Párosujjú patások

emlősrend

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.[1][2][3][4][5]

Párosujjú patások
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 55,8–0 Ma
Szikaszarvas (Cervus nippon)
Szikaszarvas (Cervus nippon)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Artiodactyla
Owen, 1848
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Párosujjú patások témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Párosujjú patások témájú kategóriát.

A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.

A rendbe 356 recens faj tartozik.[* 1]

A szárazföldi párosujjú patások jellemzői szerkesztés

Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.

A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek, hamar lábra állnak, és követik anyjukat.

Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.

A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.

Rendszerezés szerkesztés

Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:[6][7][8][9]



Artiodactyla 

Tylopoda (tevék) 


 Artiofabula 

  Suina (disznók, pekarik) 


 Cetruminantia 
 Ruminantia (kérődzők) 

 Tragulidae (kancsilfélék) 



 Pecora (antilopok, szarvasok, zsiráfok) 



 Whippomorpha (Cetancodonta) 

 Hippopotamidae (vízilovak) 



 Cetacea (bálnák) 






Megjegyzések szerkesztés

  1. Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487.  
  2. (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.  
  3. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.  
  4. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331.  
  5. Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  6. (2009) „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) Among Mammals: Increased Taxon Sampling Alters Interpretations of Key Fossils and Character Evolution”. PLoS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069.  
  7. Ungulate Taxonomy. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 25. o. (2011. március 14.). ISBN 978-1-4214-0093-8 
  8. McKenna, M. C. & Bell, S. K.. Classification of Mammals Above the Species Level. New York: Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11013-8 
  9. szerk.: Wilson, D. E. & Reeder, D. M.: Mammal Species of the World, 3rd, Johns Hopkins University Press, 111–184. o. (2005). ISBN 0-801-88221-4 
  10. Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11012-X 
  11. J. M. Theodor, J. Erfurt, and G. Metais. 2007. The earliest artiodactyls. In D. R. Prothero, S. E. Foss (eds.), The Evolution of Artiodactyls 32-58.
  12. (2003) „Molecular and Morphological Phylogenies of Ruminantia and the Alternative Position of the Moschidae”. Systematic Biology 52 (2), 206–228. o. DOI:10.1080/10635150390192726. PMID 12746147.  
  13. (2014) „Key Innovations in Ruminant Evolution: A Paleontological Perspective”. Integrative Zoology 9 (4), 412–433. o. DOI:10.1111/1749-4877.12080. PMID 24148672.  

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Even-toed ungulate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cetacea#Evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Whippomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pecora című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.