Főmenü megnyitása

A röghegységek felszíni képződmények, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeztek. Ezen törések mentén függőlegesen vagy vízszintesen elmozdult egy kőzettömb, azaz vetődés alakult ki. Egy-egy kőzettömb kiemelkedésével hegytetők, fennsíkok, míg lesüllyedésével völgyek jöttek létre. A korábban gyűrődéssel kialakult lánchegységek is átalakulhatnak az évmilliók során röghegységgé.

Legtöbbjüket a Variszkuszi-hegységrendszerbe vagy a Kaledóniai-hegységrendszerbe soroljuk.

KialakulásSzerkesztés

VetődésselSzerkesztés

Kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődhetnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-középhegység, és az Északi-középhegység egy része.

Lánchegységekből hosszú idő utánSzerkesztés

Itt a felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hegység, Urál, Appalache.

FelszínSzerkesztés

Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. Legtöbbször lekoptatott, lekerekített felületűek.

ÁsványkincsekSzerkesztés

A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina – például az Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés