Osvald István

(1867–1944) magyar jogász, bíró, magyar királyi titkos tanácsos, felsőházi tag, a Magyar Királyi Kúria elnöke 1934 és 1937 között

Osvald István, Oswald (Pest, 1867. június 29.Budapest, 1944. december 26.) magyar jogász, bíró, magyar királyi titkos tanácsos, felsőházi tag, a Magyar Királyi Kúria elnöke 1934 és 1937 között.[1]

Osvald István
Született 1867. június 29.
Pest
Elhunyt 1944. december 26. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, bíró
Tisztsége a Magyar Királyi Kúria elnöke (1934-1937)
Iskolái Piarista Gimnázium, budapesti tudományegyetem
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Élete Szerkesztés

Osvald István 1867-ben született Pesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, majd 1890-ben a budapesti tudományegyetem jogi karán doktorált, ezután bírósági szolgálatba lépett.[2] 1894-től 1898-ig Füleken volt járásbírósági aljárásbíró, majd 1901-ig honvéd főhadnagy-hadbíróként dolgozott. Ezután az Igazságügyi Minisztériumba került, ahol törvényszéki bíró lett. 1906-től a budapesti ítélőtáblán dolgozott előbb elnöki titkárként, 1909-től pedig bíróként. 1916-ban címzetes kúriai bíróként a pozsonyi törvényszék elnöke, majd a következő évben a budapesti ítélőtábla tanácselnöke lett. 1918-tól a budapesti törvényszék elnöke, 1926 és 1929 novembere között kúriai tanácselnök volt. Ekkor a Magyar Királyi Kúria másodelnökévé nevezték ki. Tisztségéből fakadóan tagja lett a Felsőháznak, ahol a mentelmi bizottság jegyzője, valamint a közjogi törvénykezési bizottság és az országos legfőbb fegyelmi bíróság tagja lett.[3] 1934-ben a Kúria elnökévé nevezték ki. 1937 októberében nyugalomba vonult.[4]

Élénken részt vett a társadalmi életben, igazgatósági tagja volt a Szent István Társulatnak és az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek, alelnöke a Tisztviselői Kaszinónak, valamint társelnöke a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének és a Budapesti Piarista Diákszövetségnek. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnökhelyetteseként és a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságának elnökeként is működött. 1931-től a Magyar Jogászegylet elnöke volt.[5]

1944 karácsonyán hunyt el 77 éves korában. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[6]

Jegyzetek Szerkesztés

Források Szerkesztés