Tülkösszarvúak
A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. A család egyéb nevei: tulokfélék vagy szarvasmarhafélék.
Tülkösszarvúak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen, 20–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tülkösszarvúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tülkösszarvúak témájú kategóriát. |
A családba 152 recens faj tartozik.[* 1]
A tülkösszarvúak hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a kecskeformák egyes fajai, amelyeknél a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh).
Rendszerezés
szerkesztésA családba az alábbi 10-12 élő alcsalád és 3 fosszilis alcsalád tartozik:
- impalaformák (Aepycerotinae) J. E. Gray, 1872 - pliocén-jelen - 1 recens faj
- Nesotraginae - 2 recens faj
- tehénantilop-formák (Alcelaphinae) Brooke, 1876 - késő miocén-jelen - 9 recens faj
- antilopformák (Antilopinae) J. E. Gray, 1821 - 40 recens faj
- sziklaugró antilopformák (Oreotraginae) - 1 recens faj
- tulokformák (Bovinae) J. E. Gray, 1821 - miocén-jelen - 29 recens faj
- kecskeformák (Caprinae) J. E. Gray, 1821 - késő miocén-jelen - 34 recens faj
- bóbitásantilop-formák (Cephalophinae) J. E. Gray, 1871 - késő miocén-jelen - 21 recens faj
- lóantilopformák (Hippotraginae) Sundevall, 1845 - késő miocén-jelen - 8 recens faj
- †Hypsodontinae - középső miocén
- †Oiocerinae - késő miocén
- nádiantilop-formák (Reduncinae) Meyer, 1907 - késő miocén-jelen - 8 recens faj
- †Tethytraginae - középső miocén[1][2]
- tibeti antilopformák (Panthalopinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel először a Pantholops-ot az antilopformák közé sorolták, csak később kapott saját alcsaládot; azonban a legújabb molekuláris- és alaktani-vizsgálatok azt mutatták, hogy a tibeti antilop (Pantholops hodgsonii) legközelebbi rokonai a kecskeformák között találhatók.[3]
- őzantilopformák (Peleinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel 2000-ben az amerikai biológus, George Schaller és paleontológus, Elisabeth Vrba azt javasolták, hogy a monotipikus Pelea-t, az alcsalád egyetlen nemét vonják be a nádiantilop-formák közé, habár az őzantilop (Pelea capreolus) alaktanilag nem hasonlít a nádiantilop-formákra.[4][5]
Kifejlődésük és csoportosításuk
szerkesztésA tülkösszarvúak 143 ismert recens fajjal és 300 felfedezett fosszilis fajjal a párosujjú patások legnépesebb családját alkotják.[6] A molekuláris kutatások bebizonyították, hogy a tülkösszarvúak családja tényleg monofiletikus csoportot alkot, azaz az összes idetartozó állat egy közös őstől származik.[7][8] Hogy ez a család valójában hány alcsaládból áll, azt még senki sem tudja pontosan.[8] 1992-ben, a londoni Natural History Museumnak dolgozó Alan W. Gentry az alcsaládokat két fő kládba csoportosította; a primítivebb Boodontia-ra és a fejlettebb Aegodontia-ra.[9]
Az alábbi kladogram 1997-ben először Gatesy és társai elképzelésének alapján, aztán pedig Gentry és társainak megerősítésével készült el; ámbár azóta egyes elképzelések/csoportosítások meglehet, hogy már nem érvényesek.
Bovidae |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Paleontology and Geology of Laetoli Human Evolution in Context. Dordrecht: Springer, 363–465. o. (2011. október 2.). ISBN 978-9048-199-624
- ↑ (2012) „First evidence of Azanza and Morales, 1994 (Ruminantia, Bovidae), in the Miocene of the Vallès-Penedès Basin (Spain)”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (6), 1457–62. o. DOI:10.1080/02724634.2012.696082.
- ↑ [1]
- ↑ Antelopes, Deer, and Relatives : Fossil Record, Behavioral Ecology, Systematics, and Conservation. New Haven: Yale University Press (2000. október 2.). ISBN 978-0300-081-428
- ↑ [2]
- ↑ Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
- ↑ (1997) „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–19. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090.
- ↑ a b (2005. október 2.) „A complete estimate of the phylogenetic relationships in Ruminantia: a dated species-level supertree of the extant ruminants”. Biological Reviews 80 (2), 269–302. o. DOI:10.1017/S1464793104006670. PMID 15921052.
- ↑ Neogene Paleontology of the Manonga Valley, Tanzania : A Window into the Evolutionary History of East Africa. New York: Plenum Press, 113. o. (1997. október 2.). ISBN 978-0-306-45471-4
Források
szerkesztés- ITIS szerinti rendszer besorolása
- A kecskeformák legújabb genetikai összehasonlítása
- Novum állatvilág enciklopédia II.: Emlősök II.: Főemlősök, nagy testű növényevők. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2007. ISBN 963-9703-04-4 – magyar nevek
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bovidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.