1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon

1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
Flag of Hungary.svg

  1990. május 2. 1995
GönczÁrpád.jpg
Elnökjelölt Göncz Árpád
Párt SZDSZ
Szavazat 295

Köztársasági elnök
a választás előtt
Köztársasági elnök
a választás után
Szűrös Mátyás (ideiglenesen)
Göncz Árpád

rendszerváltás utáni első köztársaságielnök-választást Magyarországon 1990. május 2-án tartották. Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az 1990-es népszavazás eredményeként a köztársasági elnököt a parlament választja meg.

ElőzménySzerkesztés

1989. november 26-án népszavazást tartottak Magyarországon. Többek között a köztársasági elnök megválasztásának idejéről is. Ennek értelmében a köztársasági elnököt az újonnan felálló országgyűlés után kell megválasztani. Ugyanakkor annak módjáról nem döntöttek. A kormánypárti MDF és a legerősebb ellenzéki párt az SZDSZ paktuma értelmében az SZDSZ volt jogosult köztársasági elnököt javasolni.

JelöltekSzerkesztés

SZDSZ - Az MDF-SZDSZ paktum értelmében a párt Göncz Árpádot jelölte államfőnek.

SzavazásSzerkesztés

Göncz Árpádot az országgyűlés 295 igen, 13 nem ellenében köztársasági elnökké választotta.

Hivatalba lépésSzerkesztés

Megválasztása után Göncz nem léphetett azonnal hivatalába, ugyanis Király Zoltán független képviselője népszavazást kezdeményezett a nép általi közvetlen államfő választásról.[1] Király kezdeményezése mögé beállt az MSZP-is. A népszavazást július 29-én rendezték, nagyon alacsony részvétel mellett (csak 14% szavazott, ez azóta is a legalacsonyabb eredmény). Az voksolók 85,9% támogatta volna a közvetlen elnökválasztást.

Az 1990-es magyarországi népszavazás érvénytelensége okán a Parlament 1990. augusztus 3-án megerősítette a május 2. elnökválasztás eredményét és így Göncz Árpád a harmadik magyar köztársaság első államfője lett.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés