Kárpáti Gábor

Kárpáti Gábor (Komló, 1943. december 19. ) magyar régész, Pécs és a dél-dunántúli régió kiemelkedő kutatója, egyetemi oktató. A neve szinte minden jelentős ásatáshoz hozzáköthető, amely Baranya megyében zajlott az elmúlt fél évszázadban.

Kárpáti Gábor
Született 1943. december 19. (76 éves)
Komló
Foglalkozása régész

Szakterülete a középkor, de jelentős római kori feltárásokban is részt vett,[1] főképp Pécsett: Sopianae városának kutatását ő kezdte el a Citrom utcában, a nagypostánál. Pécs világörökségi helyszíneinek feltárója, Janus Pannonius sírjának a megtalálója. Cseh, olasz, angol, német, lengyel, spanyol nyelvű pécsi idegenvezetései híresek.

Tanulmányai, pályájaSzerkesztés

GyerekkéntSzerkesztés

"Soha nem akartam más lenni, mint régész, már kisiskolás korom óta... Jól hegedültem, mindenki azt hitte, hogy zenészpályára megyek, de ez nekem soha nem jutott eszembe... Apai ágról műszaki-városi emberek voltak az őseim, édesanyám sásdi parasztcsaládból származott" - mondta egy interjúban 2014-ben. A Tolnai Világtörténelme sorozatot már akkor forgatta, amikor még olvasni se tudott, a képek miatt. A komlói romtemplom is izgatta a fantáziáját, ahol a barátaival játszottak. Már gyerekként minden alkalmat megragadott, hogy ásatáson lehessen: részt például vett Dombay János zengővárkonyi ásatásain az 1950-es években, majd vízhordó fiúként vett Mecsekjánosiban egy római kori villa feltárásán, illetve a komlói középkori temetőkápolna feltárásán. [2][3]

A prágai tavaszigSzerkesztés

Kárpáti Gábor az általános és a középiskolát is szülővárosában, Komlón végezte. 1962-ben érettségizett. Osztályfőnöke ösztönzésére jelentkezett a prágai Károly Egyetem régész szakára, ahová fel is vették, a magyar állam ösztöndíjasaként. Itt érték a prágai tavasz eseményei 1968-ban. Diplomát hivatalosan végül csak 1981-ben szerzett, mert a diáktüntetések egyik következményeként "diplomavédés nélkül jöttem vissza Magyarországra" - mondta az interjúban. Mint egy 2013-as interjúban elmondta, azt történt, hogy amikor a havonta esedékes bejelentkezésre ment a magyar nagykövetségre, ott épp egy tüntetés volt, és ráfogták, hogy részt vett benne. Minden magyar hallgatót hazaküldtek, őt is, pedig már csak a szakdolgozatvédése volt hátra.

MunkahelyeiSzerkesztés

1970-ig a prágai Nemzeti Múzeumban dolgozott. Ezután a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze lett, itt 1973-ig dolgozott. Egyetemi professzora, aki akkoriban a cseh tudományos akadémia elnöke volt, segített neki elhelyezkedni. Ekkor másfél év pécsváradi kitérő következett: a Művelődési Központ előadójaként dolgozott itt, barátja, Kígyós Sándor szobrászművész mellett. Diákklubot, vezetett, ami szellemi műhellyé vált. Meghívtak zenészeket, művészeket, közéleti személyiségeket, mint Hofi Géza és Kudlik Júlia. Ezután visszakerült a Janus Pannonius Múzeumhoz, ahol régész, muzeológus volt 1975 és 2005 között, 1998-tól osztályvezetői beosztásban. 1975-ben Pécs jelentős pénzekhez jutott a pincék és támfalak feltárására és megerősítésére. Az 1976-ban kezdődött jakab-hegyi ásatásokat személyesen támogatta Aczél György, illetve a pécsi uránbánya. A pálos romokat néhol 3-4 méteres mélységből kellett kiszabadítaniuk.

2003-ban ment nyugdíjba, de utána még részt vett az M6-os autópálya-építéshez kötődő feltárásokban és a pécsi kispiac helyén végzett ásatásokban.

Jelentős munkáiSzerkesztés

A nevéhez fűződik a Pécs belvárosi ókeresztény emlékek közül az I. (Péter-Pál), a IV., V. és XIX. számú sírkamrák kutatása. Ezek ma a Világörökség részét képezik. Az egykori római város, Sopianae több részét is ő tárta fel, mint a fórumot és a közfürdőt, és komoly érdemeket szerzett olyan római kori emlékek megmentésében és bemutatásában is, mint a „Római udvar” a Teréz utca-Jókai utca telkein és a „Római szint” a Kereskedők Házában.

Háromszáz kutat tárt fel. "Rendkívül vonzódtam a kerámiához és az üveghez" - mondta pécsi feltárásairól. "Gyakorlatilag Pécsre került az akkor legfejlettebb olasz technika. De nem véletlenül, hiszen itt volt Janus Pannonius is." Janus Pannonius sírját is Kárpáti Gábor találta meg Pécsett. 2014-ben azt állította Pécsről, hogy csak a város 7-8 százalékát tárták fel addig.

Pécs belterületén számos kolostort tártak fel a vezetésével: a Szent László karmelita kolostort, a Szent Tamás domonkos kolostort, a Szent Ágoston rendi remeték épületét és a Szent Ferenc kolostortemplom szentélyét. Pécsett a Munkácsy utcában megtalálta Mátyás király egykori reneszánsz műhelye Pécsre költözött részének a maradványait.

Részt vett a jakab-hegyi pálos kolostor (Pécs határában), és a Pécsváradi Vár feltárásaiban. Ő kezdte meg a pusztabányai üveghuta épületegyüttes feltárását, Jegenyés János üvegművész barátja ösztönzésére.

Jelentősebb feltárásaiSzerkesztés

  • 1970-75: Pécsváradi erődített monostor (segédrégészként)
  • 1977-78: a Pécsi Irgalmasok Kórházában a középkori Szent László Karmelita kolostor feltárása
  • 1976-79: Pécsi Ferences kolostor szentélye (ennek alapjai mai is láthatók)
  • 1976-79: Pécs, Memi pasa fürdő (Gerő Győzővel együtt)
  • 1966-1988: Pécs-Jakab-hegy, pálos kolostor: feltárás és konzerválás
  • 1976, 1985-89: Pécs, Szent Tamás dominikánus kolostor
  • 1983, 1996-97: Pécs, Szent Ágoston kolostor és templom
  • 1991: Janus Pannonius sírjának feltárása (Pécsi Székesegyház altemploma). II. János Pál pápa látogatására készülve fűtésrekonstrukciós munkák kezdődtek, eközben véletlenül fedezték fel a költő püspök sírját.
  • 1995-96: Pécs, Teréz u. 9., Jókai utca 11., „Római udvar” insula: feltárás, részleges bemutatás
  • 1993-95: Pécs, Kereskedők Háza (Rákóczi u. 55.): római közfürdő feltárása és a központi épület bemutatása. Ez Pannonia legnagyobb közfürdője lehetett a római korban.
  • 1993-98: Pécs, Rákóczi úti Matáv épület: a római fórum részletének feltárása és megmentése. A parkolóban római városrész bemutatása és egy fürdő hipokausztumos részletének megmentése és bemutatása
  • 1998-2001 Az I. (Péter-Pál),[4] a IV., V. és XIX. számú ókeresztény sírkamrák kutatása a pécsi világörökségi területen. 2001-ben a IV. számú sírkamrából került elő az a krisztogram, amely a pécsi világörökségi helyszínek szimbóluma lett.
  • 1999: Pusztabánya – koraújkori üveghuta feltárása és bemutatása a Magyar Üvegművészek Szövetségével együttműködve

OktatókéntSzerkesztés

Építészettörténetet oktatott a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karán és anyagismeretet a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén. Számos ismert régészt indított el a pályán.

MagánéleteSzerkesztés

Gyerekkorában hegedült. Először apja tanította, majd a nagyhírű komlói zeneiskola kamaraegyüttesével számos rangos díjat nyert hazai fesztiválokon.

Az egyetem első évét egy észak-csehországi kis üdülőtelepen egy erdő közepén töltötte százhúszadmagával, azzal a céllal, hogy megtanuljon csehül. Ezt végül úgy érte el, hogy fejből megtanulta Romain Rolland regényét Jean Christophe-ról, Karel Capek fordításában.

A 2014-es pecsiujsag.hu interjú szerint 2009 óta Kozármislenyben él, felesége a tíz évvel fiatalabb Szomorú Valéria, idősebbik lánya a NAV-nál jogász, a fiatalabbik múzeumpedagógus, és három fiúunokája van.

Klasszikus zenét szeret hallgatni, és történelmi tárgyú könyveket vagy krimiket olvasni. Kedvence Rejtő Jenő.

ElismeréseiSzerkesztés

PublikációibólSzerkesztés

  • 1978: Középkori kutak Pécsett I. - In: Uherkovich Á. (szerk.) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 23: 165–192.
  • 1983: Középkori kutak Pécsett II. - In: Uherkovich Á. (szerk.) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1984) 28: 99–115.
  • 1983: Elpusztult középkori települések Pécsváradon. - In: Uherkovich Á. (szerk.) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1984) 28: 117–130.
  • 2001: Elpusztult középkori települések Pécsváradon. - In: Füzes M. (szerk.) Pécsvárad, pp. 91–96.
  • Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen. - In: Uherkovich Á. (szerk.) Dunántúli Dolgozatok Történettudományi Sorozat 3: 165–176.
  • 1998: Bronzfibula Zengővárról. - In: Romváry F. (szerk.) Pécsi Szemle, tavasz-nyár 1: 11.
  • 1998: Hová temették Janus Pannoniust? - In: Romváry F. (szerk.): Pécsi Szemle, tavasz-nyár 1: 21–27.
  • 1998: Janus Pannonius feltételezett sírhelye? - In: Jankovits L. – Kecskeméti G.: Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány. Pécs, pp. 41–49.
  • 2001-2002: A kereszténység és államiság története Baranyában. - In: Huszár Z. (szerk.) Kereszténység és államiság Baranyában. Pécsvárad, pp. 41–49.
  • 2001-2002: Kommentárok a pécsváradi bencés apátsági kolostor alapítóleveléhez. - In: Huszár Z. (szerk.) Kereszténység és államiság Baranyában. Pécsvárad, pp. 55–60.
  • 2001: A bencés kolostor építéstörténete. - In: Füzes M. (szerk.) Pécsvárad, pp. 53–66.
  • 2001: A jakabhegyi pálos kolostor. - In: Füzes M. (szerk.) Kővágószőlős. pp. 51–59.
  • 2002: A pécsi V. számú sírkamra. - In: Merhán O. (szerk.) Műemlékvédelem. 3: 142–144.
  • 2004: Régészeti ásatás a Jókai utca 13. szám alatt. - In: Romváry F. (szerk.) Pécsi Szemle ősz 3: 11–15.
  • 2004: The Buildings and Frescoes of the Early Chirstian Cemetery in Pécs. - In: The Autonomous Towns of Noricum and Pannonia. (Pannonia II.) Ljubljana. Situla 42: 287–290. [5]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.