Rangun Mianmar (Burma) legnépesebb városa.

Rangun
Street in Yangon (Rangoon), Myanmar (Burma).JPG
Rangun zászlaja
Rangun zászlaja
Közigazgatás
Ország Mianmar
Alapítás éve1035
Körzethívószám 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség5 430 000 fő (2016)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Terület576 km²
IdőzónaUTC+06:30
Elhelyezkedése
Rangun (Mianmar)
Rangun
Rangun
Pozíció Mianmar térképén
é. sz. 16° 47′, k. h. 96° 09′Koordináták: é. sz. 16° 47′, k. h. 96° 09′
Rangun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rangun témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Rangun az Iravádi (Irrawady) hatalmas deltájának keleti részén, a Rangun (Hlaing) nevű folyóág mellett épült.

ÉghajlatSzerkesztés

Rangun (1981–2010, rekord: 1881–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)38,938,940,041,141,137,837,834,438,937,838,935,641,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)33,235,236,737,534,230,830,330,030,932,233,132,533,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)16,718,421,023,824,323,623,223,223,223,121,317,821,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)12,213,316,120,020,020,021,120,020,020,015,012,812,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)0312383285666065713942005972783
Havi napsütéses órák száma300272290292181807792972032802882452
Forrás: Danish Meteorological Institute (sun and relative humidity 1931–1960),[2] Tokyo Climate Center (mean temperatures 1981–2010)[3]


TörténeteSzerkesztés

 
Sve Dagon pagoda

A várost a XVIII. században alapították. Helyén az alapítás előtt egy kisebb település, Dagon állt, melyet a középkorban itt épült Sve Dagon nevű pagodájáról neveztek el. Ez a Mon-királyok idején, a XV. század elején lett város.

1755-ben az utolsó burmai dinasztia megalapítója, Alaungpaja az ország egyesítése után új várost alapított és kikötőt építtetett Dagon helyén, és ide helyezte át székhelyét. Az új városnak a Jangon ("a harc vége") nevet adta.

1824-ben az első angol-burmai háború kezdetén az országba benyomuló britek elfoglalták, azonban 1826-ban távozniuk kellett a városból.

1852-ben a második angol-burmai háború alatt újból brit fennhatóság alá került, és Brit Felső-Burma közigazgatási központja lett.

1885-ben Burma teljes meghódítása után Rangun az egész gyarmat közigazgatási székhelye lett és gyors fejlődésnek indult a delta mezőgazdasági termékeinek feldolgozása és a tengeri kikötő forgalmának köszönhetően.

1872-ben Rangun lakosainak száma elérte a 100 000 főt.

1931-ben a lakosság száma már 400 000 főre gyarapodott.

A második világháború alatt a japán megszállás ellen felszabadító mozgalom bontakozott ki.

1945-ben Rangunt az egyesített burmai és angol erők szabadították fel.

1948-ban a független Burma fővárosa.

1985-ben Rangun lakossága az elővárosokkal együtt már megközelítette a 2,6 milliós lélekszámot.

A város lakosságának többsége burmai, de mellettük még indiai, kínai, karen és más kisebb nemzetiség tagjai is lakják.

Rangun mára Burma legfontosabb iparvárosává, kikötőjévé és kereskedelmi központjává vált, és a város több kulturális intézménynek is székhelye.

GazdaságSzerkesztés

 
A belváros egy része

Rangun gazdasági élete szorosan kapcsolódik a kikötőhöz. A mély vizű Rangun folyó északi partján több kisebb-nagyobb kikötő is található, melyeket a nagy óceánjáró hajók is megközelíthetnek, az ország külkereskedelmének majdnem 90%-a ezeken át bonyolódik le.

Rangunt a világ legnagyobb rizskiviteli kikötőjeként tartják számon, de innen a rizsen kívül egyéb mezőgazdasági terméket és bányakincseket is exportálnak, többek között: gyapotot, fát, nyersgumit és érceket is. Az országba csereképpen a kikötőn keresztül félkész termékek, gépek, vegyi anyagok érkeznek az országba.

Az Iravádi vízi útján jutnak el a városba a delta halászati és mezőgazdasági termékei, Felső-Burma hegyvidékének fája, érce, valamint a csővezetéken keresztül a kőolaj is. Rangunt a folyami hajójáratok az ország minden nagyobb városával összekötik. A főváros egyúttal a hazai vasutak és országutak csomópontja is. A folyó partján és az úszóbárkákon is tucatjával sorakoznak a rizshántolók és magtárak.

A kikötő mellett található piacokon a halászat egzotikus termékein kívül a deltavidékről ideszállított gyümölcs- és zöldségfélék sokasága cserél gazdát, de megtalálható itt például a rizzsel töltött bambuszrügy, mangó, mandarin, ananász, batáta és a dinnyefa gyümölcse, vagy gyöngyház, emléktárgyak, bambuszból készült háztartási cikkek is.

OktatásSzerkesztés

Rangunban több felsőoktatási intézmény is található. Egyetemét 1920-ban alapították, de a városban van műszaki, mezőgazdasági és szépművészeti főiskola is.

NevezetességekSzerkesztés

 
Sve Dagon pagoda fősztúpája

A legenda szerint kora meghaladja a 2000 évet. A fennmaradt dokumentumok azonban a XIV. századra teszik építését. A Sve Dagon mai alakját a XVIII. században nyerte el. Központi sztúpája tetején a hét aranyozott gyűrűn nyugvó "esernyőt" több mint ezer arany és ezüstcsengettyű veszi körül, melyek már a könnyű szélben is megszólalnak. Fölöttük egy szélkakas és egy drágakövekkel ékesített arany gömb csillog.

A Sve Dagonhoz a fősztúpán kívül 72 aranyozott tetejű templom, álló, ülő és fekvő buddha-szobrok, valamint csipkézett tetejű kecses kolostorok és a zarándokok számára épült házak tartoznak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  2. Myanmar – Rangoon (dán nyelven). Climate Data for Selected Stations (1931–1960). Danish Meteorological Institute. [2013. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 23.)
  3. Normals Data: YANGON - MYANMAR Latitude: 16.77°N Longitude: 96.17°E Height: 14 (m). Japan Meteorological Agency. [2019. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 13.)

ForrásokSzerkesztés

  • A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó (1986). A Rangunról szóló rész Náhlikné Karceva Valentina munkája nyomán készült.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés