Beolvadás
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A beolvadás a jogban egy cég stb. egyesülésének azt a módját jelenti, amelynek során két vagy több cég egyesül olyan módon, hogy a beolvadó cég neve megszűnik, vagyona stb. az egyesülés után tovább működő céghez kerül.
„Beolvadás során egy vagy akár több társaság beolvad egy másik társaságba. A beolvadó jogilag megszűnik, míg a meglévő társaság cégformája megmarad. Az a társaság, amelyik változatlanul megmarad, a beolvadó társaság(ok) jogutódja lesz. A beolvadó vagyona mint egész - tehát a jogok, illetve kötelezettségek összessége - átszáll a jogutód befogadó gazdasági társaságra.[1]”
A döntési folyamat és az elvégzendő feladatokSzerkesztés
Az érintett jogi személyek (a beolvadó és az átvevő) döntéshozó szervei (a tagok összessége vagy az általuk választott küldöttek) külön-külön két alkalommal határoznak a beolvadásos átalakulásról.
Az első döntés a szándékra vonatkozik. Ekkor döntenek arról is, hogy a jogi személy milyen más jogi személy típusba, formába alakuljon át stb. Ezután a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, továbbá az átalakulási döntés meghozatalához szükséges, jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt, okiratok elkészítésével.[2]
Néhány példaSzerkesztés
Főbb alkalmazandó jogszabályokSzerkesztés
- a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XIII. fejezet; 3:39–3:47. §,
- az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átaltv.),
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 136–141. §,
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 33. §.
