Főmenü megnyitása
A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863.

A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et. Felső szerveik döntéseiket rendszerint egyhangúlag hozzák meg.[1]

A konföderáció a történelem során gyakran átmenetként szolgált a szorosabb állami egység, a föderáció irányában. Más esetekben a konföderáció szétesett, mielőtt az együttműködés tovább mélyülhetett volna. Ilyen volt az arab egységtörekvések jegyében létrejött Egyesült Arab Államok. A föderációból a teljes függetlenség felé vezető úton is létrejöhettek konföderációs jellegű szervezetek, mint a Független Államok Közössége a volt Szovjetunió tagállamainak egy részéből.

A gyarmatbirodalmak bomlása során, a teljes függetlenség felé vezető úton is állomás lehetett a konföderáció, mint a Brit Birodalom széthullása után a Nemzetközösség, vagy a volt francia gyarmatok egy részéből alakult Francia Közösség, ami az 1960-as évekig működött.[1]

Történelmi és/vagy nem állami jellegű, konföderációnak nevezett szerveződések listájaSzerkesztés

Magyar konföderációkSzerkesztés

Külföldi konföderációkSzerkesztés

Az alábbiak közül némelyik perszonálunió volt, de konföderációs jellege miatt ide is sorolható.

Fiktív konföderációkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés