Andrássy György
Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György (Kassa, 1797. február 5. – Bécs, 1872. december 19.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Andrássy György | |
![]() | |
Magyar Királyság Országbírója | |
Hivatali idő 1860. április 9. – 1863 | |
Előd | Apponyi György |
Utód | Mailáth György |
Született |
1797. február 5. Kassa |
Elhunyt | 1872. december 19. (75 évesen) Bécs |
Házastársa | Königsegg-Aulendorfi Franciska |
Gyermekei | Andrássy Dénes |
Foglalkozás |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy György témájú médiaállományokat. |
ÉleteSzerkesztés
A Magyar Tudományos Akadémia, korábbi nevén a Magyar Tudós Társaság egyik alapítója 10 500 forinttal; alaprajzának országgyűlési megerősítésekor 1830. november 17-én ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; 1832. március 10-én választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteleti tagjává. Az 1827-ben alakult Pályafutási Társaság alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az 1830. június 11-én tartott alakító gyűlésen, Állattenyésztő Társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a Gyepkönyv (Jelentés a magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálódásairól) című évkönyvet, 1830-ban Döbrentey Györggyel, 1831-ben Tasner Antallal, azután egyedül. 1835. június 8-án az Állattenyésztő Társaság Országos Magyar Gazdasági Egyesületté változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát 1836. november 14-éig viselte. Ekkor Angliába utazott. 1840. november 17-étől 1845. június 25-éig az egylet másodelnöke volt. 1838. augusztus 1-jén a Gömör és Kishont, 1842. szeptember 28-án pedig Sáros vármegye főispáni hivatalába iktatták be. A politika és a nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a Széchenyi lánchíd és a vasút létesítése körül, egybeesik Széchenyi István gróf működésével.
LeszármazottaiSzerkesztés
Aulendorfban (Baden-Württemberg, Németország) 1834. február 10-én vette feleségül Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnőt (*Aulendorf, 1814. július 3.; †Bécs, 1871. április 22.). A házasságból két fiú- és két leánygyermek született:
- Mária Kajetana Franciska (*Krasznahorkahosszúrét, 1834. november 30.; †München, 1916. október 18.)
- Dénes István György Klement (*Krasznahorkahosszúrét, 1835. november 18.; †Palermo, 1913. február 26.)
- Erzsébet Mária Kajetana Franciska Georgina Neita (*Bécs, 1840. január 26.; †Budapest, 1926. október 2.)
- György Péter Klement István (*1846. január 24.; †Madeira, 1871. július 4.)
MunkáiSzerkesztés
- Gróf Andrásy György és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti hid-egyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldrül visszatérének. Pozsony, 1833. (Még abban az évben 2. kiadásban jelent meg; német nyelven is kiadták ugyanott. Online)
- Budapestnek árviz ellen megóvásáról. Pest, 1845.
Még egy kis munkát irt Tasnerral együtt az Állattenyésztésről, hely és év nélkül.
Arcképe Eybl rajza után Leykum A. kőnyomatában megjelent Bécsben 1842.
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. (kivéve a Leszármazottai fejezetet)
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |