Magyar Jogász Egylet

magyar szakmai szervezet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 17. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

A Magyar Jogász Egylet (rövidítése: MJE), eredeti írásmódja: Magyar Jogászegylet; a magyar jogászok nagy múltú szakmai szervezete, a jogtudomány művelésére és a hazai jogélet fejlesztésére 1879-ben Budapesten alakult egyesület. A jogászi hivatásrendeket hagyományosan egyesítő, rangos civil szervezet, megyei szervezetek országos lefedettséget adó hálózatával.[1]

Székhelye

szerkesztés

1054 Budapest, Szemere u. 8.

Az Elnökség és a vezetőség

szerkesztés

Az Egylet ügyvezetését az öt évre megválasztott Elnökség látja el. Az Elnökség 32 tagból áll. Tagja az elnök, a négy alelnök, a főtitkár, a Küldöttgyűlés által megválasztott további hat fő, valamint a területi szervezetek elnökei. Az Elnökségen belül vezetőség működik, amelynek tagja az elnök, az alelnökök és a főtitkár. A vezetőség az elnök tanácsadó szerve, amely előzetes véleményt alakít ki az elnökségi ülés napirendjén szereplő ügyekben.[2]

Története

szerkesztés

Alapszabályai szerint céljai elérésére szolgálnak: előadások és vitatkozások; a jogirodalom, az igazságszolgáltatás és a jogi törvényhozás termékeinek kritikai Vagy ismertető méltatása; pályadíjak kitűzése tudományos és az igazságügyi törvényhozás körébe vágó munkálatokra: évkönyv és időszaki közlöny kiadása; jogtudományi könyvkiadó vállalat létesítése. Utóbbi irányban azonban ez ideig csak a kezdeményező lépések tétettek meg. Az egyesület első elnöke Csemegi Károly volt; 1896 óta pedig Vavrik Béla. A tagok száma ebben az időszakban az 1300-at meghaladta.[3]

Sárközy Tamás elnök 2020. február 4-i halála után az elnöki pozíció betöltetlen. A Balatonfüredre tervezett ülést a COVID-19 következtében el kellett halasztani. Az új elnökválasztó küldöttgyűlést 2020. szeptember 10-re hívták össze. A jelölő bizottság a tisztségre Trócsányi Lászlót jelölte. Ha a járvány közbeszól, a választást távszavazással bonyolítják majd le.[4]

Kiadványai

szerkesztés

A Magyar Jogászegylet saját kiadóvállalatot alapított.

A Magyar Jogászegyleti Értekezések

szerkesztés

A Magyar Jogászegyleti Értekezések című folyóirat 1880 és 1943 között jelent meg. (Kiadása 1919 és 1924 között szünetelt.)

Ebben a folyóiratban az egyesület ülésein tartott előadások és viták anyaga jelent meg. 1904. februárjáig 232 füzetet adtak ki, 29 kötetben. A szerkesztői vagy felelős szerkesztői tisztet – általában – az Egylet titkára látta el: Fayer László, Meszlény Artúr, Kollár László, Nagy Dezső, Jenes Árpád

Az 1943-ban megindult új folyam a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb tanulmányok jelent meg.[5]

Külföldi törv. magy. fordításban

szerkesztés

Az egyesület másik kiadványa volt a «Külföldi törv. magy. fordításban», amelyből 1904-ig 6 füzet jelent meg.[3]

Magyar Jog

szerkesztés

A Magyar Jog című folyóiratot eredetileg a Magyar Jogász Szövetség indította meg.[6] A kiadás feladatát a Magyar Jogász Egylet vette át.[7]

  1. http://jogaszegylet.hu/index.php?mod=sz&sz_id=4
  2. Archivált másolat. [2020. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
  3. a b Magyar Jogi Lexikon 5. (Budapest, 1904) 323. old.
  4. http://jogaszegylet.hu/index.php?mod=nw
  5. https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/folyoiratok/item/447-magyar-jogaszegyleti-ertekezesek
  6. Így nem kapcsolódott névelődjéhez, az 1946-ban útjára indult Magyar Jog című folyóirathoz, amely 1948-ban beolvadt a Jogtudományi Közlönybe.
  7. https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/folyoiratok/item/112-magyar-jog

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés