Bongó
A bongó (Tragelaphus eurycerus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tragelaphus eurycerus (Ogilby, 1837) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bongó témájú médiaállományokat és Bongó témájú kategóriát. |
A csavartszarvú antilopokon belül legközelebbi rokonai a nyala és a nagy kudu. De jelentősen különbözik is e fajoktól, például a bongó nőstények is viselnek szarvat. Emiatt olykor különálló nembe is sorolják, mint a Boocercus nem egyetlen képviselőjét. A legújabb kutatások szerint lehet, hogy a Taurotragusok nemével áll közelebbi rokonságban. Erre utal a mindkét ivarnál jelenlevő szarv, farkuk alakjának hasonlósága.
Előfordulása szerkesztés
Bissau-Guinea, Guinea, Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Ghána, Togó, Benin, Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság sűrű bozótosaiban, bambuszerdeiben és zárt esőerdeiben honos. Ettől a területtől elkülönülve Szudán déli részén, Ugandában, Kenyában és Tanzániában is előfordult egykor. Ott elsősorban a hegyvidéki erdők lakója.
Alfajai szerkesztés
Két alfaját különböztetik meg:
- nyugati bongó (Tragelaphus eurycerus eurycerus) Ogilby, 1837 - Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben még viszonylag gyakori fajnak számít, de az erdőirtás azért fenyegeti
- keleti bongó vagy más néven kenyai bongó (Tragelaphus eurycerus isaaci) (Thomas, 1902) - ez csak Kenyában, elsősorban hegyi jellegű erdőkben él. A Természetvédelmi Világszövetség az alfajt a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 170–200 centiméter, farokhossza 50–65 centiméter, marmagassága 110–130 centiméter, testtömege 250–280 kilogramm. A hímek egynegyeddel nehezebbek, mint a nőstények. Mindkét ivar visel szarvakat, ezek hossza 75–100 centiméter, a nőstényeké rövidebb. Szarvuk színe elefántcsont fehér. A nőstények szarva vékonyabb. Fülei nagyok. Gesztenye-vörös szőrzetén 12–14 keresztcsík húzódik, lábain fehér foltok vannak. Arcán fehér keresztcsík és pofafoltok láthatóak. Az erdőlakó antilopok közül ez a faj nő a legnagyobbra.
Életmódja szerkesztés
Alkonyatkor és éjszaka aktív faj. Nem territoriális faj. 4–7 állatból álló családi csoportokban él, amelyeket egy tehén vezet, gyakran egy bika kíséretében. A bikák azonban többnyire magányos életmódúak, vagy agglegénycsordákban élnek. A kiadós legelőkön vagy a sónyalóknál több család is laza, nyílt csoporttá egyesülhet. Bár a bongó elsősorban a hegyi erdők bambuszzónájában él, a bambusz semmi estre sem a kedvenc eledele. Leveleket, hajtásokat, sarjakat eszik, alkalomadtán a hátsó lábaira is felágaskodik egy-egy jobb falatért. Ellenségei a leopárdok.
Szaporodása szerkesztés
Udvarlásnál a hím kinyújtott testtel megy a nőstény mellett. Mintegy 9 hónapnyi vemhesség után egyetlen 20 kilogramm tömegű borjú születik. Születése után a borjú néhány napig a bozótba rejtőzik. Ezután anyjával együtt újra csatlakozik a csoporthoz.
Fogságban tartása szerkesztés
Fogságban fűtött szálláshelyen tartják. Állandó, 20–22 °C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nyáron egész nap a kifutóban tartják, ahol azonban szükségük van árnyékoltabb területre, ahol elrejtőzhetnek a tűző nap elől. Trópusi faj révén érzékeny a hidegebb időre, így ekkor csak rövidebb ideig engedik ki a szabadba. A fogságban tartott példányokat – a friss lombozaton kívül – főzött rizzsel, szénával, sárgarépával és a legkülönfélébb gyümölcsökkel táplálják.
Képek szerkesztés
-
Keleti bongó -
-
-
-
Bongó borjú -
-
-
Források szerkesztés
- Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986.
- Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, 344–359. old.
- Kingdon, Jonathan. East African Mammals Vol. IIIC. Chicago: The University of Chicago Press., 1982.
- Estes, Richard D. The Behavior Guide to African Mammals: Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates. Berkeley and Los Angeles: University of California Press., 1991.
- Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986
- Estes, Richard. The Safari Companion. Vermont: Chelsea Green Publishing Co., 1993.
- Nowak, Ronald M. Walker's Mammals of the World Fifth Ed. Vol. II. Baltimore: The Johns Hopkins University Press., 1991
- Schiller, C.A.; et al.. "Clinical and morphologic findings of familial goiter in bongo antelope (T.e. eurycerus)". Veterinary Pathology Vol 32: 242–249. old.
- Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press
- Wilkie D.S.; Carpenter J. 1999. "The potential role of safari hunting as a source of revenue for protected areas in the Congo Basin" Oryx 33(4): 340–345. old.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
