Magyarország politikai élete

Magyarország politikai élete az 1989 óta létező harmadik magyar köztársaság politikai vonatkozásait mutatja be. Magyarországon a második világháborút követően a négy évtizedes Magyar Népköztársaság, a Rákosi-korszak totálisan és a Kádár-korszak „puhán” diktatórikus időszaka után, a rendszerváltást követően létrejött Magyar Köztársaság keretein belül vált lehetővé ismét demokratikusan szabad választásokat tartani. Az azóta történt és a korábbiaknál sokkal sokfélébb politikai eseményeket ezért lényeges kiemelni.

Magyarország címere

Belpolitika

A magyar politikai rendszer

Magyarország 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. (Nem hivatalosan harmadik magyar köztársaságnak is nevezik.) A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az egész törvényt vagy csak egyes részeit, ha megállapítja róla, hogy az az Alkotmányba ütközik.

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. (Lásd: Magyar választási rendszer.) A jelenleg 199 - korábban 386 - tagú Országgyűlésben a mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy 50%+1 fős parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a kormányfőtől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik. (Lásd még: konstruktív bizalmatlanság.)

Mivel az új törvényeket leggyakrabban a kormány kezdeményezi és a kormánypártok többségükkel automatikusan biztosítják az annak elfogadásához szükséges többséget, ezért a törvényhozói hatalom mintegy alárendelődik a végrehajtóinak. A mindenkori parlamenti ellenzék fő terepe a polgári nyilvánosság.

A 2010 óta tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikai Freedom House, 2022-ben az Európai Parlament Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia). A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.

A parlamenti mandátumok aránya 1990 óta

Választások

A magyar parlamenti választásokat nem jellemzi érdektelenség.

Választói aktivitás százalékban
A választás éve	1990	1994	1998	2002	2006	2010	2014	2018
1. forduló	65,11	68,92	56,26	70,53	67,83	64,38	61,73	70,22
2. forduló	45,54	55,12	57,01	73,51	64,39	46,66

A magyar parlamenti választási rendszer a nagy pártokat preferálja, a győztes felé torzít, 2014 óta a választási rendszer egyfordulós.

Kormányok

Időszak	Miniszterelnök (párt)	Kormánykoalíció vagy kormánypárt	Kormány	Politikai ideológia
1990–1993	Antall József (MDF)	MDF-FKGP-KDNP	Antall-kormány	jobboldali
1993–1994	Boross Péter (MDF)	MDF-kisgazdák-KDNP	Boross-kormány	jobboldali
1994–1998	Horn Gyula (MSZP)	MSZP-SZDSZ	Horn-kormány	baloldali
1998–2002	Orbán Viktor (Fidesz)	Fidesz-FKGP-MDF	Első Orbán-kormány	jobboldali
2002–2004	Medgyessy Péter (pártonkívüli)	MSZP-SZDSZ	Medgyessy-kormány	baloldali
2004–2006	Gyurcsány Ferenc (MSZP)	MSZP-SZDSZ	Első Gyurcsány-kormány	baloldali
2006–2009	Gyurcsány Ferenc (MSZP)	MSZP (2006-tól 2008-ig az SZDSZ-szel koalícióban)	Második Gyurcsány-kormány	baloldali
2009–2010	Bajnai Gordon (pártonkívüli)	MSZP (külső SZDSZ-támogatással)	Bajnai-kormány	baloldali
2010–2014	Orbán Viktor (Fidesz)	Fidesz-KDNP	Második Orbán-kormány	jobboldali
2014–2018	Orbán Viktor (Fidesz)	Fidesz-KDNP	Harmadik Orbán-kormány	jobboldali
2018–2022	Orbán Viktor (Fidesz)	Fidesz-KDNP	Negyedik Orbán-kormány	jobboldali
2022–	Orbán Viktor (Fidesz)	Fidesz-KDNP	Ötödik Orbán-kormány	jobboldali

Köztársasági elnökök

Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés választja 5 évre. Az alaptörvény szerint feladata a nemzet egységének kifejezése. Jogköre általában erősen korlátozott, szinte formális. Jelentősége csak a rendkívüli helyzetekben értékelődik föl.

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Fő ellenjelölt
1990–1995	Göncz Árpád	MDF-SZDSZ megegyezés	–
1995–2000	Göncz Árpád	MSZP, SZDSZ	Mádl Ferenc
2000–2005	Mádl Ferenc	Fidesz	–
2005–2010	Sólyom László	Fidesz, MDF	Szili Katalin
2010–2012	Schmitt Pál	Fidesz-KDNP	Balogh András
2012–2017	Áder János	Fidesz-KDNP	–
2017–2022	Áder János	Fidesz-KDNP	Majtényi László
2022–	Novák Katalin	Fidesz-KDNP	Róna Péter

Pártok

A magyar pártok társadalmi beágyazottsága csekély. A bejegyzett pártok taglétszáma összesen nem éri el a felnőtt lakosság 5%-át. Magyarországon 2011-ben 122 párt volt bejegyezve.

A főbb magyar politikai pártok a következők:

Párt neve	Röviden	Elnök	Ideológia	Párttagok száma	A 2018-as választáson kapott listás szavazatok aránya
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség	Fidesz	Orbán Viktor	nemzeti konzervativizmus jobboldali populizmus	35 000 (2015)	49,27%
Kereszténydemokrata Néppárt	KDNP	Semjén Zsolt	kereszténydemokrácia konzervativizmus	8100 (2015)	A Fidesszel indult közös listán
Jobbik – Konzervatívok	Jobbik	Gyöngyösi Márton	konzervativizmus Európa-pártiság	13 000 (2019)	19,06%
Magyar Szocialista Párt	MSZP	Komjáthi Imre Kunhalmi Ágnes	demokratikus szocializmus szociáldemokrácia baloldaliság	20 000 (2015)	11,91%
Demokratikus Koalíció	DK	Gyurcsány Ferenc	szociálliberalizmus szociáldemokrácia	10 876 (2016)	5,37%
LMP – Magyarország Zöld Pártja	Zöldek	Ungár Péter Schmuck Erzsébet	zöldpolitika zöld liberalizmus	600 (2019)	7,6%
Párbeszéd – A Zöldek Pártja	Párbeszéd	Szabó Rebeka Tordai Bence	zöldpolitika szociáldemokrácia	500 (2019)	Az MSZP-vel indult közös listán
Momentum Mozgalom	Momentum	Gelencsér Ferenc	konzervatív liberalizmus Európa-pártiság	825 (2019)	3,6%
Mi Hazánk Mozgalom	Mi Hazánk	Toroczkai László	nacionalizmus nemzeti radikalizmus	1000 (2019)	nem létezett
Magyar Liberális Párt	MLP	Bősz Anett	liberalizmus	100 (2019)	Az MSZP-vel indult közös listán
Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom	ISZOMM	Huszti Andrea	demokratikus szocializmus	?	nem létezett
Magyar Munkáspárt	Munkáspárt	Thürmer Gyula	marxizmus-leninizmus kommunizmus	50-60 (2020)	0,27%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt	MKKP	Kovács Gergely	viccpárt	?	1,75%

A magyar politikai életet 2010-ig a pártok koncentrációja jellemezte. A 2011-es új választási törvény szabályai miatt 2014-ben több párt indult.

Egyéni jelöltek és pártlistát állító pártok száma
A választás éve	1990	1994	1998	2002	2006	2010	2014	2018
Összes egyéni jelölt	1532	1885	1608	1244	998	812	1531	1719
– ebből független jelölt	120	103	53	40	11	21	39	45
Egyéni jelöltet állító pártok száma	29	35	26	21	21	19	59	65
Területi listát állító pártok száma	18	19	15	13	15	10	–	–
Országos listát állító pártok száma	12	15	12	8	10	6	18	23

A „baloldal” és a „jobboldal” a magyar politikában

Választási eredmények kivetítése 2006-ban

• A baloldal–jobboldal megkülönböztetés a választók és a politikai elit számára egyaránt orientáló erővel bír. Az 1990-es évek során rendre az állampolgárok kb. 70, a parlamenti képviselők kb. 95%-a volt képes magát elhelyezni a bal-jobb skálán.
• A politikai szereplők leginkább szövetségi politikájukkal, annak is legeklatánsabb példájával, a koalíciókötéssel demonstrálják, hogy mit tekintenek a maguk számára releváns politikai dimenziónak. A magyar politikában a baloldal-jobboldal dimenzió vált a koalícióképzés, a kormányalakítás fő kritériumává.
• A két fogalom első szinten ugyanazt jelenti, mint az európai politikában – ha a kategóriapár jelentésének „magjára”, az emberi természettel, a világképpel vagy a társadalom rendjével kapcsolatos jelentésére gondolunk (lásd: baloldal és jobboldal) –, de a második szinten jelentős eltéréseket találhatunk: a magyarországi politikai paletta legfontosabb sajátossága, hogy – eltérően a legtöbb nyugat-európai országtól – a baloldal és jobboldal tartalmilag elsődlegesen ideológiai-kulturális dimenziót jelent, és csak másodsorban jelent gazdasági-elosztási dimenziót. A gazdasági beállítottság alárendelt, másodrendű tényezőként van jelen. Ennek az az oka, hogy a gazdasági értelemben vett baloldali-jobboldali tagoltság még nem vagy csak kevéssé alakult ki: a politikai spektrum nem a munkavállalókat, szakszervezeteket képviselő baloldal és a tulajdonosi osztályt, valamint a középosztályt képviselő jobboldal között vált ketté. Kormányra kerülve a magyar pártok általában gazdaságilag jobboldaliak, liberális politikát folytatnak, ellenzékben pedig gazdaságilag baloldaliak, az állami szerepvállalást erősítenék. A pártok szociokulturális értelemben vett bal- és jobboldalisága nem változik (fontos kivétel a Fidesz átalakulása 1992-93 táján).
• Számos olyan kérdés van, amely szervesen illeszkedik a bal-jobb jelentésének „magjához”, s így abból levezethető (halálbüntetés, az eutanázia, a kisebbségek jogai, egyházak politikai szerepe), ugyanakkor más ügyek csak attól válnak bal- vagy jobboldalivá, hogy azt bal- illetve jobboldalinak tekintett pártok vállalják fel (privatizáció, kül- és biztonságpolitikai kérdések, közjogi berendezkedésre vonatkozó kérdések).

A magyar demokrácia karakterváltozása

MSZP-rendezvény a 2006-os választási kampány idején

Az 1990–2006-os időszak főbb tendenciái:

• a politikai élet professzionalizálódása (a politikusság szakmává válik);
• a politikai participáció (korábbihoz képest nőtt a választási részvételi arány)
• a politikában nő a média szerepe;
• a kormány jelentőségének növekedése az országgyűléssel szemben;
• a kormányzati kommunikáció szerepének növekedése;
• a személyzeti politika szerepének növekedése;
• a vezető személyek jelentőségének növekedése;
  • a miniszterelnök szerepének megnövekedése a végrehajtó hatalmon (kormányon) belül (ezt segítette elő többek közt a MEH);
  • a kormányfő-jelöltet középpontba állító választási kampány és az ennek megfelelő szavazói viselkedés kialakulása;
  • kormányfőjelölt-centrikus szavazói viselkedés kialakulása;
  • a párton belüli hatalom eltolódása a pártelnök irányába;
• a politikai elitek a politikai táborokat nem összebékítik, hanem megteremtik.
• a pártrendszert két erős párt határozza meg;
• az alkotmány relatív konszolidációja;
• a fragmentáció növekedése

Magyar politikai napirend

A magyar média szorosan kapcsolódik a politikai élethez: az utóbbi témákat szolgáltat a médiának, az pedig megjelenési lehetőséget neki. Jellemzői:

1. a kormányzati pozícióban lévők strukturális okokból versenyelőnyben vannak a napirenden a kezdeményezések terén;
2. a napirenden lévő ügyek döntő többségében a média nem csupán hírt ad valamilyen politikai akcióról, rendezvényről vagy eseményről, hanem maga teremt kereteket hozzá, illetve a politikusok kizárólag a média számára tervezetten szólalnak meg egy adott téma kapcsán;
3. egy adott ügy napirendre kerülését elősegítheti, ha abban a pártok látványos egyeztetéseket, megbeszéléseket, úgynevezett politics-típusú eseményeket szerveznek, a média az ilyen ügyekre fogékonyabbnak mutatkozik;
4. nem a parlamenti ülésrend vagy aktivitás, hanem az adott ügyek médiaérzékenysége befolyásolja a parlamenti vitatémáknak a vezető hírekbe való bekerülésének esélyeit; a média gyakran a szokatlan, a rutin megoldásoktól eltérő parlamenti eseményeket emel napirendre
5. a napirendre lényegesen nagyobb eséllyel kerülnek be az ideologikus-pártpolitikai-szimbolikus témák, mint a materiális-elosztási jellegű ügyek; a témastruktúra azonban elsősorban a pártok tematizációs szándékaitól és lehetőségeitől függ, így meg is változhat a sorrend;
6. a témák jelentős része szakpolitikailag nehezen vagy egyáltalán nem besorolható; számos téma, elsősorban szimbolikus, botrány vagy bulvár jellegű ügy, szakpolitikailag értelmezhetetlen;
7. a napirenden egyáltalán nem vagy legfeljebb csak nehezen figyelhető meg a szakpolitikai fontosság és a napirendi súly közötti összefüggés;
8. a pártpolitikai jellegű ügyek dominálják a vezető híreket, míg az input témák akkor lehetnek hangsúlyosabbak, ha a jelentősebb tematizációs lehetőségekkel rendelkező kormánypártok nem tudják kontroll alatt tartani a napirendet.

Kisebbségek helyzete

Magyarország nemzetiségei helyi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, de parlamenti képviseletük nem megoldott.

• A cigányok helyzete súlyos szociális problémákkal terhelt, és erős a többségi társadalom részéről a kirekesztésükre való hajlam életmódjuk miatt. A romák több, nemzetiségi alapon szerveződő pártot hoztak létre, de ezek többnyire valamelyik nagy politikai párthoz kapcsolódtak, s önállóan nem jutottak az Országgyűlésbe.
• A zsidóságon belül 2005-ben sikertelen kezdeményezés indult a kisebbségi törvénybe nemzetiségként való felvételért. A Magyarországon élő kínaiak és oroszok száma növekszik, de politikai státuszuk bizonytalan.

Politikai események

1989-es események

• Rendszerváltás Magyarországon
• Négyigenes népszavazás

1990-es események

• 1990-es országgyűlési választás
• 1990-es magyarországi önkormányzati választás
• 1990-es magyarországi népszavazás

1994-es események

• 1994-es országgyűlési választás
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás

1997-es események

• Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról

1998-as események

• 1998-as magyarországi országgyűlési választás
• 1998-as magyarországi önkormányzati választás

2002-es események

• 2002-es országgyűlési választás
• 2002-es magyarországi önkormányzati választás

2003-as események

• Népszavazás Magyarország EU-tagságáról

2004-es események

• 2004-es európai parlamenti választás
• 2004-es magyarországi népszavazás

2006-os események

• 2006-os országgyűlési választás
• 2006-os magyarországi önkormányzati választás
• Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2008-as események

• 2008-as magyarországi népszavazás

2009-es események

• 2009-es európai parlamenti választás

2010-es események

• 2010-es magyarországi országgyűlési választás
• 2010-es magyarországi önkormányzati választás

2012-es események

• Schmitt Pál plágiumügye

2014-es események

• 2014-es magyarországi országgyűlési választás
• 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
• 2014-es magyarországi önkormányzati választás

2016-os események

• 2016-os magyarországi népszavazás

2017-es események

• Magyarországi tiltakozások 2017 tavaszán

2018-as események

• 2018-as magyarországi országgyűlési választás

2019-es események

• 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
• 2019-es magyarországi önkormányzati választás

2021-es események

• 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás

2022-es események

• 2022-es magyarországi országgyűlési választás
• 2022-es magyarországi népszavazás

Külpolitika

Az 1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország NATO-hoz és Európai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.

Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.

Az ország helyzete az Európai Unión belül

Magyarország tagja a schengeni övezetnek, de nem tagja az eurózónának. A 705 tagú Európai Parlamentben (EP) 21 képviselői hellyel rendelkezik. Magyarországon először EP-választásokra 2004-ben került sor. A 2019-es EP-választásokon öt párt szerzett mandátumot: Fidesz (13), DK (4), Momentum (2), MSZP (1), Jobbik (1). Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér.

Konfliktusok

• A szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok irányában minden kormány a saját ideológiájának megfelelő politikát folytat.
• A környezeti problémák (például Bős–nagymarosi vízlépcső) kérdése további zavarokat okoz a magyar külkapcsolatokban.

Kapcsolódó szócikkek

• Kategória:Magyarország politikai élete
• Magyar történelem

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország politikai élete témájú médiaállományokat.

• Szaporodnak a fura kispártok (origo.hu) – lista
• WikiLeaks: Magyarország balliberális szemmel. Mno.hu. Hiv. beill.: 2011. 0

9. 13.

• Vegyes kampánymaszlag (Szemétdomb.freeblog.hu)
• Ki mennyit kap? – összeállítás a képviselői díjazásokról. Gondola.hu.