Emmerson Mnangagwa

zimbabwei elnök

Emmerson Dambudzo Mnangagwa (Shabani, Dél-Rhodézia, 1942. szeptember 15.[3] –) zimbabwei jogász, politikus, az ország elnöke (2017-től).

Emmerson Mnangagwa
Emmerson Mnangagwa (2019-01-15).jpg
Zimbabwe 3. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. november 24.
Előd Robert Mugabe
A Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió – Hazafias Front elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. november 24.
Előd Robert Mugabe
Zimbabwe igazságügyi, jogalkotási és a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere
Hivatali idő
2013. szeptember 11. 2017. október 9.
Előd Patrick Chinamasa
Utód Happyton Bonyongwe
Hivatali idő
1989. december 31. 2000. július 1.
Előd Eddison Zvobgo
Utód Patrick Chinamasa
Zimbabwe védelmi minisztere
Hivatali idő
2009. február 13. 2013. szeptember 11.
Előd Sydney Sekeramayi
Utód Sydney Sekeramayi
Zimbabwe lakhatási és a szociális szolgáltatásért felelős minisztere
Hivatali idő
2005. április 9. 2009. február 13.
Előd
Utód Fidelis Mhashu
Zimbabwe nemzetbiztonsági államminisztere
Hivatali idő
1980. április 18. 1988
Előd
Utód Sydney Sekeramayi

Születési név Dambudzo Mnangagwa
Született 1942. szeptember 15. (78 éves)
Shabani, Dél-Rhodézia
Párt UNIP (1959–1962)
ZAPU (1962–1963)
ZANU (1963–1987)
ZANU-PF (1987-)

Házastársa Auxillia Mnangagwa
Gyermekei 3[1]
Foglalkozás jogász
Iskolái Zambiai Egyetemen[2]
Vallás katolikus[1]

Emmerson Mnangagwa aláírása
Emmerson Mnangagwa aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmerson Mnangagwa témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A korábbi brit gyarmat, Dél-Rhodesia többségi etnikumának, a sonának a tagjaként született egy bányászvároskában, Shabaniben 1942-ben.[4] Más források szerint születési ideje 1946-ra datálható,[5] de születése pontos idejét ő maga is 1942-re mondja.[6]

Apja farmer volt, akit átitatott a fehér telepesek elleni ellenállási mozgalom,[2] és előszeretettel politizált a feketéket diszkrimináló fehér uralom ellen. Fia általános iskolába járhatott, de végül a családjával 1955-ben menekülnie kellett Észak-Rhodéziába (a mai Zambiába). Miközben folytatta tanulmányait, tinédzserként csatlakozott a függetlenségi harchoz. Katonai kiképzésre előbb Egyiptomba,[1] majd 1963-ban Kínába küldtek. Hazatérését követően „a krokodil” becenevet akasztották rá, mivel ország függetlenségi háborúja során a Krokodil-banda nevű gerilla csoportot vezette Dél-Rhodesia fehér (kisebbségi) uralma ellen. A csoport több vonatot is felrobbantott, mikor 1965-ben elfogták,[3] kínvallatták és ennek hatására beismerte tettét. Először halálbüntetést kapott, de az ítéletet végül nem hajtották végre,[1] mivel védői „bizonyították”, hogy még nem múlt el 21 éves, ezért az ítéletet 10 év börtönre változtatták.[3] A fogságban megismerkedett több szabadságharcossal is, így Robert Mugabével, akivel gyakran egy cellán osztoztak.

A hararei börtönévek alatt jogot tanult a Zambiai Egyetem levelezőtagozatán. Miután 1975-ben szabadult, lediplomázott,majd rövid ideig praktizált is, de a már független Mozambikba ment, ahonnan Mugabe Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) nevű mozgalma folytatta a zimbabwei függetlenségi harcot. Ő lett Mugabe személyi titkára, testőre, majd a szervezet belbiztonsági főnöke. Bizalmi embereként Mugabe a gyarmati uralom megszűnéséhez vezető, 1979-es londoni tárgyalásokra is magával vitte. Az 1980-ban kikiáltott független Zimbabwe első kormányában nemzetbiztonsági miniszter volt, ezért őt vádolták a Mugabe riválisai, Joshua Nkomo híveivel szembeni leszámolásért.[1] Az Észak-Koreában kiképzett kommandó (az Ötödik Brigád) által Matabeleföldön, Nkomo főként ndebelék lakta hátországában leölt civilek száma 20 ezerre tehető.[7]

Mugabe 37 éves regnálása alatt több miniszteri tárcát is betöltött, támogatta a nagy vezér szocialista nézeteit, a fehér farmereket kisemmiző, földjeiket elkobzó nacionalista politikáját. Ugyanakkor, a 2008-as választáskor megszervezte az ellenzék tagjainak az üldözését, melynek eredményeként közel százan meghaltak. 2014-es alelnöki kinevezését követően parlamenti helyét a felesége „örökölte”, akitől három fia született.[1]

Mindezek ellenére 2017 novemberének első napjaiban – mint az elnöki utódlásért folyó versengés egyik fő esélyesét – Mugabe menesztette alelnöki tisztségéből,[8] mire válaszul a hadsereg megbuktatta és házi őrizetbe helyezte Mugabét (november 15.). A ZANU-PF kormánypárt ezt követően Mnangagwát jelölte államfőnek,[9] aki 2017. november 24-én letette hivatali esküjét.[10]

Egy hónappal beiktatása után szabad és tisztességes parlamenti, helyhatósági és elnökválasztást ígért a zimbabweieknek a következő évre,[11] melyet – 2018 nyarán – a szavazatok több mint 50%-ával meg is nyert.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f Kontúr. Emmerson Mnangagwa – Zimbabwe élén Mugabe pribékje. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/48. (2004.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647
  2. a b Freytas-Tamura, Kimiko de: A Strongman Nicknamed ’Crocodile’ Is Poised to Replace Mugabe (angol nyelven). The New York Times, 2017. november 16. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  3. a b c Who Is Emmerson Mnangagwa? (angol nyelven). voanews.com, 2017. november 14. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  4. President Mnangangwa’s early days, political career (angol nyelven). sundaynews.co.zw, 2017. november 26. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  5. Man they called ’the Crocodile’ is Robert Mugabe’s favoured successor (angol nyelven). telegraph.co.uk, 2014. október 10. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  6. Kwaramba, Fungi: Mnangagwa’s age, history continue to mystify (angol nyelven). nehandaradio.com, 2015. december 30. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  7. Emmerson Mnangagwa promises ’free and fair’ elections in Zimbabwe (angol nyelven). theguardian.com, 2017. november 24. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  8. A zimbabwei elnök szerint a volt alelnök boszorkánysággal tört a helyére (magyar nyelven). Origo, 2017. november 8. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  9. Az új zimbabwei elnök megnevezte kormánya tagjait (magyar nyelven). bama.hu, 2017. december 1. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  10. Emmerson „Krokodil” Mnangagwa lett Zimbabwe új elnöke (magyar nyelven). 444.hu, 2017. november 24. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  11. Mugabe utódja szabad választásokat ígér Zimbabwében, de a béke és tolerancia is ott van a listán (magyar nyelven). hvg.hu, 2017. december 20. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  12. Zimbabwe. Mnangagwa nyerte a választásokat (magyar nyelven). euronews.com, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. február 16.)