Főmenü megnyitása

Gróf krasznahorkai és csíkszentkirályi Andrássy Dénes (Krasznahorkahosszúrét, 1835. november 19.Palermo, 1913. február 23.) főrendiházi tag, műpártoló, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, az MTA tagja.

Andrássy Dénes
Andrássy Dénes-001.jpg
Született 1835. november 19.
Krasznahorkaváralja
Elhunyt 1913. február 23. (77 évesen)
Palermo
Állampolgársága magyar
Házastársa Hablawetz Franciska
SzüleiKönigsegg-Aulendorfi Franciska
Andrássy György
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikusművész
  • politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Dénes témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Andrássy Dénes gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő második gyermekeként született. Gyermekkorát és ifjúsága korai éveit a várhosszúréti kastélyban töltötte, ahol magánúton végzett tanulmányokat és Sárréten is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a család gyakran költözött. Már ifjú korában lázadozott konzervatív szellemű famíliája nevelési elvei ellen. Szívesen töltötte idejét a cselédek társaságában, a falubeli fiúkkal játszott, emellett rajzolt és festett is. Bonnban jogi, majd magánúton végzett tanulmányai után, 1856-tól rövid időre a bécsi kancelláriához került fogalmazóként. Az 1860-as években Bécsben folytatott tanulmányokat, itt szeretett bele a polgári származású Hablawetz Franciska nevű leányba. 1866. április 6-án Pisában házasodtak össze, ezért Andrássy apja kitagadta fiát a családi örökségből. A házaspár ekkor eldöntötte, hogy nem tér vissza Magyarországra. Andrássy visszavonult a közélettől, Grazban és Döblingben élt feleségével. Ismert műpártoló volt, 1896-ban a kiváló tehetségű fiatal festők számára ösztöndíj-alapítványt hozott létre. Magyarországon elsőként hozott létre 1898-ban olyan 256 000 koronás alapítványt, amely a saját uradalmi tisztikarának nyugdíjalapítványaként szolgált. Felesége halála után (1902. október 26.) Münchenből hazaszállított képeiből Hosszúréten megalapította a Franciska-ereklyemúzeumot. Jótékonysági és kulturális intézményeket támogatott. Az MTA igazgató tanácsa tagjává (1906), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnökévé választotta. 1908–1809-ben önálló, szecessziós stílusú, felső világítással és vízgőzfűtéssel felszerelt épületet emeltetett Krasznahorkaváralján a kép- és szoborgyűjteménye számára. Ebben a gyűjteményben Böcklin, Albert Keller, Fritz von Uhde és Franz Stuck művei is megtalálhatóak voltak. A képtár anyagát végrendeletében a budapesti Szépművészeti Múzeumra hagyta. 1913. március 8-án 9 órakor neje mellé temették a krasznahorkai Andrássy-mauzóleumba.

Felhasznált forrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Hegedűs István: „Ami köztudott az igaz is?” Gróf Andrássy Dénes birtokainak statisztikai vizsgálata gazdacímtárak segítségével. Discussiones Neogradienses 13, 219-241. o.
  • Hegedűs István: „bár csak a többiek által is alá lenne írva!" – Jogi vita az Andrássyak krasznahorkai családi sírboltja körül (1872–1942)
  • Andrássy-család
  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, Turócszentmárton, 2002–
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Matica slovenská, Turócszentmárton, 1982
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az ... évre. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861–1918, 1921, 1924–1943. 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1975
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-
  • Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Méry Ratio, Somorja, 1999
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest