Mesonychia

Mesonychidák
	Evolúciós időszak: Középső paleocén – kora oligocén
	A Harpagolestes immanis koponyája
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Mesonychia;
Családok
	Hapalodectidae ; Mesonychidae ; Triisodontidae
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mesonychidák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mesonychidák témájú kategóriát.

A Mesonychia („középmancsosok”, korábbi nevükön 'Acreodi') a ragadozó, patás emlősök rendje, a párosujjú patások (Artiodactyla) és a bálnák kihalt rokonai. A középső paleocén idején jelentek meg, de az eocén után a más emlős ragadozó csoportokkal szembeni versenyben hanyatlásnak indultak és az oligocén elején kipusztultak.

Leírásuk

A mesonychidák külsejükben erősen hasonlítottak a farkasokra, de ez véletlen és nem rokonság következménye. Jellegzetes háromszögletű rágófogaik voltak, hasonlóak a bálnák, különösen az Archaeoceti alrend („ősbálnák”) fogaihoz, és a koponyájuk anatómiájában is vannak hasonlóságok. Ennek alapján korábban azt is gondolták, hogy a bálnák a mesonychidáktól származhatnak, a molekuláris genetikai és egyéb morfológiai kutatások szerint azonban valódi őseik a párosujjú patások, közülük is talán a Anthracotheriidae család, amelyből a vízilovak is származnak. Egyes paleontológusok ma is a mesonychidákat tartják a bálnák és vízilovak közös őseinek. Viszonylag új vélemény, hogy a mesonychidák az őspatásoktól (Condylarthra) származhatnak és a Laurasiatheria főrendbe tartoznak.

A mesonychida szó szoros értelemben véve csak a Mesonychidae család tagjaira vonatkozik, mint például a Mesonyx nem fajai. Szélesebb értelemben azonban használják az egész Mesonychia rend tagjaira.

A mesonychidák, e „patás farkasok” voltak a domináns ragadozók a paleocén és eocén idején az ekkor szigetívet képező Európában, a szigetkontinens Ázsiában és Észak-Amerikában. Sok paleontológus véli azonban, hogy inkább dögevők lehettek. A legnagyobb fajokkal kapcsolatban ez valószínű is. Sok fajuk halakkal táplálkozhatott.

További információk

Angol nyelven:

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap