Wikipédia

Vavrik Béla

(1835–1917) jogász, kúriai bíró

Vavrik Béla (helyenként Wavrik, Eger, 1835. február 17.[2] – Budapest, Ferencváros, 1917. november 17.)[3] magyar jogász, jogtudós, kúriai bíró, a Magyar Királyi Kúria másodelnöke 1910-től 1917-ig, főrendiházi tag.

Vavrik Béla
Született1835. február 17.
Eger
Elhunyt1917. november 17. (82 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
TisztségeA Magyar Királyi Kúria másodelnöke (1910–1917)
IskoláiPiarista Gimnázium (–1851)
KitüntetéseiOsztrák Császári Vaskorona-rend (1917)
Halál okatermészetes halál
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (32, N/A, 1, 17)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Vavrik András és Thalviezer Franciska gyermekeként született Egerben. Testvére, Vavrik Antal szintén kúriai bíró lett.[4] 1851-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban,[5] majd Budapesten és Bécsben jogot végzett. 1858-ban az alsó-ausztriai főtörvényszéknél helyezkedett el.[6] 1861-ben Egerben lett jogtanár, majd 1869-től Heves és Külső-Szolnok vármegye tanfelügyelője és királyi tanácsos, 1870-től 1871-ig az egri érseki joglíceum tanára volt.[7] 1871-ben az egri törvényszék elnöke, 1887-től a marosvásárhelyi ítélőtábla tanácselnöke lett. 1890-ben a budapesti táblához helyezték át, 1892-től 1895-ig az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályán dolgozott tanácsosként, 1895 és 1897 között pedig az ún. számfeletti kúria tanácselnöke volt. Részt vett a polgári törvénykönyv előkészítésében.[8]

1897-ben kúriai bírónak nevezték ki, ahol 1910-ig a 3. sz. váltó- és úrbéri tanács elnöke, 1910-től 1917-ig között a Kúria másodelnöke, tanácsosztályának vezetője és az első büntetőtanács elnöke volt. Neki volt köszönhető a házasságon kívül született gyermekek örökjogi helyzetét javító kúriai döntvény.[8] 1910-ben hivatalból a főrendiház tagja lett, melynek 1912-től 1917. június 19-ig első alelnöke volt. 1910 januárjában Lukács László felkérte igazságügyminiszternek, de ő előbb visszautasította, majd mégis elfogadta, Lukács azonban ekkor nem tudott kormányt alakítani, így Vavrik sem lett miniszter. Szóba került a Khuen-Héderváry-kormány igazságügyminisztereként is. 1896-tól 1909-ig a Magyar Jogász Egylet elnöke, 1904-től pedig a Grill-féle Döntvénytár főszerkesztője volt Gyomai Zsigmonddal.

1911-ben Ferenc József valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki.[9] 1916 decemberétől betegen feküdt Ráday utcai lakásán,[10] érelmeszesedésben szenvedett.[11] 1917 januárjában I. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki.[12] 1917. október 30-án királyi elismeréssel nyugalomba vonult.[13] Kitüntetéseket nem fogadott el,[8] közeli ismerősei szerint még a magyar nemesi rangot sem akarta elfogadni.[6] 1917 novemberében hunyt el mellűri daganat következtében 82 éves korában, Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben temették el. Egerben utcát neveztek el róla, amely most Almásy Pál nevét viseli.[14] Unokája Brandenstein Béla filozófus volt.[15]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Vavrik Béla, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16590.htm
  2. ↑ Keresztelési bejegyzése az egri római katolikus keresztelési akv-ben (1835. év). (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 5024/1917. folyószáma alatt.
  4. ↑ Bódiné Beliznai Kinga.szerk.: Mezey Barna: Életutak, Hivatás és függetlenség A M. Kir. Kúria elnökei 1869–1937 (PDF), Jogtörténeti Értekezések, 48., Gondolat Kiadó, 355. o. [2020]. ISBN 978 963 556 062 2. Hozzáférés ideje: 2021. július 18. 
  5. ↑ Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1938 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  6. ↑ a b Az Ujság, 1917. november (15. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  7. ↑ Vavrik Béla (Wavrik Béla). (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  8. ↑ a b c Népszava, 1917. november (45. évfolyam, 271–296. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  9. ↑ Pécsi Napló, 1917. október (26. évfolyam, 221-246. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  10. ↑ Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  11. ↑ Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  12. ↑ Világ, 1917. november (8. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  13. ↑ Az Ujság, 1917. október (15. évfolyam, 244-269. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  14. ↑ Beszélő utcanevek. beszeloutcanevek.ektf.hu. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  15. ↑ Brandenstein Béla - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

Források szerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vavrik_Béla&oldid=26777126”