Archaeoceti

fosszilis emlősrészalrend

Az Archaeoceti („őscetek”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó fosszilis részalrend.

Archaeoceti
Evolúciós időszak: Kora eocén – késő oligocén, 50–23,3 Ma
Basilosaurus cetoides koponya
Basilosaurus cetoides koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Brisson, 1762
Részalrend: Archaeoceti
Flower, 1883
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Archaeoceti témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeoceti témájú kategóriát.

A ceteknek egy kihalt parafiletikus csoportja, amelyből ma élő cetek (Autoceta) származnak - sziláscetek (Mysticeti) és fogascetek (Odontoceti).

Korábban azt gondolták, hogy az archaeocetidák a mesonychidáktól, az ősi patás ragadozóktól származnak, amelyekkel fogaik hasonlóságokat mutatnak, a molekuláris genetikai és egyéb morfológiai kutatások szerint azonban valószínűleg a párosujjú patásoktól (Artiodactyla) erednek és így a vízilovak rokonai. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten, ilyen módon az Archaeoceti taxon részalrenddé vált.[1][2][3][4][5]

Az archaeocetidák még túlélték az eocén-oligocén kihalási eseményt, de nemeik nagyon megfogyatkoztak. Az oligocén elején még gyakoriak voltak a tengerekben, bár már nem olyan gyakoriak, mint az eocénben. Utolsó képviselője valószínűleg a Kekenodon onamata nevű faj volt, amely az oligocén végén pusztult ki, alulmaradva a fogascetekkel és a oligocén-miocén határán új fejlődésnek induló cápákkal szemben (mint a C. megalodon). Kihalásuk másik magyarázata lehet, hogy az oligocén végén fokozatosan lehűlt az óceán (de az is lehet, hogy a két tényező együtt hatott).

Rendszerezés szerkesztés

A részalrendbe az alábbi 5 család tartozik:

Egyes rendszerezők egy hatodik, monogenerikus, illetve monotipikus családot - Kekenodontidae (késő oligocén) - is ebbe a részalrendbe helyeznék, azonban ennek idetartozása még nem tisztázott; az is meglehet, hogy egy kezdetleges fogascetről (Odontoceti) van szó.[6][7]

Filogenetikájuk, ha a korábbi Cetartiodactylás rendszert követjük szerkesztés

Cetartiodactyla
|--Cetacea
|  |--Pakicetidae 
|  `--+--Ambulocetidae 
|     `--+--Remingtonocetidae 
|        `--Protocetidae
|           |--Georgiacetus
|           `--Basilosauridae
|              |--Basilosaurus
|              `--+--Dorudon 
|                 `--Autoceta
|                    |--Odontoceti 
|                    |  |--Squalodontoidea 
|                    |  |  |--Squalodontidae 
|                    |  |  `--Rhabdosteidae
|                    |  `--Physeteroidea 
|                    `--Mysticeti 
`--Artiodactyla

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487.  
  2. (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.  
  3. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.  
  4. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331.  
  5. Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  6. R. Kellogg. 1936. A Review of the Archaeoceti. Carnegie Institution of Washington 482:1-366
  7. R. E. Fordyce. 2006. A southern perspective on Cetacean Evolution and Zoogeoraphy. Evolution and Biogeography of Australasian Vertebrates 755-782

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Archaeoceti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List_of_extinct_cetaceans#Suborder_Archaeoceti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Angol nyelven: