Főmenü megnyitása

Szilbereky Jenő (Lugos, 1917. július 7.[1]Budapest, 2012. december 27.) magyar jogász, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, címzetes egyetemi tanár; igazságügyi miniszterhelyettes majd államtitkár, az állam- és jogtudomány doktora (1973), a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnöke (1969 és 1980 között). Szilbereky Jenő vegyész édesapja.

Szilbereky Jenő
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
Hivatali idő
1980 1990
Előd Szakács Ödön
Utód Solt Pál

Született 1917. július 7.
Lugos
Elhunyt2012. december 27. (95 évesen)
Budapest

ÉletpályájaSzerkesztés

1939-ben Szegeden a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett doktori oklevelet. 1947-ben tett bírói-ügyvédi szakvizsgát. 1941-ig a tiszafüredi járásbíróság joggyakornoka, majd 1948-ig a szegedi járásbíróság fogalmazója, 1948–1950-ben szegedi járásbíró volt.[2]1950-től az Igazságügyi Minisztérium főelőadója, 1953-tól a Legfőbb Ügyészség csoportvezető-, majd főosztályvezető-helyettes ügyésze volt. Az 1956-os forradalom alatt Szilbereky Jenőt beválasztották az ügyészség forradalmi bizottmányába, azonban ott tevékenységet nem fejtett ki. 1962-től igazságügyi miniszterhelyettesként, majd 1978 és 1980 között igazságügyi államtitkárként dolgozott. 1980. július 1-jén lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 1990-ben vonult nyugállományba.

Tanári pályájaSzerkesztés

1952-től tanított a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Szegeden; 1969–1977 között egyetemi tanár volt.

Kutatási területeSzerkesztés

Elsősorban a polgári eljárásjoggal foglalkozott.

Tudományos fokozataiSzerkesztés

  • 1960: jogi kandidátus
  • 1973: az állam- és jogtudományok doktora

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

1969 és 1990 között ó volt a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnöke.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Az ügyész a polgári eljárásban (1961)
  • Polgári eljárásjog (tankönyv, Névai Lászlóval; 1968; 1980)
  • Társadalmi fejlődés és a polgári eljárás (1973)
  • A polgári eljárás funkciója és hatékonysága (1977)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1953)
  • Ügyészség Kiváló Dolgozója (1961)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap