Magyarország politikai élete

Magyarország politikai élete az 1989 óta létező harmadik magyar köztársaság politikai vonatkozásait mutatja be. Magyarországon a második világháborút követően a négy évtizedes Magyar Népköztársaság, a Rákosi-korszak totálisan és a Kádár-korszak „puhán” diktatórikus időszaka után, a rendszerváltást követően létrejött Magyar Köztársaság keretein belül vált lehetővé ismét demokratikusan szabad választásokat tartani. Az azóta történt és a korábbiaknál sokkal sokfélébb politikai eseményeket ezért lényeges kiemelni.

Magyarország címere

Belpolitika

szerkesztés

A magyar politikai rendszer

szerkesztés

Magyarország 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. (Nem hivatalosan harmadik magyar köztársaságnak is nevezik.) A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az egész törvényt vagy csak egyes részeit, ha megállapítja róla, hogy az az Alkotmányba ütközik.[1]

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. (Lásd: Magyar választási rendszer.) A jelenleg 199 - korábban 386 - tagú Országgyűlésben a mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy 50%+1 fős parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a kormányfőtől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik. (Lásd még: konstruktív bizalmatlanság.)

Mivel az új törvényeket leggyakrabban a kormány kezdeményezi és a kormánypártok többségükkel automatikusan biztosítják az annak elfogadásához szükséges többséget, ezért a törvényhozói hatalom mintegy alárendelődik a végrehajtóinak. A mindenkori parlamenti ellenzék fő terepe a polgári nyilvánosság.

A 2010 óta tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikai Freedom House, 2022-ben az Európai Parlament Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia).[2][3] A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.[4][5] A kisebbségbe tartozó csoportokkal szembeni kirekesztés és a gyűlöletbeszéd, például a többségtől eltérő nemi orientáció, rassz vagy kultúra megbélyegzése, különösen humoros kontextusban gyakran elfogadott Magyarországon.[6]

 
A parlamenti mandátumok aránya 1990 óta

Választások

szerkesztés

A magyar parlamenti választásokat nem jellemzi érdektelenség.

Választói aktivitás százalékban
A választás éve 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2014 2018 2022
1. forduló 65,11[7] 68,92[8] 56,26[9] 70,53[10] 67,83[11] 64,38[12] 61,73[13] 70,22[14] 70,21[15]
2. forduló 45,54[16] 55,12[17] 57,01[18] 73,51[19] 64,39[20] 46,66[21]

A magyar parlamenti választási rendszer a nagy pártokat preferálja, a győztes felé torzít, 2014 óta a választási rendszer egyfordulós.

Kormányok

szerkesztés
Időszak Miniszterelnök (párt) Kormánykoalíció vagy kormánypárt Kormány Politikai ideológia
19901993 Antall József (MDF) MDF-FKGP-KDNP Antall-kormány jobboldali
19931994 Boross Péter (MDF) MDF-Kisgazdák-KDNP Boross-kormány jobboldali
19941998 Horn Gyula (MSZP) MSZP-SZDSZ Horn-kormány[22] baloldali
19982002 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-FKGP-MDF Első Orbán-kormány jobboldali
20022004 Medgyessy Péter (pártonkívüli) MSZP-SZDSZ Medgyessy-kormány baloldali
20042006 Gyurcsány Ferenc (MSZP) MSZP-SZDSZ Első Gyurcsány-kormány baloldali
20062009 Gyurcsány Ferenc (MSZP) MSZP (2006-tól 2008-ig az SZDSZ-szel koalícióban) Második Gyurcsány-kormány baloldali
20092010 Bajnai Gordon (pártonkívüli) MSZP (külső SZDSZ-támogatással) Bajnai-kormány baloldali
20102014 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-KDNP Második Orbán-kormány jobboldali
20142018 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-KDNP Harmadik Orbán-kormány jobboldali
20182022 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-KDNP Negyedik Orbán-kormány jobboldali
2022 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-KDNP Ötödik Orbán-kormány jobboldali

Köztársasági elnökök

szerkesztés

Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés választja 5 évre. Az alaptörvény szerint feladata a nemzet egységének kifejezése. Jogköre általában erősen korlátozott, szinte formális. Jelentősége csak a rendkívüli helyzetekben értékelődik föl.

# Időszak Név Jelölő szervezet Fő ellenjelölt
19891990   Szűrös Mátyás MSZP (ideiglenes köztársasági elnök)
1 19901995   Göncz Árpád MDF-SZDSZ megegyezés
19952000   Göncz Árpád MSZP, SZDSZ Mádl Ferenc
2 20002005   Mádl Ferenc Fidesz
3 20052010   Sólyom László Fidesz, MDF
Szili Katalin
4 20102012   Schmitt Pál Fidesz-KDNP Balogh András
5 20122017   Áder János Fidesz-KDNP
20172022   Áder János Fidesz-KDNP Majtényi László
6 20222024   Novák Katalin Fidesz-KDNP Róna Péter
7 2024   Sulyok Tamás Fidesz-KDNP

A magyar pártok társadalmi beágyazottsága csekély. A bejegyzett pártok taglétszáma összesen nem éri el a felnőtt lakosság 5%-át. Magyarországon 2024-ben 185 párt volt bejegyezve.[23]

A főbb magyar politikai pártok a következők:

Párt neve Röviden Elnök Ideológia Párttagok száma A 2022-es választáson kapott listás szavazatok aránya
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Fidesz Orbán Viktor nemzeti konzervativizmus
jobboldali populizmus
35 000 (2015)[24] 54,13%
Kereszténydemokrata Néppárt KDNP Semjén Zsolt kereszténydemokrácia
konzervativizmus
8100 (2015)[24] A Fidesszel indult közös listán
Demokratikus Koalíció DK Gyurcsány Ferenc szociálliberalizmus
szociáldemokrácia
10 876 (2016)[25] 34,44% (Egységben Magyarországért)
Mi Hazánk Mozgalom Mi Hazánk Toroczkai László nacionalizmus
nemzeti radikalizmus
1000 (2019)[26] 5,88%
Momentum Mozgalom Momentum Donáth Anna konzervatív liberalizmus
Európa-pártiság
825 (2019)[26] 34,44% (Egységben Magyarországért)
Magyar Szocialista Párt MSZP Komjáthi Imre
Kunhalmi Ágnes
demokratikus szocializmus
szociáldemokrácia
baloldaliság
20 000 (2015)[24] 34,44% (Egységben Magyarországért)
Jobbik – Konzervatívok Jobbik Gyöngyösi Márton konzervativizmus
Európa-pártiság
13 000 (2019)[26] 34,44% (Egységben Magyarországért)
LMP – Magyarország Zöld Pártja Zöldek Ungár Péter
Schmuck Erzsébet
zöldpolitika
zöld liberalizmus
600 (2019)[26] 34,44% (Egységben Magyarországért)
Párbeszéd – A Zöldek Pártja Párbeszéd Szabó Rebeka
Tordai Bence
zöldpolitika
szociáldemokrácia
500 (2019)[26] 34,44% (Egységben Magyarországért)
Magyar Kétfarkú Kutya Párt MKKP Kovács Gergely viccpárt ? 3,27%

A magyar politikai életet 2010-ig a pártok koncentrációja jellemezte. A 2011-es új választási törvény szabályai miatt 2014-ben és 2018-ban több párt indult.

Egyéni jelöltek és pártlistát állító pártok száma[27]
A választás éve 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2014 2018 2022
Összes egyéni jelölt 1532 1885 1608 1244 998 812 1531 1719
– ebből független jelölt 120 103 53 40 11 21 39 45
Egyéni jelöltet állító pártok száma 29 35 26 21 21 19 59 65
Területi listát állító pártok száma 18 19 15 13 15 10
Országos listát állító pártok száma 12 15 12 8 10 6 18 23 6

A „baloldal” és a „jobboldal” a magyar politikában

szerkesztés
 
Választási eredmények kivetítése 2006-ban
  • A baloldaljobboldal megkülönböztetés a választók és a politikai elit számára egyaránt orientáló erővel bír. Az 1990-es évek során rendre az állampolgárok kb. 70, a parlamenti képviselők kb. 95%-a volt képes magát elhelyezni a bal-jobb skálán.[28]
  • A politikai szereplők leginkább szövetségi politikájukkal, annak is legeklatánsabb példájával, a koalíciókötéssel demonstrálják, hogy mit tekintenek a maguk számára releváns politikai dimenziónak. A magyar politikában a baloldal-jobboldal dimenzió vált a koalícióképzés, a kormányalakítás fő kritériumává.
  • A két fogalom első szinten ugyanazt jelenti, mint az európai politikában – ha a kategóriapár jelentésének „magjára”, az emberi természettel, a világképpel vagy a társadalom rendjével kapcsolatos jelentésére gondolunk (lásd: baloldal és jobboldal) –, de a második szinten jelentős eltéréseket találhatunk: a magyarországi politikai paletta legfontosabb sajátossága, hogy – eltérően a legtöbb nyugat-európai országtól – a baloldal és jobboldal tartalmilag elsődlegesen ideológiai-kulturális dimenziót jelent, és csak másodsorban jelent gazdasági-elosztási dimenziót. A gazdasági beállítottság alárendelt, másodrendű tényezőként van jelen. Ennek az az oka, hogy a gazdasági értelemben vett baloldali-jobboldali tagoltság még nem vagy csak kevéssé alakult ki: a politikai spektrum nem a munkavállalókat, szakszervezeteket képviselő baloldal és a tulajdonosi osztályt, valamint a középosztályt képviselő jobboldal között vált ketté. Kormányra kerülve a magyar pártok általában gazdaságilag jobboldaliak, liberális politikát folytatnak, ellenzékben pedig gazdaságilag baloldaliak, az állami szerepvállalást erősítenék. A pártok szociokulturális értelemben vett bal- és jobboldalisága nem változik (fontos kivétel a Fidesz átalakulása 1992-93 táján).
  • Számos olyan kérdés van, amely szervesen illeszkedik a bal-jobb jelentésének „magjához”, s így abból levezethető (halálbüntetés, az eutanázia, a kisebbségek jogai, egyházak politikai szerepe), ugyanakkor más ügyek csak attól válnak bal- vagy jobboldalivá, hogy azt bal- illetve jobboldalinak tekintett pártok vállalják fel (privatizáció, kül- és biztonságpolitikai kérdések, közjogi berendezkedésre vonatkozó kérdések).

A magyar demokrácia karakterváltozása

szerkesztés
 
MSZP-rendezvény a 2006-os választási kampány idején

Az 1990–2006-os időszak főbb tendenciái:[28]

  • a politikai élet professzionalizálódása (a politikusság szakmává válik);
  • a politikai participáció (korábbihoz képest nőtt a választási részvételi arány)
  • a politikában nő a média szerepe;
  • a kormány jelentőségének növekedése az országgyűléssel szemben;
  • a kormányzati kommunikáció szerepének növekedése;
  • a személyzeti politika szerepének növekedése;
  • a vezető személyek jelentőségének növekedése;
    • a miniszterelnök szerepének megnövekedése a végrehajtó hatalmon (kormányon) belül (ezt segítette elő többek közt a MEH);
    • a kormányfő-jelöltet középpontba állító választási kampány és az ennek megfelelő szavazói viselkedés kialakulása;
    • kormányfőjelölt-centrikus szavazói viselkedés kialakulása;
    • a párton belüli hatalom eltolódása a pártelnök irányába;
  • a politikai elitek a politikai táborokat nem összebékítik, hanem megteremtik.
  • a pártrendszert két erős párt határozza meg;
  • az alkotmány relatív konszolidációja;
  • a fragmentáció növekedése

Magyar politikai napirend

szerkesztés

A magyar média szorosan kapcsolódik a politikai élethez: az utóbbi témákat szolgáltat a médiának, az pedig megjelenési lehetőséget neki.[28] Jellemzői:

  1. a kormányzati pozícióban lévők strukturális okokból versenyelőnyben vannak a napirenden a kezdeményezések terén;
  2. a napirenden lévő ügyek döntő többségében a média nem csupán hírt ad valamilyen politikai akcióról, rendezvényről vagy eseményről, hanem maga teremt kereteket hozzá, illetve a politikusok kizárólag a média számára tervezetten szólalnak meg egy adott téma kapcsán;
  3. egy adott ügy napirendre kerülését elősegítheti, ha abban a pártok látványos egyeztetéseket, megbeszéléseket, úgynevezett politics-típusú eseményeket szerveznek, a média az ilyen ügyekre fogékonyabbnak mutatkozik;
  4. nem a parlamenti ülésrend vagy aktivitás, hanem az adott ügyek médiaérzékenysége befolyásolja a parlamenti vitatémáknak a vezető hírekbe való bekerülésének esélyeit; a média gyakran a szokatlan, a rutin megoldásoktól eltérő parlamenti eseményeket emel napirendre
  5. a napirendre lényegesen nagyobb eséllyel kerülnek be az ideologikus-pártpolitikai-szimbolikus témák, mint a materiális-elosztási jellegű ügyek; a témastruktúra azonban elsősorban a pártok tematizációs szándékaitól és lehetőségeitől függ, így meg is változhat a sorrend;
  6. a témák jelentős része szakpolitikailag nehezen vagy egyáltalán nem besorolható; számos téma, elsősorban szimbolikus, botrány vagy bulvár jellegű ügy, szakpolitikailag értelmezhetetlen;
  7. a napirenden egyáltalán nem vagy legfeljebb csak nehezen figyelhető meg a szakpolitikai fontosság és a napirendi súly közötti összefüggés;
  8. a pártpolitikai jellegű ügyek dominálják a vezető híreket, míg az input témák akkor lehetnek hangsúlyosabbak, ha a jelentősebb tematizációs lehetőségekkel rendelkező kormánypártok nem tudják kontroll alatt tartani a napirendet.

Kisebbségek helyzete

szerkesztés

Magyarország nemzetiségei helyi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, de parlamenti képviseletük nem megoldott.

  • A cigányok helyzete súlyos szociális problémákkal terhelt, és erős a többségi társadalom részéről a kirekesztésükre való hajlam életmódjuk miatt. A romák több, nemzetiségi alapon szerveződő pártot hoztak létre, de ezek többnyire valamelyik nagy politikai párthoz kapcsolódtak, s önállóan nem jutottak az Országgyűlésbe.
  • A zsidóságon belül 2005-ben sikertelen kezdeményezés indult a kisebbségi törvénybe nemzetiségként való felvételért. A Magyarországon élő kínaiak és oroszok száma növekszik, de politikai státuszuk bizonytalan.

Politikai események

szerkesztés

1989-es események

szerkesztés

1990-es események

szerkesztés

1994-es események

szerkesztés

1997-es események

szerkesztés

1998-as események

szerkesztés

2002-es események

szerkesztés

2003-as események

szerkesztés

2004-es események

szerkesztés

2006-os események

szerkesztés

2008-as események

szerkesztés

2009-es események

szerkesztés

2010-es események

szerkesztés

2012-es események

szerkesztés

2014-es események

szerkesztés

2016-os események

szerkesztés

2017-es események

szerkesztés

2018-as események

szerkesztés

2019-es események

szerkesztés

2021-es események

szerkesztés

2022-es események

szerkesztés

2024-es események

szerkesztés

Külpolitika

szerkesztés

Az 1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország NATO-hoz és Európai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.

Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[29]

Az ország helyzete az Európai Unión belül

szerkesztés

Magyarország tagja a schengeni övezetnek, de nem tagja az eurózónának. A 705 tagú Európai Parlamentben (EP) 21 képviselői hellyel rendelkezik. Magyarországon először EP-választásokra 2004-ben került sor. A 2019-es EP-választásokon öt párt szerzett mandátumot: Fidesz (13), DK (4), Momentum (2), MSZP (1), Jobbik (1). Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér.

Konfliktusok

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Techet Péter: Az alkotmánybíróság diszkrét bája. Bar!kád.hu.
  2. Freedom House: Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim. 444.hu, 2020. május 6.
  3. Kerner Zsolt - Kimondta az Európai Parlament: Magyarország nem demokratikus ország (24.hu, 2022.09.15.)
  4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Országfejezet nevű lábjegyzeteknek
  5. Megjelent a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló első éves jelentés (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.)
  6. Bekesi, Aron B. (2023. december 27.). „The Paradox of Anti-Democratic Arguments: a defence of democratic principles in debate” (angol nyelven). Science & Philosophy 11 (2), 84–94. o. DOI:10.23756/sp.v11i2.1372. ISSN 2282-7765.  
  7. Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai
  8. Az OVI adatai
  9. Az OVI adatai
  10. Az OVI adatai
  11. Az OVI adatai
  12. Az OVI adatai
  13. Nemzeti Választási Iroda - 2014. évi országgyűlési választások. www.valasztas.hu. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  14. Jelöltek, listák - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.) (hu-HU nyelvű) 
  15. Országos részvételi adatok - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2023. június 12.) (hu-HU nyelvű) 
  16. Az OVI adatai
  17. Az OVI adatai
  18. Az OVI adatai
  19. Az OVI adatai
  20. Az OVI adatai
  21. Az OVI adatai
  22. A Horn-kormány mögött 2/3-ot meghaladó parlamenti többség állt.
  23. Márk, Benics: Körülbelül kétszáz párt indulhat az európai parlamenti választáson (magyar nyelven). 444, 2024. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
  24. a b c Te párttag vagy? Ez ma már elég ciki!. Blikk, 2015. november 10. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
  25. Attila, Kálmán T.: Kezd összeesni az MSZP, a párt inkább hallgat a taglétszámról (magyar nyelven). NOL.hu, 2016. július 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
  26. a b c d e Felrázott az EP-választás, és belépnél valamelyik pártba? Elmondjuk, hogyan kell! (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
  27. Az adatok forrása 2014-ig: Kovács László Imre: „Gondolta a fene” – Avagy választói és pártstratégiák a magyar választási rendszerben Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  28. a b c A szakasz forrása: Török Gábor (et. al.): A magyar politikai rendszer (Osiris, 2005), Online segédanyag Archiválva 2007. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  29. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) BTI nevű lábjegyzeteknek

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország politikai élete témájú médiaállományokat.

9. 13.