Szita Károly

(1956–) magyar politikus

Szita Károly (Kaposvár, 1956. október 27. –) magyar politikus, Kaposvár történetének leghosszabb ideig hivatalban levő polgármestere,[1] a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.[2] Jelenleg a leghosszabb ideig hivatalban levő megyeszékhelyi polgármester.

Szita Károly
Szita Károly.jpg
Kaposvár polgármestere
Hivatali idő
1994. december 11. hivatalban
Előd Szabados Péter
Utód hivatalban

Született 1956október 27. (64 éves)
Kaposvár
Párt Fidesz

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Szita Károly témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

1956. október 27-én született Kaposváron, néhány nappal a forradalom kitörése után.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1990-től négy éven át Kaposvár alpolgármestere (a város rendszerváltás utáni első polgármestere, Szabados Péter helyettese) volt, majd 1994-től a Fidesz-KDNP támogatásával, a szavazatok több mint 66%-ának elnyerésével a megyeszékhely polgármestere lett. Hivatalába 1998-ban, majd 2002-ben 73,24%-os,[3] 2006-ban 66,26%-os,[4] 2010-ben 77,12%-os,[5] 2014-ben pedig 65,57%-os[6] eredménnyel újraválasztották. Ez utóbbi ugyan gyengébb, mint a korábbi évek eredménye, de még így is az ország 23 megyei jogú városának polgármestere közül ő kapta a legnagyobb arányban a szavazatokat.[7] 2019-ben 56,43%-os eredménnyel hetedszer is polgármesterré választották.[8]

1998-tól 2002-ig országgyűlési képviselő. 2002-ben listáról jutott a parlamentbe, de az év végén lemondott mandátumáról.[9] Korábban a Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető alelnöke, később társelnöke volt, 2014-től elnöke.[2]

Eredmények polgármestersége idejénSzerkesztés

Szita Károly 1994-től vezeti Kaposvárt. Ez alatt az idő alatt számos nagy változás történt a városban.

A Berzsenyi Dániel utca nyugati oldalán elterülő Szokola-berek rendbetételével egyrészt kialakították a Városligetet, másrészt több hipermarket és nagy áruház (Tesco, OBI, Kaposvár Plaza) nyílt meg a területen. Több másik áruházlánc is épített üzletet Kaposváron, és felújították a nagypiacot is. A Kossuth teret 2003-ban elzárták a forgalom elől és dísztérré alakították, és itt is, ahogy városszerte több helyen, szökőkutakat létesítettek. Később a Teleki, az Ady Endre és a Noszlopy Gáspár utca is sétálóutcává alakult, utóbbi korlátozott gépjárműforgalommal. A külső városrészek lakótelepei közül többet úgynevezett „mintalakóteleppé” alakítottak, valamint számos panelház új hőszigetelést kapott. Új lakóterületek létesültek a Kecelhegyen, Tüskevár nyugati felében és a kisgáti városrészben. Átalakították az Európa parkot és a Nagy Imre teret, a kórházat tömbösítették és felújították, a felszabadult déli tömb helyén pedig „okosparkot” alakítottak ki. A Németh István fasorban díszsétányt alakítottak ki. Elindult az éveken át tartó, Bereczk Sándor egykori városi főmérnökről elnevezett út- és járdafelújítási program.

A külső városrészekben ipari parkok létesültek, új gyárak épültek, a régiek átalakultak. A várostól keletre új szennyvíztisztító épült. A vasútállomás és a buszpályaudvarok átalakításával, új gyalogos és kerékpáros felüljáró építésével kialakult a Kaposvári Közlekedési Központ. A Kapos folyón, a nyugati városrészben árvíztározó létesült. Elindult a házhoz menő hulladékgyűjtés (a „kék kukák”) rendszere. A távhőrendszerbe több új közintézményt vontak be, napelemparkok épültek, a helyi járatú buszokat gázüzeműre cserélték. A felhasznált gáz egy része a cukorgyárból érkező biogáz. Elindult a város első kerékpármegosztó rendszere, a Kaposvári Tekergő.

2000-ben jött létre több intézmény összevonásával a Kaposvári Egyetem, kezdetben kettő, később már négy karral. A Kisgáton új középiskolai kollégium létesült, a Táncsics Gimnzáiumot, valamint több általános iskolát és óvodát felújítottak.

Bővítették a Rákóczi Stadiont, felújításra került a sportcsarnok és felépült a Kaposvár Aréna. A Donner északi részén bővült a fürdő és egy új versenyuszoda is megnyílt. A Cserben új orvosi rendelő épült.

Új, országos jelentőségű rendezvények indultak útjukra Kaposváron, többek között a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, a Rippl-Rónai Fesztivál, a Kaposvári Mézfesztivál és a Miénk a város. Az egykori Szivárvány mozi épületét Szivárvány Kultúrpalota néven felújították és kibővítették, és új épületet kapott az Együd Árpád Kulturális Központ is. Állami támogatással felújították és kibővítették a Csiky Gergely Színház épületét. A Rippl-Rónai-villát felújították, kertjében több tízezer nárciszt ültettek el. A Deseda tó körül kerékpárút épült, látogathatóvá vált a desedai arborétum, a tóparton megnyílt a Fekete István Látogatóközpont, kilátó, hidak és játszóterek épültek. A városban több „központi” (nagyobb) játszóteret is kialakítottak.

Kritikák, vitás ügyekSzerkesztés

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által kiadott iratokra hivatkozva 2005-ben jelent meg a sajtóban a hír, hogy Szita Károly 1980 és 1989 között, „Krakus Péter” fedőnév alatt, a Somogy megyei III/II. (kémelhárító) osztálynak dolgozott. Szita Károly tagadta a vádakat, és azt nyilatkozta, hogy a megjelent iratok hamisak, és visszaéltek a személyes adataival.[10] Ungváry Krisztián történész vizsgálta a dossziéban szereplő nem nyilvános jelentéseket is, amelyről a Népszabadságban publikált. A történész szerint az ügynök feladata volt a laktanyák körzetében tartózkodó külföldiek megfigyelése és hazai kapcsolatainak felderítése. Ungváry úgy találta, hogy ezen kívül jelentett például az egyik disszidálni szándékozó barátjáról is, és a lengyelországi ellenállás közmegítéléséről is informálta tartótisztjeit. Ungváry szerint jelentéseivel Szita feltehetően nem okozott kárt senkinek.[11] Szita Károly ügyvédje a megjelent cikkre reagálva újból leszögezte, hogy a bizonyítékként szolgáló iratok hamisak, és már korábban megtették a szükséges jogi lépéseket, és hivatali hatalommal való visszaélés illetve államtitoksértés miatt feljelentéssel éltek a Legfőbb Ügyészségen. Rágalmazásért, becsületsértésért, jó hírnév megsértéséért viszont nem, így a levéltár által nyilvánosságra hozott dokumentumok valódiságát az Ügyészség nem vizsgálta, és a nyomozást végül vádemelés nélkül lezárták.[12]

A helyi ellenzék gyakran szóvá teszi, hogy a város nagyobb beruházásait sokszor nem a helyi cégek kivitelezik, hanem sok esetben, több tízmilliárd forint értékben a Zala megyei ZÁÉV.

Szita Károly 2016-ban jelentette be, hogy Kaposvár mellett építi fel gumihulladék-újrahasznosító üzemét a Homatech Zrt. Az ellenzék ellenkampányba kezdett, rendszeresen környezetszennyező „gumiégetőnek” nevezve az üzemet (bár a tervezett vegyipari folyamat valójában pirolízis, nem égetés lett volna), míg a polgármester kitartott amellett, hogy a beruházás az ellenzék állításaival szemben nem környezetszennyező, hanem éppen a környezet védelmét szolgálja. Az ellenzék aláírásgyűjtést és népszavazást kezdeményezett, ezért még a szavazás megtartása előtt a város szerződést bontott a Homatechhel, és mégsem épült fel az üzem.[13]

KönyvekSzerkesztés

  • Szeretem Kaposvárt! Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével beszélget Fülöp Zsuzsanna; Kairosz, Bp., 2007 (Magyarnak lenni)
  • Egy kaposvári; Kaposvár Polgáraiért Egyesület, Kaposvár, 2015

ElismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kaposvári polgármestermustra. Kaposvár Most, 2018. április 23. (Hozzáférés: 2018. április 23.)
  2. a b Szita Károly lett a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Kaposvár Most, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  3. A 2002-es eredmény
  4. A 2006-os eredmény
  5. A 2010-es eredmény. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  6. A 2014-es eredmény
  7. Szita: dolgozunk tovább, pénteken alakuló ülés. Kaposvár Most, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  8. Kaposvár települési választás eredményei. valasztas.hu, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  9. Szita Károly lemond mandátumáról
  10. Szita titkos megbízott volt a III/II-nél. Index.hu, 2005. február 2. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
  11. Dokumentumokkal bizonyítják Szita Károly ügynökmúltját. hvg.hu, 2005. július 4. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
  12. Szita Károly kaposvári polgármester arcéle - Az alkalmazkodás mestere. Magyar Narancs, 2011. október 13. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
  13. A helyiek ellenkezése miatt nem épül gumihulladék-feldolgozó Kaposváron. Magyar Idők, 2016. július 23. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  14. Csernák Árpád: Búvópatak-est 2006. Búvópatak, V. évf. 9. sz. (2006) 18. o.

További információkSzerkesztés