Az euroszkepticizmus olyan politikai nézetrendszer, amely kritikus az Európai Unió (EU) intézményeivel és centralizációjával szemben. Az euroszkepticizmus számos európai ország pártjának ideológiája, melyek többnyire nemzeti alapról bírálják az EU-t, de vannak ilyen kommunista pártok is. Ezen pártok célja az EU működésében jelentkező hibák bemutatása, és a közvélemény meggyőzése az integráció káros voltáról; az integráció lazítása, az integrációs folyamat lassítása vagy megakadályozása, sőt, egyes esetekben az anyaországuk kilépése az EU-ból. E pártoknak saját frakciójuk van az Európai Parlamentben (EP), a Szabadság és Demokrácia Európája (angolul Europe of Freedom and Democracy, EFD),[1] de más frakciókban és a függetlenek között is ülnek euroszkeptikusok.

Az ideológia elemei szerkesztés

Az EU-val szembeni ellenérzéseknek számos oka van.

  • az EU a nézetük szerint igazságtalan, mert olyan társadalmi csoportoknak kedvez, amelyek nem érdemlik meg;
    • a gazdagabb országok képviselői úgy vélik, hogy túl sokat fizetnek be az EU közös kasszájába, s túl keveset kapnak vissza;
    • a szegényebb országok képviselői szerint viszont államuk túlságosan keveset kap a közös kasszából, miközben aránytalanul nagyobb terheket viselnek;
  • valamennyi európai országban az írott-, illetve szokásjog társadalmi konszenzus vagy hagyomány folytán létezik, ezzel szemben az EU a tagállamokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, a jogharmonizáció szellemében kötelező érvényűvé teszi a jogszabályait;
  • az EU tisztségviselői, biztosai, tanácsadói nem feltétlenül reprezentálják az őket delegáló országok politikai véleményét és társadalmi akaratát; mivel az országos és az európai parlamenti választások számos helyen nem esnek egybe, továbbá mert több uniós testület vezetői választás nélkül kerülnek a pozícióikba, mindez szükségtelen és kiterjedt konfliktusokhoz vezethet;
  • az EU intézményeinek bürokratikus apparátusa nem elég hatékony, pazarló, fenntartása drága;
  • az Európai Bizottság felesleges dolgok szabályozásával foglalkozik, túlságosan bürokratikus;
  • a Bizottság nem eléggé problémaérzékeny vagy nem jól old meg problémákat;
  • az EU-t rossz politikai kompromisszumok tartják fenn, ezért rossz tagállami struktúrákat konzervál;
  • az EU túlságosan beleszól a tagállamok életébe, a nemzeti szuverenitást csorbítja;
  • az EU a nemzeti kultúrát veszélyezteti;
  • demokratikus deficit: az EU döntéshozó testületeinek legitimációja alacsony, az EU nem közvetlenül választott vezetői nem viselnek felelősséget a rossz döntéseikért az európai polgárok előtt;
  • az EU további bővítése (pl. Törökország felvétele) túlságosan nagy gazdasági és társadalmi problémákat okoz;
  • az EU-ban nem kap megfelelő hangot a markáns, önállóságra törő gazdaságpolitika, egyes kritikus vélemények szerint kereskedelmi és pénzügyi szempontból túlzottan az Amerikai Egyesült Államok alá rendelődik;
  • az EU vezető hatalma a 2008-as gazdasági válság óta a korábbi francia-német tandem helyett gyakorlatilag egyedül Németország lett, és történelmi okokból elutasítják a német hegemóniát;
  • végül az euroszkepticizmus mögött néha egyszerűen a xenofóbia áll.

Euroszkeptikus pártok szerkesztés

Magyarország szerkesztés

Külföld szerkesztés

Magyarországon szerkesztés

Hazánkban 2016-ban Kövér László, az Országgyűlés elnöke,[6] Lázár János kancelláriaminiszter[7] és Kovács Zoltán kormányszóvívő[8] nyilatkozott úgy, hogy szívesebben látná az országot az EU-n kívül.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Euroszkepticizmus témájú médiaállományokat.
  • Bíró Nagy András – Boros Tamás – Varga Áron: Euroszkepticizmus Magyarországon PDF – Policy Solutions, 2012. június
  • Euroszkepticizmus – In: Summa. Magyar Televízió, 2013. október 2.
  • Dúró József: Euroszkepticizmus ma Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – In: Politikatudományi Szemle, XIX. (2010) évf. 4. szám, 53–85. oldal.
  • José Bové: Rablás Brüsszelben. Lobbisták az Európai Unióban; közrem. Gilles Luneau, ford. Molnár Zsófia, Bajomi Iván; L'Harmattan, Bp., 2015
  • Dúró József: Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai; Századvég, Bp., 2017