Burlington (Vermont)

város az Amerikai Egyesült Államokban

Burlington város az Amerikai Egyesült Államokban, Vermontban, Chittenden megye székhelye. Ez az állam legnagyobb városa. A 2010-es népszámláláskor 42 417 lakosa volt, így ez a legkisebb népességű olyan amerikai város, ami a saját államán belül a legnagyobb népességűnek számít.

Burlington
Burlington, Vermont.jpg
Burlington zászlaja
Burlington zászlaja
Burlington pecsétje
Burlington pecsétje
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Vermont
MegyeChittenden megye
Alapítás éve1783
Irányítószám
Lista
  • 05401–05402
  • 05405–05406
  • 05408
Körzethívószám 802
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség
  • 38 884 fő (2000)[1]
  • 42 417 fő (2010. ápr. 1.)[2] +/-
Tengerszint feletti magasság61 m
Terület40,126745 km²
Elhelyezkedése
Burlington (Vermont)
Burlington
Burlington
Pozíció Vermont térképén
é. sz. 44° 29′ 15″, ny. h. 73° 13′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 15″, ny. h. 73° 13′ 53″
Chittenden County Vermont incorporated and unincorporated areas Burlington highlighted.svg
Burlington honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Burlington témájú médiaállományokat.

Burlington egyetemi város: itt található a University of Vermont (UVM) és a Champlain College, utóbbi egy kisebb magánfőiskola. A város határain belül fekszik az UVM Medical Center, Vermont állam legnagyobb kórháza. Szintén itt van Vermont legnagyobb repülőtere a Burlington Nemzetközi Repülőtér 2015-ben Burlington lett az első amerikai város, amit energiaszükségletét teljes egészében megújuló energiaforrásokból fedezi.[3]

TörténeteSzerkesztés

Burlington nevének eredetét illetően két elmélet létezik. Az egyik szerint Richard Boyle, Burlington 3. grófjáról neveték el; a másik szerint a név a gazdag és politikailag prominens New York-i Burling családra utal. Utóbbit alátámasztja, hogy a család nagy földterületeket birtokolt a város környékén, és ezeket a dokumentumok szerint Burlingtonnal azonos napon szerezte meg. Ugyanakkor arra nincs bizonyíték, hogy a Burling családnak Burlingtonban is lettek volna érdekeltségei.[4]

Burlington a New Hampshire grants által érintett területek közé tartozott: ez alatt azon területeket értjük, amiket 1749 és 1764 között adott el Benning Wentworth, New Hampshire gyarmat kormányzója a telepeseknek; később ezekből jött létre Vermont. Burlingtont Wentworth 1763. június 7-én adta át Samuel Willisnek és 63 telepestársának.[5] 1775 nyarán megkezdődött a letelepedés: a telepesek ekkor két vagy három fakunyhót építettek. Ebben az évben tört ki az amerikai függetlenségi háború, ami elodázta Burlington létrejöttét: állandó település csak a háború vége után, 1785-ben jött létre.[5]

Az 1812-es brit–amerikai háború Vermontban – és egész Új-Angliában – népszerűtlen volt, ezek az államok ugyanis szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Kanadával, ami brit gyarmatként a konfliktus ellentétes oldalán állt. Vermont és Új-Anglia többi állama sem nyújtott sem pénzügyi, sem hadi támogatást a háborúban. Vermontban ebben az időben a Föderalista Párt volt népszerű, amely ellenezte a háborút.[6] A háború egy pontján az Egyesült Államok 5000 katonát helyezett Burlingtonba: ez több volt, mint a város akkori lakossága, ezért ellátásuk nehézséget jelentett. A katonák közül mintegy ötszázan meghaltak betegség következtében: ez akkoriban általánosnak számított a katonai táborok alacsony higiéniai szintje miatt.[7] A katonák egy részét a University of Vermont főépületében szállásolták el; ma itt egy emléktábla emlékeztet erre.[8]

1813. augusztus 2-án brit csapatok megtámadták Burlingtont Kanada felől. Ez egyrészt tekinthető a britek részéről egy bátor manővernek, amire az amerikaiak gyenge választ adtak; másrészt értelmezhető úgy, hogy a britek támadása volt gyenge, és ezért indokolt volt, hogy az amerikai csapatok ezt ignorálták. A tűzharc nagyjából tíz percig tartott, és nem volt egy halottja sem. Az amerikai védelem parancsnoka Thomas Macdonough tengerészhadnagy volt, aki később a Champlain-tavi csata hőse lett.[6]

A település Champlain-tó parti helyzete révén fontos kikötővé és kereskedelmi központtá tudott alakulni, különösen a Champlain-csatorna 1823-as, az Erie-csatorna 1825-ös, és a Chambly-csatorna 1843-as megépítése után. (Az említett csatornák rendre a Champlain-tavat és a Hudson folyót, a Hudsont és az Erie-tavat, illetve a Szent Lőrinc-folyót és a Hudsont kötik össze.) A kikötők kapcsolódási pontot jelentettek a gőzhajók és a Rutland & Burlington Railroad illetve Vermont Central Railroad vasútvonalak között mind a teher-, mind pedig a személyforgalomban. Burlington ebben az időszakban nyüzsgő faipari központtá vált, 1865-től pedig városi (city) rangot kapott. Ezekben az években Burlingtonban számos színvonalas épületet emeltek, többek között Ammi B. Young, H.H. Richardson és McKim, Mead & White tervezésében.

Az 1860-as években Lawrence Barnes üzletember felismerte, hogy a városnak a pezsgő kereskedelmi élet miatt több kikötőre lett volna szüksége, ezért egy tulajdonában álló tóparti mocsaras területet kikötésre alkalmassá alakíttatott át: ez lett a Pine Street Barge Canal.[9] Az évek során ez erősen szennyezetté vált az itt folyó energetikai tevékenységek következtében; a területet 2009-ben az Environmental Protection Agency Superfund-programjának keretében tisztították meg.[10] Polgármesterré választása után Bernie Sanders elindított egy átfogó partszépítő programot: ebbe beletartozott új közparkok létesítése, egy 14,5 km (9 mérföld) hosszú kerékpárút és egy közösségi csónakház építése.[11]

1901. szeptember 5-én Theodore Roosevelt alelnök tartott egy beszédet Burlingtonban. Kilenc nappal később Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett, mert William McKinley elnök meghalt.[12]

A 20. század végétől napjainkigSzerkesztés

A Ben & Jerry's jégkrémcéget 1978-ban alapították Burlingtonban, egy felújított benzinkútépületben. A cég később országos szintre lépett, számos további városban vannak üzletei.

FöldrajzaSzerkesztés

 
A Champlain-tó Burlington rakpartjáról, a háttérben a New York állambeli Adirondack-hegység

Burlington a Champlain-tó keleti partján fekszik, a Shelburne-öböltől északra. A Winooski-folyó torkolatától délre, egy nagyjából 10 km széles földsávon terül el.[13]

A mai belváros helyén korábban egy nagy szurdok volt; ezt a 19. században töltötték fel, így téve lehetővé a város területi fejlődését.[14]

VárosrészekSzerkesztés

Burlington városrészei a lakosság számára jellemzően ismertek, ugyanakkor ez a felosztás nem bír semmilyen jogi vagy közigazgatási szereppel.

  • Downtown (belváros): a város kereskedelmi központja. A Maple Streettől északra, a South Willard Streettől nyugatra, a Pearl Streettől délre helyezkedik el.
  • Hill Section: Burlington leggazdagabb negyede. A South Union Streettől és a Shelburne Streettől keletre, a Main Streettől délre található; ide tartodik a Champlain College, viszont nem tartozik ide az UVM.[15] Itt található továbbá a Burlington Country Club.
  • The Intervale: az Intervale nem valódi városrész, hanem egy nagy kiterjedésű, farmokból és természetvédelmi területekből álló terület a Winooski-folyó mentén. Az Old North Endtől északra, a New North Endtől keletre fekszik; területe a legtöbb városrészénél nagyobb.
  • New North End: Burlington legnépesebb városrésze, a városhoz északnyugati irányból csatlakozó kertváros. Ide tartoznak a Leddy Park az Ethan Allen Park és a North Beach. A vermonti 127-es autópályától nyugatra fekszik.
  • Old North End: Burlington legrégebbi és legsűrűbben lakott negyede. A Pearl Streettől északra, a Hyde Streettől és a North Willard Streettől nyugatra fekszik; tartalmazza a Downtowntól északra, a University Districttől nyugatra, a New North Endtől és az Intervale-től délre fekvő területeket.
  • South End: Régebben főleg ipari, napjainkban művésznegyed,[16] a Downtowntól délre, a Hill Sectiontől nyugatra. Itt fekszik a tóparti Oakledge Park, és itt van több országosan ismert burlingtoni cég székháza (pl. Burton Snowboards, Dealer.com).
  • University District (egyetemi negyed): a Burlington Country Clubtól északra, a Winooski-folyótól délre, a Willard Streettől keletre, a Main Streettől északra, a Hill Section nagy részétől keletre helyezkedik el. Itt található a University of Vermont. A városrészben számos családi házat alakítottak át diáklakásokká.

NépességSzerkesztés

2019-ben a városnak 42 819 lakosa volt; ők összesen 16 851 háztartásra oszlottak, így az egy háztartásban élők átlagos száma 2,13 volt.

A lakosság 85,7%-a fehér, 4,9%-a afroamerikai, 0,4%-a indián, 6,0%-a ázsiai (1,3% kínai, 1,1% bhutáni, 0,9% nepáli, 0,6% vietnámi, 0,5% indiai, 0,4% burmai, 0,3% indonéz, 0,2% koreai, 0,1% kambodzsai, 0,1% laoszi, 0,1% filippínó, 0,1% japán, 0,1% thai). A lakosság 2,6%-a latinó (0,7% Puerto Ricó-i, 0,4% mexikói, 0,3% dominikai, 0,2% kubai, 0,2% spanyol, 0,2% kolumbiai, 0,1% hondurasi, 0,1% perui, 0,1% argentin).[17]

ÖnkormányzatSzerkesztés

Burlingtonban 1865 óta külön választják a polgármestert és a városi tanács tagjait; a város első polgármestere Albert L. Catlin volt.[18]

A városi tanácsnak 12 tagja van, jelenleg (2021) a demokrata és progresszív képviselők alkotnak többséget. A polgármester 2012 óta a demokrata párti Miro Weinberger.[19][20]

Bernie Sanders jelenlegi (2021) vermonti szenátor Burlington polgármestere volt 1981 és 1989 között. Sanders az 1981-es választáson legyőzte a tíz éve hivatalban lévő republikánus Gordon Paquette-et, és alapvetően megváltoztatta a város politikai életét. Az 1980-as években az önmagát szocialistaként meghatározó Sanders többszöri megválasztása felkeltette az országos média figyelmét. Háromszori újraválasztásával Sandersnek sikerült bizonyítania, hogy első – igen szoros – győzelme nem a véletlen eredménye volt.[21] A Sanders-féle városvezetésben fiatal progresszívek játszották a főszerepet, köztük Peter Clavelle későbbi polgármester. Sanders 1989-től magasabb állami hivatalba lépését készítette elő (1991-től a Kongresszusa tagja lett), a polgármesterséget az 1989-es választást követően vette át tőle Clavelle. Clavelle Burlington leghosszabb hivatali idejű polgármestere: 1989 és 1993, majd 1995 és 2006 között volt hivatalban.[22]

2021-ben a választók megszavazták, hogy a tanácstagokat a jövőben preferenciális szavazás útján válasszák meg.[23]

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://censusviewer.com/city/VT/Burlington
  2. United States Census 2010. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
  3. Pantsios, Anastasia: Burlington, Vermont Becomes First U.S. City to Run On 100% Renewable Electricity. EcoWatch. Certified B Corporation, 2015. február 10. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  4. Swift, Esther Munroe (1977) Vermont Place-Names ISBN 0-8289-0291-7. p.165
  5. a b Coolidge, A.J. and Mansfield, J.B. A History and Description of New England. Boston, 1859
  6. a b Johnson, Tim. "1812: A look back at Burlington's 20-minute war". Burlington Free Press (July 29, 2007) p.4A
  7. Logan, Lee. "Grant may help Burlington reclaim War of 1812 heritage," Burlington Free Press (July 8, 2007)
  8. [1] Archiválva 2009. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. Pine Street Barge Canal Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. Superfund. epa.gov, 2014. július 11. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
  11. Sanders, Bernie. Outsider in the White House. Brooklyn, NY: Verso, 79. o. (2015). ISBN 978-1-78478-418-8 
  12. On this day, McKinley is shot while Roosevelt is traveling - National Constitution Center
  13. Maptech MapServer II Archiválva 2016. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  14. Baird, Joel Banner. „What lies beneath”, 2013. augusztus 3., 1C. oldal 
  15. Visits & Events. Champlain College. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
  16. Artists Snub 'Makerhood' Proposed for Burlington's South End. Vermont Journalism Trust, 2015. június 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 23.)
  17. Census Bureau, US: Burlington (city) QuickFacts. US Census Bureau. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  18. Burlington City Council Archiválva 2011. december 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben.
  19. Vermont.gov. Vermont.gov. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
  20. Miro Weinberger for Mayor of Burlington Vermont 2012. miroformayor.com, 2012
  21. Rachel MaddowBernie Sanders' track record distinguished by consistencyThe Rachel Maddow Show. MSNBC.
  22. Washington Post article”, The Washington Post 
  23. Voters approve all Burlington ballot issues
  24. City of Burlington: Moss Point Relief Timeline. Archiválva 2008. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2005 őszén, Burlington segítséget nyújtott a Katrina hurrikán által sújtott Moss Pointnak: Hurricane Benefete néven rendeztek egy jótékonysági koncertet.
  25. https://www.nytimes.com/2020/03/05/world/europe/bernie-sanders-soviet-russia.html

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Burlington, Vermont című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés