Észak-atlanti Szerződés Szervezete

katonai szövetség
(NATO szócikkből átirányítva)

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN) katonai egyesülés, 30 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

NATO
NATO OTAN landscape logo.svg
A NATO zászlaja
A NATO zászlaja
North Atlantic Treaty Organization (orthographic projection).svg

Korábbi neve(i)
  • North Atlantic Treaty Organization
  • Organisation du traité de l'Atlantique Nord
Alapítva 1949. április 4.
Típus katonai szövetség
Székhely Belgium Brüsszel, Belgium
Tagság 30 állam
Nyelvek angol és francia
Főtitkár Jens Stoltenberg

NATO (Európa)
NATO
NATO
Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 52′ 33″, k. h. 4° 25′ 30″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 33″, k. h. 4° 25′ 30″
A NATO weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.

MagyarországCsehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává.

TagjaiSzerkesztés

 
A NATO európai terjeszkedése
 
}

Alapító tagok (1949)Szerkesztés

Később csatlakozott államokSzerkesztés

Csatlakozásra váró államokSzerkesztés

Békepartnerség (a tagság nem cél)Szerkesztés

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia:

További békepartner országok:

Törekvés a békepartnerségre:

Legfontosabb intézményeiSzerkesztés

Észak-atlanti TanácsSzerkesztés

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező BizottságSzerkesztés

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.[1]

Nukleáris Tervező CsoportSzerkesztés

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, TitkárságSzerkesztés

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai BizottságSzerkesztés

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei hároméves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségekSzerkesztés

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

ParancsnokságokSzerkesztés

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi TanácsSzerkesztés

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

NATO Parlamenti KözgyűléseSzerkesztés

A NATO Parlamenti Közgyűlése (NATO PA) egy olyan testület, amely átfogó stratégiai célokat határoz meg a NATO számára. Évente kétszer tart ülést (tavasszal és ősszel). Közvetlen kapcsolatban áll az állandó tagokat kinevező tagállamok nemzeti kormányainak parlamenti szervezeteivel és/vagy ezen tagállamok NATO-nagyköveteivel. A NATO Parlamenti Közgyűlése az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak jogalkotóiból és tizenhárom társult tagból áll.

TörténeteSzerkesztés

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói SzerződésselSzerkesztés

A Szovjetunió hat évvel később, 1955-ben – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború végével 1991-ben felbomlott. Tagjai a keleti blokkbeli szocialista országok voltak.

A NATO bővítéseSzerkesztés

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot a szövetségbe, így 1999. március 12-én csatlakoztak. 2004. március 29-én csatlakozott Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009. április 1-jén csatlakoztak a NATO-hoz. 2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe, mely 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama lett.[2] Észak-Macedónia 2018. július 11-én kapott meghívást a NATO-tól, majd 2020. március 27-én vált a szervezet teljes jogú tagjává.

A NATO főtitkáraiSzerkesztés

1. Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay Egyesült Királyság 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig,
2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig,
3. Dirk Stikker Hollandia 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1-jéig,
4. Manlio Brosio Olaszország 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig,
5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971. október 1-jétől 1984. június 25-éig,
6. Peter Carington, 6th Baron Carrington Egyesült Királyság 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig,
7. Manfred Wörner NSZK/Németország 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13-áig,
8. Sergio Balanzino Olaszország 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig,
9. Willy Claes Belgium 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig,
10. Sergio Balanzino Olaszország 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig,
11. Javier Solana Spanyolország 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig,
12. George Robertson Egyesült Királyság 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig,
13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004. január 1-jétől 2009. július 31-éig,
14. Anders Fogh Rasmussen Dánia 2009. augusztus 1-jétől[3][4] 2014. szeptember 30-ig,
15. Jens Stoltenberg Norvégia 2014. október 1-jétől.[5]

NATO csúcstalálkozókSzerkesztés

[6]

Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések
1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16–19.   Párizs, Franciaország
2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26.   Brüsszel, Belgium
3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29–30.   Brüsszel, Belgium
4. 1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10–11.   London,
Egyesült Királyság
5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30–31.   Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10.   Bonn, NSZK
7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21.   Brüsszel, Belgium
8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2–3.   Brüsszel, Belgium
9. 1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. május 29–30.   Brüsszel, Belgium
10. 1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. december 4.   Brüsszel, Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5–6.   London, Egyesült Királyság
12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7–8.   Róma, Olaszország
13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10–11.   Brüsszel, Belgium
14. 1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27.   Párizs, Franciaország
15. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8–9.   Madrid, Spanyolország
16. 1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1999. április 23–25.   Washington,
Amerikai Egyesült Államok
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23–25.   NATO Főparancsnokság,
Belgium
17. 2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28.   Róma, Olaszország A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brosúra).
18. 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó 2002. november 21–22.   Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
19. 2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó 2004. június 28–29.   Isztambul, Törökország
20. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22.   NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
21. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28–29.   Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
22. 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó 2008. április 2–4.   Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
23. 2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó 2009. április 3–4.   Strasbourg, Franciaország
  Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
24. 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó 2010. november 19–20.   Lisszabon, Portugália [1]
25. 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó 2012. május 20–21.   Chicago,
Amerikai Egyesült Államok
Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
26. 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó 2014. szeptember 4–5.   Newport/Cardiff, Egyesült Királyság, Wales
27. 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozó 2016. július 8–9.   Varsó, Lengyelország
28. 2017-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2017. május 25.   Brüsszel, Belgium
29. 2018-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2018. július 11–12.   Brüsszel, Belgium
30. 2019-es londoni NATO-csúcstalálkozó 2019. december 3–4.   Watford, Egyesült Királyság A NATO 70. évfordulója alkalmából.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The Defence Planning Comittee
  2. A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  3. MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  4. Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  5. Nato names Stoltenberg next chief”, BBC News, 2014. március 28.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 1.) 
  6. NATO summit meetings

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete témájú médiaállományokat.