Perczel Béla (igazságügy-miniszter)

(1819–1888) jogász, politikus, miniszter

Bonyhádi Perczel Béla Ferenc Lajos (Börzsönypuszta, 1819. június 15.Budapest, 1888. március 25.), Magyarország igazságügy-minisztere, a Magyar Királyi Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, a képviselőház elnöke, az I. osztályú Vaskorona rend lovagja, jogász.[2]

Perczel Béla
Perczel Béla portréja (Borsos József felvétele)
Perczel Béla portréja (Borsos József felvétele)
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1875. március 2. – 1878. június 30.
ElődPauler Tivadar
UtódPauler Tivadar
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő
1884 – 1888
UtódSzabó Miklós

Születési névPerczel Béla Ferenc Lajos
Született1819. június 15.
Börzsöny
Elhunyt1888. március 25. (68 évesen)
Budapest[1]
Párt

Házastársaboronkai és nezettei Boronkay Elvira (18271894)
GyermekeiPerczel Dezső
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Béla témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

A nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Édesapja bonyhádi Perczel Sándor (17781861), nemesi felkelők gyalog századosa, földbirtokos, édesanyja kajdacsi Kajdacsy Erzsébet (17821836) volt. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor (17361785), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (17481820) voltak. Anyai nagyszülei kajdacsi Kajdacsy Ferenc (17331798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Az egyik apai nagybátyja bonyhádi Perczel Ádám (17701833), Tolna vármegye 1809-dik inszurgens alezredese, földbirtokos. Perczel Béla egyik fivére bonyhádi lovag Perczel Mór (18111899) 1848–49-es honvédtábornok volt.

Jogi tanulmányai befejezése után a vármegye közigazgatásban tevékenykedett. 1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848–49-ben Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848–49. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860–61-ben helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák-párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt.

Házassága és gyermekei szerkesztés

1845. május 29-én feleségül vette Zombán boronkai és nezettei Boronkay Elvira Karolina Kornélia Kasszandra (Rácalmás, 1827. február 15.Budapest, 1894. október 23.) kisasszonyt,[3] boronkai és nezettei Boronkay Miklós (17821861), földbirtokos és jeszenicei Jankovich Apollónia (17831835) lányát. Az apai nagyszülei boronkai és nezettei Boronkay Pál (17341808), földbirtokos, és szentgyörgyvölgyi Csupor Karolina voltak. Az anyai nagyszülei jeszenicei Jankovich Miklós (17231797), királyi tanácsos, jászkunkapitány, földbirtokos, és beniczi és micsinyei Beniczky Angéla (17431808) voltak. Perczel Béla és Boronkay Elvira házasságából öt fiú és egy lány született:

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Életrajza az 1887-1897-es országgyűlés almanachjában
  • Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 105-108. oldal. Argumentum Kiadó, 2002

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés