos Gyula mellett (Molnár Ferenc: Liliom, 1909)
Feydeau: Osztrigás Mici
Gombaszögi Fridával (Csehov: Ványa bácsi, 1920)

FilmszerepeiSzerkesztés

 
Varsányi Irén, Szécsi Illésné sírja a Szécsi család sírboltjában Budapesten. Új köztemető: 22/2-1-1.
  • A táncz, 1901
  • Cox és Box, 1915
  • Anna Karenina, 1918
  • Sappho, 1920
  • A színésznő, 1920

IrodalomSzerkesztés

  • Bródy Sándor: Színésznők (Budapest, 1905)
  • Kosztolányi Dezső: Varsányi Irén (A hét, 1914)
  • Rédey Tivadar: Varsányi Irén (Napkelet, 1932. II.)
  • Schöpflin Aladár: Varsányi Irén (Nyugat, 1932, 21. szám)
  • Karl Sebestyén: Irene Varsányi (Pester Lloyd, 1932. október 17.)
  • Reményi László: Varsányi Irén (Budapest, 1942)
  • Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Budapest, 1957)
  • Ribi Sándorné: Varsányi Irén (Színháztörténeti füzetek – 18., 1957)
  • Gyergyai Albert: „Irénke” (Film Színház Muzsika, 1966, 9. szám)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés