New Orleans (település)

város Louisiana államban

New Orleans (franciául: La Nouvelle-Orléans) Louisiana állam legnagyobb városa az Egyesült Államokban. A város lakossága a 2009-es népszámlálási adatok szerint 343 829 fő. Maga a város francia eredetű, ezért egy viszonylag nagy kiterjedésű francia negyed található itt. Nevezetes a zenéjéről (a jazz őshazájának is szokták emlegetni), kultúrájáról, valamint a fesztiváljairól is.

New Orleans
New Orleans header collage.png
New Orleans zászlaja
New Orleans zászlaja
New Orleans pecsétje
New Orleans pecsétje
Becenév: A félhold városa
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Louisiana
MegyeOrleans megye
Rang Állami főváros
Alapítás éve1718
Polgármester Mitch Landrieu (D)
Irányítószám
Lista
70112 - 70146
Körzethívószám 504
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség378 715 fő (2013. júl. 1.)[1] +/-
Népsűrűség759 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság6 m
Terület907 km²
- ebből vízi439 km²
Időzóna CST (nyáron CDT)
UTC-5 (nyáron -4)
Elhelyezkedése
New Orleans (Louisiana)
New Orleans
New Orleans
Pozíció Louisiana térképén
é. sz. 29° 57′ 17″, ny. h. 90° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 29° 57′ 17″, ny. h. 90° 04′ 30″
A város elhelyezkedése Louisiana államon belül
A város elhelyezkedése Louisiana államon belül
New Orleans honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz New Orleans témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

La Nouvelle-Orléans (New Orleans) városát a francia Compagnie du Mississippi alapította a csitimacsa indiánok által lakott területen, s építését Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville irányította. Az 1763-ban megkötött Párizsi egyezmény alapján a spanyolok birtokába került, és spanyol fennhatóság alatt volt egészen 1801-ig, amikor is a város ismét francia kézbe került. A leginkább eredeti formában fennmaradt terület a Vieux Carré (francia negyed). 1803-ban a Louisiana Purchase értelmében Napóleon eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak. A város gyors fejlődésnek indult amerikai, francia és kreol-francia hatás alatt.

A legfontosabb haszonnövény a cukornád, gyapot, amelyet a város határain kívül ültettek, és aminek hagyományai visszatekintenek a rabszolgatartó ültetvényesek időszakára.

Az 1804-es Haiti forradalom idején haiti menekültek érkeztek a városba, és gyakran hozták magukkal rabszolgáikat. Claiborne kormányzó és más hivatalos elöljárók szerették volna a további színes bőrű lakosságot kívül rekeszteni a város területén, de a francia kreolok szívesen fogadták őket, és így nőtt a francia anyanyelvűek tábora. A haiti menekültek 90%-a telepedett le New Orleans városában. Az 1809-ben érkező emigránsok között 2731 fehér, 3102 felszabadított afroamerikai leszármazott és 3226 rabszolga menekült, mintegy megduplázta a francia ajkúak számát. Crescent City lakosságának 63%-a fekete volt.[2]

1812-ben az angolok sereget küldtek New Orleans elfoglalására, az amerikaiak azonban döntő vereséget mértek a britekre. 1815. január 8-án a New Orleans-i csatában Edward Pakenham generális is életét vesztette.

Mivel New Orleans fontos kikötő volt, az antebellum idején a rabszolga-kereskedelem legfőbb központjává vált. Hatalmas mennyiségű áru érkezett ide a világ minden tájáról, s megindultak a Mississippi folyón észak felé. A Mississippi megtelt vitorlásokkal, gőzhajókkal, uszályokkal, vontatókkal. Ebben az időben alakult ki egy színes bőrű közösség, gyakran a középosztályból, akik iskolázottak voltak, s saját földbirtokkal rendelkeztek.[3]

A város lakossága az 1830-as és 1840-es évek között duplájára nőtt, és New Orleans a nemzet leggazdagabb és a harmadik legnépesebb városa lett. Az országba behozott kb. egymillió rabszolga kétharmada ide érkezett, a „mély Dél”-re. A rabszolgák értéke fél milliárd dollár értéket képviselt.[4]

2005-ben a városban nagyon komoly pusztítást okozott és sok halálos áldozatot követelt a Katrina hurrikán.

A város szülötteiSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Népszámlálási Hivatal, http://www.census.gov/popest/data/counties/totals/2013/files/CO-EST2013-Alldata.csv
  2. In Motion: African American Migration Experience - Haitian Immigration: 18th & 19th Centuries,; NY Public Library, accessed 7 May 2008
  3. "History of Les Gens De Couleur Libres". Hozzáférés ideje: 2006-05-17.; http://www.creolehistory.com/ Archiválva 2006. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Walter Johnson, Soul by Soul: Life Inside the Antebellum Slave Market, Cambridge: Harvard University Press, 1999, p. 2 and 6

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés