Főmenü megnyitása
Litkey Farkas, aki 13 alkalommal győzött a balatoni Kékszalagon, hajójával a Festipay katamaránnal a 48. Kékszalagon is abszolút győztes lett
Katamarán a spanyolországi Vigóban

A katamarán kéttörzsű hajó, amelynek két törzse egymással párhuzamos és egyforma. A katamaránt geometriája stabilizálja, tőkesúly nem kell bele. Ezáltal könnyebb, így kisebb a merülése, mint az egytörzsű hajóknak. A két törzset lehet úgy egymáshoz erősíteni, hogy hidrodinamikai ellenállása kisebb legyen, ezzel a hajónak kisebb hajtóerőre van szüksége az azonos sebesség eléréséhez.

Mérete a csónaktól (evezős vagy vitorlás) a nagy hajókig (tengerészeti járművek és autók szállítására alkalmas kompok) terjed. A két törzset összekapcsoló szerkezet egy egyszerű pallótól a nagy felépítményekig terjed, ami kabinokat és/vagy rakteret foglal magába.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Ókor és középkorSzerkesztés

 
Polinéz katamarán

A katamarán Polinéziában és Dél-Ázsiában i. e. 1500 körültől ismert.[1] A korai példányokat két kenuból hozták létre a törzsek összekötésével. Néha vitorlával is ellátták őket. Egyszerűségük ellenére ezek segítségével telepítették be a távoli szigeteket a Csendes-óceánban.[2]

A második pun háborúban a rómaiak (i. e. 218–202) Szürakuza ostromához és meghódításához egy katamaránt is használtak. A törzsek hossza 31, szélessége 5,5 m volt, és kereszthíd kötötte össze őket. Később ez az építési mód feledésbe merült.

Indiában a tamilok az 5. századtól használnak katamaránokat. Maga az elnevezés is tamil eredetű, az eredeti szó: kattumaram egymáshoz rögzített rönköket jelent.[3][4] A 17. században William Dampier angol kalóz Délkelet-Indiában találkozott a tamilokkal és vízi járműveikkel. Elsőként ő írt először erről a hajótípusról.[5]

A 20. századigSzerkesztés

 
Nathaniel Herreshoff katamaránja, a Duplex, a Temzén

Európában a rómaiak után az első kéttörzsű hajót William Petty tervezte 1662-ben, nagyobb sebességre és sekélyebb vizeken való hajózásra. A terv szokatlansága miatt nem aratott kereskedelmi sikert, és majdnem 160 évig ritkán használták.[6][7]

1768-ban az angol Patrick Miller trimaránt épített, 30,5 m hosszal és 9,5 m szélességgel. A három törzsű hajót egy izomerővel működtetett kerék hajtotta meg. Katamaránt is épített, amit szintén izomerővel lehetett hajtani. 1788-ban gőzmeghajtású katamaránt bocsátott vízre a Dalswinton-tavon Dumfriesnél. Ennek hossza 7,5 m, szélessége 2,1 m volt.

Robert Fulton 1812 és 1814 között három gőzmeghajtású katamaránt épített New York számára kompnak. Hosszuk 24,4 m, szélességük 9,15 m volt. A Jersy és a York 20 lóerővel, a Nessy 120 lóerővel ment. Fulton tervezett még egy katamaránt hadi célokra, ez volt az USS Fulton, más néven a Demologos. A maga nemében hosszú ideig a legnagyobb, 47,6 m × 17,1 m volt, és 120 lóerő hajtotta. Tengerjárásra azonban alkalmatlan volt.

A 19. század elején az angol Mayflower F. Crisp épített egy kereskedelmi katamaránt Rangunban (Mianmar). A hajó az Original nevet kapta. Crisp gyors tengerjáró hajóként írta le, ami évekig közlekedett a monszun idején Rangun és Tenasserim tartomány között.[8][9]

Később, de még a 19. században az amerikai Nathanael Herreshoff saját tervei alapján (US Pat. No. 189,459) épített egy kéttörzsű hajót. Az Amaryllis első regattáját 1876. június 22-én futotta, és kiváló eredményt ért el; ezzel demonstrálva a katamaránok előnyeit az egytörzsű hajókkal szemben. Emiatt a verseny rendezője, a Centennial Regatta of the New York Yacht Club kizárta a katamaránokat a további rendes futamokból, és ez így maradt az 1970-es évekig.[10]

A 19. században Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban épültek katamaránok. 1874-ben az English Channel Steam Ship Company megépíttette a Castaliát és 1877-ben a Calais-Douvres-t a La Manche-csatornára. A Castalia hossza 88,4 m, a törzsek szélessége 5,18 m, mélysége 2,13 m, vízkiszorítása 1290 tonna volt. Hajtókerekének átmérője 6,1 m, a két gőzgép lóerőinek száma egyenként 600 lóerő volt.

A Calais-Douvres kicsivel volt nagyobb, de a lóerők száma összesen 4270 volt, így gyorsabb lett. Mindkét hajó 1000 utast tudott befogadni. A London Chatham & Dover Railway vásárolta meg, majd tíz év múlva túladott rajtuk, mert akkor már lassúnak számítottak.

20. századSzerkesztés

 
Egy Hobie 16-os katamarán

Eric de Bisschop 1936-ban épített egy polinéz kettős kenut Hawaiion, és hazavitorlázott vele Franciaországba, ahol hősként ünnepelték. Tapasztalatait 1939-ben jelentette meg Kaimiloa címen, amit 1940-ben adtak ki angolul.[11][12]

A Prout testvérek 1945-től kísérleteztek katamaránokkal, majd 1954-ben átállították 1935-ös alapítású gyárukat (Canvey Island, Essex, Egyesült Királyság) katamaránokra. Shearwater katamaránjaik könnyen nyertek futamokat az egytörzsű hajókkal szemben. Francis Prout egy 1956-ban épült Shearwater, a Yellow Bird segítségével több futamot is nyert az 1960-as években. Ez jelenleg a National Maritime Museum Cornwall gyűjteményének része.[13]

A 20. század közepétől elterjedtek a sorozatgyártott Beachcat osztályú katamaránok a vitorlások között. Kaliforniában a Hobie Alter szörfhajógyár 1967-ben kijött a 110 kg-os Hobie 14-gyel, és két évvel később a Hobie 16-tal. Ezt még 2016-ban is gyártották, összesen több mint 100 000 legyártott példánnyal.[14]

1967-ben három angol egy kétszemélyes katamaránt tervezett az olimpiai játékokra. Az International Yacht Racing Union, IYRU megméretésén maga mögé utasította a többi jelöltet, és a típust 1976-tól 2008-ig használták az olimpián a több törzsű versenyszámokban. 2000-ben újratervezték, és azóta is az egyik leggyorsabb kétszemélyes katamarán modell.[15]

Ausztráliában 1977-től az Incat[16] 1988-tól az Austal[17] gyárt nagy katamaránokat közlekedési célra, köztük kompokat és hadihajókat.

JellemzőiSzerkesztés

A katamaránnak két fontos előnye van az egytörzsű hajókkal szemben: a stabilitás és a kisebb hidrodinamikai ellenállás. Emellett számításba kell venni a szállítókapacitást, a sebességet és a hatékonyságot.

ElőnyeiSzerkesztés

Kis és közepes sebességek esetén a katamarán hidrodinamikai ellenállása négyzetesen arányos a sebességgel. Ezzel szemben egy hasonló méretű egytörzsű hajó ellenállása köbös. Ez azt jelenti, hogy a sebesség megduplázására elég a négyszeresére emelni a tolóerőt, szemben az egytörzsűvel, aminél ugyanehhez nyolcszoros tolóerő kell.[18] Ez kisebb energiafelhasználást jelent, habár mindkét törzsbe kell motor. Vitorlások esetén a levegő felhajtóereje is kihasználható.[19]

A katamaránok nehezebben borulnak, mint az egytörzsű hajók.[18] Például, ha egy téglatest alakú egytörzsű hajó szélessége B, és egy katamarán két törzsének szélessége egyenként B/2, és távolságuk 2B, akkor az oldalra borulással szembeni ellenállás hétszerese, mint az egytörzsű hajónak.[20] Egy cirkáló katamarán kezdeti ellenállása a borulással szemben négyszerese, mint a megfelelő egytörzsűnek.[21]

HátrányaiSzerkesztés

A katamaránok fő hátránya a kisebb rak- vagy utastér.

A sebesség és a szállítókapacitás kapcsolatát a Froude-szám (FnV) fejezi ki,[22] összevetve a nyugodt vízen való szállítás hatékonyságával.[23] Számításba veszi a vízmerülés függését a sebességtől. A számításokat egy referenciahosszra kell végezni, ami a törzs térfogatának köbgyöke. Az alábbi képletben V a térfogat, u a víz relatív áramlási sebessége a hajó alatt, g pedig a nehézségi gyorsulás:

 

A hajók tengeri szállítási hatékonysága kiszámítható, mint a teljes rakomány súlyának és a maximális nyugodt vízi sebességnek a szorzata osztva az ehhez szükséges hajtóerővel.[24]

A nagy kereskedelmi hajók FnV-je tipikusan 0 és 1 közötti, míg a nagyobb teljesítményű katamaránoké megközelíti a 2,5-et, ami nagyobb sebességnek felel meg egységnyi térfogatra. A nyugodt vízi szállítási hatékonyság a nagy kereskedelmi hajók esetén 100-1000, ami a katamaránoknál 11-14. Ez azt jelenti, hogy az egytörzsű hajók szállítási hatékonysága jobb, mint a katamaránoké.[23]

EvezősökSzerkesztés

 
Evezős katamarán

Az evezős katamaránok többnyire könnyű sportcsónakok, és két-nyolc evezős hajtja őket.

VitorlásokSzerkesztés

 
Emirates Team New Zealand' AC72 Aotearoaja a San Francisco öbölben hordszárnyon
 
Cirkáló katamarán
 
Gitana 13, óceánjáró katamarán

A vitorlás katamaránok több technológiai újítást is alkalmaznak az egytörzsű hajókhoz képest. Ezek közé tartozik a hordszárny, a tágas és stabil, hosszabb utakra is alkalmas hajótestek, valamint a nyílt tengeren nagy átlagsebességre képes versenyhajók.

VersenyhajókSzerkesztés

A sport célokra épített katamaránok többnyire kétszemélyesek, partról indulnak és partra érkeznek. Az összekötő szerkezeten ugrószőnyeget helyeznek el. Forgatható árbóccal és a fővitorlán világítótáblával látják el. A szórakoztatásra használt példányokon a köteleken trapézok vannak, amikkel a legénység jobban kiegyensúlyozhatja erős szélben.[25]

A 33. Amerika Kupán mind a címvédő, mind a kihívó több törzsű hajóval indult. A címvédő csapat, a Société Nautique de Genève egy katamaránt indított, amivel Alinghi vitorlázott. Ellenfele, a BMW Oracle Racing hajósa trimaránnal szállt versenybe, és győzött a BMW Oracle Racingen 2010 februárjában Spanyolországban. A trimaránt a csapat építői szárnyvitorlával látták el, ami segített elhódítani a kupát. Ezzel eltértek a hagyományos egy törzsű hajóktól.[26]

A San Francisco Bayben rendezett 2013-as Amerika Kupán 22 m hosszú AC72-es katamaránok versenyeztek a szabályzat szerint. Mindegyiküket hordszárny és szárnyvitorla segítette. A győztes csapat az Oracle Team USA lett, ami 9-8-ra nyert tizenöt futamból a kétpontos büntető ellenére az Emirates Team New Zealand ellen.[27][28]

CirkálókSzerkesztés

Az utasszállítóknak kompromisszumot kell kötniük a sebesség, a térfogat, a hasznos tér, és a bekerülési költség között. A katamarán melletti döntés nagyobb sebességet, de azonos mérethez kisebb hasznosítható teret jelent. A cirkáló egy törzsű hajóknál 9,1 m-es hossznál kezdődik, míg katamaránoknál Howard és Doane szerint a minimális hossz 12 m, ami szükséges a készletek és a személyzet helyének biztosításához. Emellett a katamarán vízkiszorítása kicsi, gyakran az egy métert sem éri el, így nem feneklik meg a homokpadokon és könnyebben indítható a partról. Azonban dokkoláskor vagy kihajózáskor az összekötő szerkezet nehézkesebbé teszi az indulást vagy érkezést egy sólyánál. Két kormányra és több vitorlára van szükség. A cirkáló katamarán naponta 560 km megtételére képes, míg a versenykatamaránokkal akár napi 740 km is megtehető, miközben a hajó nem dől 10-12 foknál többet, még maximális sebességen sem.[29]

ÓceánjárókSzerkesztés

Az óceánjáró méretű katamaránok fejlődéséhez is hozzájárult a versenyzés. Ide tartozott a The Race, ami egy hajóverseny, ahol a Földet megkerülő körút kiinduló- és végpontja Barcelona volt 2000 újév napján. Négy új és két átépített katamarán vett részt, mindegyik hosszabb volt 30 méternél. A legnagyobb Steve Fossett hajója, a PlayStation volt, 38 méterrel, árbóca 45 m-rel magasodott a víz fölé. A hajók elő-pregmentált karbonszálas anyagból épültek, hogy erősek és könnyűek legyenek. Maximális sebességük 93 km/h volt. A győztes Grant Dalton volt, a 33,5 m hosszú Club Meddel. A bolygót 62 nap alatt kerülte meg, 33 km/h-s átlagsebességgel.[30]

Motoros katamaránokSzerkesztés

 
Tûranor PlanetSolar, naperővel működő cirkáló
 
Starnberg, személyszállító hajó
 
Az Amerikai Egyesült Államok egyik hadihajója, a Spearhead (JHSV-1) katamarán 2012-ben
 
HSV-2 Swift, hullámdöfő katamarán

A katamaránok azt a szegmenst foglalják el, amiben a sebesség és a tengerjárásra való képesség fontosabb, mint a kapacitás. A nagyobb hajók közül ilyenek a kocsik szállítására alkalmas kompok, és a part mentén járőröző vagy akciózó hadihajók. A hagyományos katamarán helyett inkább SWATH és hullámdöfő típusokat építenek; ahol is a SWATH a hagyományos egytörzsű hajókra hasonlít, mert a hajótörzsek a víz alá merülnek, és csak a felépítmény látszik.

CirkálókSzerkesztés

A cirkáló katamaránok népszerűségének növekedésének eredménye a motoros katamarán, aminek mindkét törzsében helyet kap egy-egy motor. A vitorlásokhoz hasonló előnyei vannak. A felépítmény átfogja a törzseket, és benne találhatók a szobák és a raktárak, de van, hogy a motorház is. Az elrendezés minimalizálja az elmozdulást.[31]

A svájci tulajdonú Tûranor PlanetSolar 2010 márciusában készült el. A világ legnagyobb napelem-meghajtású hajójának épült. 2012-ben Föld körüli útra indult.[32]

UtasszállítókSzerkesztés

Az 1970-es évek látták a katamaránok bevezetését gyors kompokként, aminek úttörője a norvég Westermoen Hydrofoil hajógyár volt Mandalban. Ők tervezték a Westamaran osztályt 1973-ban.[33] A Stena Voyager kompként közlekedett, tipikus sebessége 74 km/h volt, bár el tudta érni a 110 km/h-t is.[34]

HadihajókSzerkesztés

A Military Sealift Command több Expeditionary Fast Transport katamaránt üzemeltet, amelyek az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének birtokában vannak.[35] Ezeket nagy sebességű szállításra és a sekély vizekben való mozgáshoz használják.

Az Indiai Haditengerészet két Makar osztályú katamaránnal bír, amelyek két nagy méretű törzsre épülnek. Az egyik már szolgálatba állt, a másikat még építik.[36]

A kínai People's Liberation Army Navy (PLAN) Houbei osztályú lopakodója katamarán törzsekre épült a jobb rejtőzés érdekében. Sanghajban 2004-ben eresztették először vízre.[37]

SWATH felépítésSzerkesztés

A SWATH szerkezet lényege, hogy a katamarán hajótörzsei víz alá merülnek, és csak a felépítmény marad a felszínen. A hajótörzsek tengeralattjáró-szerűek, pilonokkal kapcsolódnak a felépítményhez úgy, hogy a tengerrel érintkező keresztmetszet szűk maradjon. A törzsek nincsenek kitéve a hullámoknak.[38] A koncepciót a kanadai Frederick G. Creed alkotta meg, aki 1938-ban mutatta be ötletét, és 1946-ban a brit szabadalmat is megkapta. Először az 1960-as években használták tengeralattjárók mentésére és óceáni kutatásokra.[39] 1968 körül Thomas G. Lang továbbfejlesztette az ötletet, és az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete tesztelte.[40]

A SWATH hajók összehasonlítása az azonos méretű hagyományos katamaránokhoz képest:[38]

  • Nagyobb nedvesített felszín, ami nagyobb érintkezési ellenállást eredményez
  • A hullámok által indukált ellenállás csökkentése a támaszok felépítése és a víz alatti törzsek miatt
  • Az alacsonyabb vízsík szignifikánsan csökkenti a bólintó mozgásokat és az emelkedéseket a hosszabb utakon
  • A hajótest nem képes a felsiklásra
  • Nagyobb érzékenység a terhelés iránt, ami közelebb viszi a felépítményt a vízhez

HullámdöfőkSzerkesztés

A hullámdöfők mindkét hajótörzse alacsony felhajtóerejű ívvel van ellátva, ami a vízvonalon kicsúcsosodik és kiemelkedik, ami lehetővé teszi, hogy átfúrják a hullámokat ahelyett, hogy meglovagolnák őket. Ezzel a katamarán a hagyományos felépítésűeknél is gyorsabb lehet. Mivel ez a rész nem cső alakú, azért megkülönböztethetők a SWATH szerkezetűektől. A felépítmény alakja a hagyományos V-törzsére hasonlít, ami lehetővé teszi, hogy áthatoljon a hullámtarajokon.[41]

Ezt a szerkezetet alkalmazzák jachtokon,[42] kompokon[43] és hadihajókon is.[44]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Polynesian History and Origin. Wayfinders: A Pacific Odyssey . PBS
  2. Kirch, Patrick. Hawaiki. Cambridge University Press, 80. o. (2001). ISBN 978-0-521-78309-5 
  3. Lück, Michael. The Encyclopedia of Tourism and Recreation in Marine Environments. Wallingford, UK: CABI, 86. o. (2008. november 9.). ISBN 978-1-84593-350-0 
  4. Catamaran, Dictionary.com Unabridged. Random House, inc. (2016) 
  5. A New Voyage Round the World (1697. november 9.). ISBN 1933698047 
  6. Model of a twin-hulled ship - William Petty. Royal Society. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  7. Sailing with an Achilles' keel | General. Times Higher Education, 2000. szeptember 22. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  8. Bertie Reginald Pearn. A History of Rangoon. Corporation of Rangoon, 136. o. (1938) 
  9. M. F. Crisp. A treatise on marine architecture, elucidating the theory of the resistance of water : illustrating the form, or model best calculated to unite velocity, buoyancy, stability, strength, etc., in the same vessel : and finally, adducing the theory of the art of shipbuilding.. Maulmein: American Baptist mission press, 94. o. (1849) 
  10. L. Francis Herreshoff: The Spirit of the Times, November 24, 1877 (reprint). Marine Publishing Co., Camden, Maine. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 2.)
  11. Bertie Reginald Pearn. A History of Rangoon. Corporation of Rangoon, 136. o. (1938) 
  12. M. F. Crisp. A treatise on marine architecture, elucidating the theory of the resistance of water : illustrating the form, or model best calculated to unite velocity, buoyancy, stability, strength, etc., in the same vessel : and finally, adducing the theory of the art of shipbuilding.. Maulmein: American Baptist mission press, 94. o. (1849) 
  13. Bird, Vanessa. Classic Classes. A&C Black, 65. o. (2013. november 9.). ISBN 9781408158906 
  14. Hobie 16 2012 Class Report 2012. (Hozzáférés: 2015. október 1.)
  15. Forbes, John: A Brief Tornado History—The Story of the Tornado, the Olympic Catamaran. International Tornado Class Association, 2003 (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  16. History. Incat, 2016 [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  17. Our story. Austal, 2016
  18. a b Garrett, Ross. The Symmetry of Sailing: The Physics of Sailing for Yachtsmen. Sheridan House, Inc., 133. o. (1996. január 1.). ISBN 9781574090000 
  19. Weltner, Klaus (1987. január 1.). „A comparison of explanations of the aerodynamic lifting force”. American Journal of Physics 55 (1), 52. o. DOI:10.1119/1.14960.  
  20. Biran, Adrian. Ship Hydrostatics and Stability, 2, Butterworth-Heinemann, 67. o. (2013). ISBN 0080982905 
  21. Howard, Jim. Handbook of Offshore Cruising: The Dream and Reality of Modern Ocean Cruising. Sheridan House, Inc, 38. o. (2000. november 9.). ISBN 1574090933 
  22. Newman, John Nicholas. Marine hydrodynamics. Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 28. o. (1977). ISBN 0-262-14026-8 .
  23. a b Watson, D. G. M.. Practical Ship Design, Revised, Elsevier Ocean Engineering Book Series, Gulf Professional Publishing, 47–48. o. (2002. november 9.). ISBN 0080440541 
  24. Eames, Michael C. (1980. április 15.). „Advances is Naval Architecture for Surface Naval Ships”. Proceedings, London, 31. o, Kiadó: Royal Institution of Naval Architects.  
  25. Berman, Phil. Catamaran Sailing: From Start to Finish. W. W. Norton & Co. Inc (1982. március 1.). ISBN 978-0393000849 
  26. BMW Oracle wins America's Cup”, ESPN, 2010. február 14. 
  27. Ben Ainslie's USA beat Team New Zealand in decider. BBC Sport, 2013. szeptember 26. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  28. Oracle Team USA completes greatest comeback in America's Cup history, defeating Emirates New Zealand. New York Daily News, 2013. szeptember 25. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  29. Tarjan, Gregor. Catamarans: The Complete Guide for Cruising Sailors. McGraw Hill (2007. november 9.). ISBN 9780071596220 
  30. Zimmermann, Tim. The Race: Extreme Sailing and Its Ultimate Event: Nonstop, Round-the-World, No Holds Barred. Houghton Mifflin Harcourt (2004. november 9.). ISBN 0547347065 
  31. Sass, George, Jr.. Lagoon Power 43—An exceptional first powerboat from a builder of sailing cats. (2007. október 3.) 
  32. Gieffers, Hanna: Ankunft in Monaco: Solarboot schafft Weltumrundung in 584 Tagen (German nyelven). Spiegel Online, 2012. május 4. (Hozzáférés: 2012. május 5.)
  33. First Westamaran Revisited. Classic Fast Ferries, 2003. október 7.,
  34. Bowen, David. „Forget the tunnel; all the talk on the high seas is of 50 mph (80 km/h) super ferries. And Britain doesn't make any of them”, 1996. május 4. 
  35. Strategic Sealift (PM3). www.msc.navy.mil . (Hozzáférés: 2015. november 1.)
  36. INS Makar commissioned into the Indian Navy”, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 1.) 
  37. Axe, David: China Builds Fleet of Small Warships While U.S. Drifts. Wired.com, 2011. augusztus 4. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  38. a b Misra, Suresh Chandra. Design Principles of Ships and Marine Structures. CRC Press (2015. november 9.). ISBN 1482254476 
  39. Helfers, John. The Unauthorized Dan Brown Companion. Kensington Publishing Corp., 271. o. (2006. november 9.). ISBN 0806535806 
  40. Jane's high-speed marine craft, 24, Jane's Information Group (1991. november 9.). ISBN 0710612664 
  41. Husick, Charles B.. Chapman Piloting, Seamanship and Small Boat Handling. Sterling Publishing Company, Inc., 16. o. (2009. november 9.). ISBN 9781588167446 
  42. Caprio, Dennis. Loomes 83, 81–84. o. (2001. július 1.) 
  43. Yun, Liang. High Performance Marine Vessels. Springer Science & Business Media, 206. o. (2014. július 8.). ISBN 978-1-4614-0868-0 
  44. Brumley, Jeff. „Unusual ship visits Mayport after 6-month deployment to African waters”, 2011. október 5. 

ForrásokSzerkesztés

  • R. Schönknecht, U. Laue: Unkonventionelle Schiffe. Transpress Pietsch, ISBN 3-344-00487-5
  • Komfort und Leistungssteigerung durch Stabilisatoren – Wave-Piercing-Katamarane. In: Schiff & Hafen, Heft 9/2010, S. 176–179, Seehafen-Verlag, Hamburg 2010, ISSN 0938-1643

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Catamaran című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Katamaran című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

  • Eric de Bisschop: A Tahiti-Nui első expedíciója. (Tahiti–Santiago de Chile. 1956. november 6. – 1957. május 28.). Gondolat, Budapest, 1966. 23. o.: A katamarán, illetve kettős pirog elnevezésekről.