Vadjuhok

emlősnem

A vadjuhok (Ovis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Vadjuhok
Kanadai vadjuhkos (Ovis canadensis)
Kanadai vadjuhkos (Ovis canadensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Ovis
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadjuhok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadjuhok témájú kategóriát.

LeírásukSzerkesztés

A vadjuhok Európa legkeletibb határától Észak-Indiáig, Nyugat-Kínáig és Nyugat-Mongóliáig, valamint az oroszországi Putorana-fennsíktól egészen Kamcsatkáig előfordulnak. Észak-Amerikában két fajuk él; ezek Alaszkától Mexikó északnyugati részéig találhatók meg. A juh az ember segítségével meghódította majdnem az egész világot. Általában 100 kilogrammnál kisebbek; a kosok nagyobbak a nőstényeknél. A nőstények és bárányaik egy-egy erős kos köré gyűlnek. A hegységeket és a szárazabb területeket választják élőhelyül, ahol főleg füvekkel és zuzmókkal táplálkoznak.[1][2][3][4][5][6][7]

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 6-7 élő faj tartozik:

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nowak, R. M. and J. L. Paradiso. 1983. Walker's Mammals of the World. Baltimore, Maryland: The Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-2525-3
  2. Clutton-Brock, J. 1999. A Natural History of Domesticated Mammals. Cambridge, UK : Cambridge University Press ISBN 0-521-63495-4
  3. Voelker, W. 1986. The Natural History of Living Mammals. Medford, New Jersey: Plexus Publishing, Inc. ISBN 0-937548-08-1
  4. The flexible grouping and behavioral character of a flock of Suffolk ewes (Ovis aries). Springer Link . Journal of Plant Pathology. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  5. Follow The Leader. Sheep 101 . (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  6. (2002. június 14.) „Age-Dependent Sexual Selection in Bighorn Rams”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 269 (1487), 165–172. o. DOI:10.1098/rspb.2001.1851. PMID 11798432.  
  7. (2001. június 14.) „Behaviour of Ewes (Ovis Gmelini Musimon x Ovis Sp.) During the Rut”. Rev. Ecol 56, 221–230. o.  

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ovis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés