Basilosaurus

fosszilis emlősnem

A Basilosaurus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendbe, a cetfélék (Cetacea) alrendágába és a fosszilis Basilosauridae családba tartozó kihalt nem.

Basilosaurus
Evolúciós időszak: Középső - késő eocén, 41,3–33,9 Ma
A Basilosaurus cetoides rekonstrukciója
A Basilosaurus cetoides rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Archaeoceti
Család: Basilosauridae
Alcsalád: Basilosaurinae
Miller, 1923
Nem: Basilosaurus
Harlan, 1864
Szinonimák
  • Zeuglodon Owen, 1839
  • Hydrarchos? Koch, 1845
  • Alabamornis Abel, 1906
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Basilosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Basilosaurus témájú kategóriát.

Tudnivalók szerkesztés

A Basilosaurus volt az egyik legkorábban felfedezett ősi cetféle. Maradványait eleinte hüllőfosszíliáknak hitték, innen ered tudományos neve ("királyi gyík") is. Körülbelül 41-34 millió évvel ezelőtt élt az eocén korban. A paleogén egyik legnagyobb testű állata lehetett, testhossza elérte a 15-20 métert, tömege az 5-7 tonnát.[1][2][3][4] Erősen megnyúlt, kígyószerű teste volt, hátsó végtagjai csökevényesen ugyan, de jelen voltak, és talán egyes kígyókhoz hasonlóan a párzásban játszhattak szerepet. A mellső végtag az úszólábúakéhoz hasonlóan még könyökízülettel rendelkezett. Az állat fogazata a modern cetfélékével ellentétben heterodont típusú volt, és valószínűleg képes volt a táplálék megrágására. Fogképlete: .[5] Anatómiája azt mutatja, hogy nem volt képes mélyre merülni, inkább a felszín közelében kereste táplálékát.

A Basilosaurus igen gyakori állat lehetett a Tethys-óceánban, és valószínűleg csúcsragadozónak számított. Egy kisebb termetű kontemporális cetféle, a Dorudon koponyáján felfedezték a Basilosaurus harapásának nyomait, mely egy lehetséges ragadozó-zsákmány kapcsolatra utal.

Rendszerezés szerkesztés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Lelőhelyek szerkesztés

Basilosaurus maradványokat fedeztek fel az Amerikai Egyesült Államokban, Egyiptomban (Fayum lelőhely), Marokkóban, Jordániában és Pakisztánban.

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2012) „Evolution of Whales from Land to Sea”. Proceedings of the American Philosophical Society 156 (3), 309-323. o.  
  2. Gingerich, P. D.. Early Evolution of Whales: A Century of Research in Egypt, Elwyn Simons: A Search for Origins, Developments in Primatology: Progress and Prospects, 107–124. o. (2008). ISBN 978-0-387-73895-6 
  3. (2019) „Stomach contents of the archaeocete Basilosaurus isis: Apex predator in oceans of the late Eocene”. PLOS ONE 14 (1), e0209021. o. DOI:10.1371/journal.pone.0209021. PMID 30625131.  
  4. Kellogg 1936
  5. Fahlke, Julia M. (2012). „Bite marks revisited – evidence for middle-to-late Eocene Basilosaurus isis predation on Dorudon atrox (both Cetacea, Basilosauridae)”. Palaeontologia Electronica 15 (3).  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés