Főmenü megnyitása

2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon

2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
Flag of Hungary.svg

2005 2010. június 29. 2012
SchmittPal-2011-01.jpg András Balogh, IEIS conference «Russia and the EU the question of trust»-105 (crop).jpg
Elnökjelölt Schmitt Pál Balogh András
Párt FideszKDNP MSZP
Szavazat 263 59

Köztársasági elnök
a választás előtt
Köztársasági elnök
a választás után
Sólyom László
Schmitt Pál

rendszerváltás utáni ötödik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2010június 29-én tartották. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.

Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az 1990-es népszavazás eredményeként a köztársasági elnököt a parlament választja meg. A 2010-es választást a kormánypárt jelöltje az országgyűlés elnöke Schmitt Pál nyerte meg az ellenzéki MSZP-jelölt korábbi thaiföldi nagykövet Balogh Andrással szemben.

Tartalomjegyzék

ElőzménySzerkesztés

Az elnökválasztási készülődést 2009 novemberében a konzervatív Magyar Nemzet nyitotta meg egy felvetésekből álló cikkével. Írásában az újság azt vázolta fel, hogy a népszerűségi versenyben alaposan lemaradó Szocialista párt nem várja majd meg, hogy 2010 áprilisában elveszítse a választást, hanem még a baloldali többségű Országgyűléssel 2010 elején megválasztják majd Sólyom László utódját. Erre az Alkotmány egy hiányossága adott volna lehetőséget; az Alkotmány csak az elnök mandátumának hosszát határozta meg, de azt nem, hogy utódját mikor kell megválasztani. A lap az elnöki tisztség várományosaként nevezte meg Kovács Lászlót[1] A Magyar Nemzet spekulációit a szocialista politikusok azonnal cáfolták.[2][3] A Magyar Nemzet cikke azonban ráirányította a figyelmet Sólyom László lejáró elnöki mandátumára.

Miután a 2010-es országgyűlési választásokat a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségben megnyerte, várható volt, hogy a kormány jelöltje fogja, megnyeri a köztársasági elnökválasztást.

JelöltekSzerkesztés

Balogh András jelöléseSzerkesztés

A 2010-es választás előtt Kovács László volt a legtöbbet emlegetett potenciális szocialista jelölt, ugyanakkor ő maga nyilvánosan jobbára elhárította az erre vonatkozó kérdéseket.[4] 2010 után az MSZP volt az egyetlen ellenzéki párt, amely elég képviselővel rendelkezett ahhoz, hogy önálló elnökjelöltet állítson. A párt az emlékezetes 2009-es miniszterelnökjelölt-keresési folyamat után szerette volna rendezni a sorait és a nem a közvéleménynek szánt belső vitákat diszkréten rendezni.[5][6] (A párt zilált helyzetét jól mutatja, hogy az elnökválasztástól való távolmaradásnak komoly tábora volt a párton belül.[5][7][8]) Emiatt az elnökjelölt személyéről szóló egyeztetések kezdettől titkosak voltak, mindössze Vizi E. Szilveszter és Glatz Ferenc neve szivárgott ki.[9][6] Az MSZP-ben több lehetséges nem MSZP-közeli jelölt is szóba került, ezek közül az első a regnáló Sólyom László volt. 2006 után a kormányzó MSZP és Sólyom László viszonya konfliktusokkal teli volt. Az MSZP részéről azért merülhetett fel az elnök újrajelölése, mert joggal remélhették, hogy 2010 után Sólyom legalább annyira kellemetlen ellenfele lesz a kormányzó Fidesznek, mint amennyire kellemetlen ellenfele volt a baloldali kormányoknak. Szanyi Tibor vetette fel Orbán Viktor spekulatív jelölését.[10]

Az MSZP államfő-jelöltjéről a 2010. július 7-én összehívott zárt kongresszuson döntöttek. Az MSZP választmánya egyetlen jelöltet ajánlott a kongresszus figyelmébe: Balogh Andrást.[11] A választmány szerint a döntés legfőbb szempontja volt, hogy egy köztiszteletnek örvendő, de a Szocialista Párttal értékközösséget vállaló jelöltet állítsanak. Az ellenzéki párt kongresszusa a korábbi thaiföldi nagykövetet Balogh András történészt, egyetemi tanárt jelölte államfőnek.[12][13]

A Balogh András jelölté válásához szükséges ajánló aláírásokat 2010. június 25-én adta le Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője.[14]

Schmitt Pál jelöléseSzerkesztés

A 2010-es választásokon győztes Fideszben hosszas vita előzte meg a jelöltállítást. A jelöltkeresési folyamatból csak kevés információ szivárgott ki. A Fidesz vélhetően már a választási győzelme után eldöntötte, hogy nem kívánják Sólyom László újabb elnöki mandátumát, helyette egy pártjukhoz jóval közelebb álló személyt részesítenének előnyben.[15] A jelöltállítás kezdeti szakaszában a magyar értelmiség legrangosabb szereplőinek neve merült fel (Pálinkás József, Bihari Mihály, Vizi E. Szilveszter), illetve lehetséges jelöltként szerepelt Áder János EP-képviselő is.[16] Orbán Viktor Lázár Jánost bízta meg azzal, hogy az országgyűlési képviselőcsoport tagjaival konzultálva kutassa fel a leginkább támogatott/támogatható jelöltet.[15] A pártvezetés figyelme májusra egyre inkább Schmitt Pál irányába fordult. Schmitt jelölését elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök támogatta, az egykori sportdiplomata jelölése azonban nem okozott osztatlan lelkesedést a párton belül. Az egykori sportdiplomata jelölését legeltökéltebben Kövér László ellenezte, aki nem tartotta államférfiúi személyiségnek Schmittet, illetve (később beigazolódott sejtése alapján) arra hivatkozott, hogy a Schmitt múltjában homályos és vitatható részek is vannak, amelyek a jelölt bukását okozhatják.[17] Az Orbán-Kövér vitát végül a miniszterelnök nyerte.

A Fidesz akkori belső szabályzata szerint a pártelnök (Orbán Viktor) joga volt, hogy köztársasági elnök személyére javaslatot tegyen. Ezt Orbán Viktor – később többször is felemlegetett módon – úgy oldotta meg, hogy bulgáriai nyaralásáról levelet küldött Lázár János frakcióvezetőnek, amelyben Schmitt Pál jelöléséről tájékoztatta.[18]

Ennek megfelelően a Fidesz és a KDNP az országgyűlés elnökét, Schmitt Pál olimpiai bajnok sportolót, sportdiplomatát jelölték.[19] Schmitt Pál jelölése 62 kereszténydemokrata és fideszes képviselő aláírásával június 25-én hivatalossá vált.[20]

Nem szereztek elég támogatástSzerkesztés

Jobbik - A párt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőt jelölte államelnöknek, de a szükséges mennyiségű ajánlások hiányában nem került fel a szavazólapokra.[21] A Jobbik jelöltje mellett állt Molnár Oszkár az országgyűlés egyetlen független tagja is.

LMP - Az LMP a hivatalban lévő elnököt Sólyom Lászlót kívánta jelölni, de nekik sem sikerült összegyűjteni a szükséges számú ajánlást.[22]

A jelöltek meghallgatásaSzerkesztés

A 2010-es választás egyik sajátos vonása volt, hogy a kiélezett politikai hangulat ellenére az Országgyűlés pártjai gesztusokat gyakoroltak egymás jelöltjei irányában és azokat bemutatkozó beszélgetésre hívták saját frakcióik ülésére.

SzavazásSzerkesztés

Köztársasági elnökválasztás, 2010

(első forduló)

Jelölt Jelölő párt Szavazat %
Schmitt Pál Fidesz-KDNP 263 68,1
Balogh András MSZP 59 15,3
Nem szavazott 20 5,2
Érvénytelen szavazat 44 11,4
Összes szavazat 366 94,8
Összes szavazó 386 100,00

ForrásSzerkesztés

  1. Kovács László nagy visszatérése? (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  2. Rab László: Az MSZP nem akar előre hozott köztársaságielnök-választást (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. november 20. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  3. Török László: Elnökválasztás: érvényesülhet az MSZP-s etika (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2009. november 27. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  4. Kovács László nyilatkozott saját államfő-jelöltségének esélyeiről (magyar nyelven). HVG, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  5. a b Schmidt Gábor: Mégis jelölne államfőt az MSZP? (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  6. a b Szalay Tamás Lajos: A bangkoki nagykövet lehet a szocialista párt államfőjelöltje (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  7. Gergely Márton: Nem lesz ellenfele a Fidesz államfőjelöltjének, bárki is legyen (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  8. Szalay Tamás Lajos: Szombaton eldőlhet, lesz-e szoci államfőjelölt (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. május 27. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  9. Balogh András lehet a szocialista párt államfőjelöltje (magyar nyelven). HVG, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  10. Szegő Péter: Orbán Viktor mint az MSZP köztársaságielnök-jelöltje? (magyar nyelven). HVG, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  11. És tényleg: Balogh András az MSZP államfőjelöltje lesz (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 7. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  12. http://hvg.hu/itthon/20100604_balogh_andras_allamfojeloltje
  13. http://hvg.hu/itthon/20100606_mszp_koztarsasagi_elnok_balogh_andras
  14. Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (Dr. Balogh András) (magyar nyelven). Országgyűlés, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  15. a b Csuhaj Ildikó: Most nem konzultál a Fidesz az emberekkel az államfőről (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 2. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  16. Sajtóhírek szerint Schmitt Pál lehet az államelnök (magyar nyelven). HVG, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  17. Tóth Ákos: Fideszes civakodás után: Schmitt lesz az államfő (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 12. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  18. Csuhaj Ildikó: Schmitt Pál Orbán Viktor államfőjelöltje (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  19. http://hvg.hu/itthon/20100623_orban_schmitt_palt_akarja_allamfonek
  20. Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (magyar nyelven). Országgyűlés, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  21. http://hvg.hu/itthon/20100623_jobbik_morvai_allamfo_jelolt
  22. http://hvg.hu/itthon/20100625_schmitt_pal_balogh_andras_solyom