A Champlain-tó az Egyesült Államok hatodik legnagyobb területű[1] tava New York és Vermont államok határán, az Adirondack-hegység és a Green-hegység között húzódó tektonikus süllyedékben, a Champlain-árokban (ezt Nagy Appalache-völgynek, illet Hudson-ároknak is nevezik — Gertig, 305. old.). New York-i partvidékén Clinton megye Essex megye osztozik. és Két északi csücske már kanadai terület.

Champlain-tó (Lake Champlain)
A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
Ország(ok) Egyesült Államok, Kanada
Vízgyűjtő terület21 326 km2
Elsődleges források Otter Creek
Elsődleges lefolyások Richelieu-folyó
Hosszúság172 km
Szélesség23 km
Felszíni terület1331 km2
Átlagos mélység19,5 m
Legnagyobb mélység122 m
Víztérfogat25,8 km3
Part hossza945 km
Tszf. magasság27 m
Szigetek kb. 80
Települések Burlington (Vermont), Plattsburgh (New York)
Elhelyezkedése
Champlain-tó (New York állam)
Champlain-tó
Champlain-tó
Pozíció New York állam térképén
é. sz. 44° 32′, ny. h. 73° 20′Koordináták: é. sz. 44° 32′, ny. h. 73° 20′
A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
A Wikimédia Commons tartalmaz Champlain-tó témájú médiaállományokat.
Madártávlatból
Az egykori Champlain-tenger az Ontario-tó lefűződése után

KialakulásaSzerkesztés

A legutóbbi eljegesedés idején kialakult Champlain-tenger maradványa.

A 90–120 méter magasan talált parti színlők (Révai) alapján a terület a jégkorszakban a mostaninál jóval mélyebben fekhetett.

Természeti földrajzaSzerkesztés

Hossza 172 km, legnagyobb szélessége 23 km, mélysége 30–120 m, a tengerszint fölötti magassága 27 m. Partjának legnagyobb része meredek, sziklás (Révai).

Az Alleghany-hegység vizei táplálják, egyebek közt ide folyik a György-tó vize is.

Mintegy 80 komolyabb sziget van benne, együttes területük mintegy 140 km² (MNL). A legjelentősebbek:

Lefolyása a Szent-Lőrinc-folyóba ömlő Richelieu-folyó. A Champlain-csatorna a Hudsonnel, a Nyugati-csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de áprilistól már élénk rajta a hajóforgalom.

A partjain épült nagyobb városok:

Természetvédelem, nemzeti parkokSzerkesztés

Nyugati partvidékének zöme természetvédelmi terület: az Adirondack Park a New York-i Erdőrezervátum része. A Burton-szigeten van a Burton Park természetvédelmi terület

Történelmi eseményekSzerkesztés

Samuel de Champlain fedezte föl 1609-ben, és róla kapta a nevét.

Gazdasági jelentőségeSzerkesztés

Vizei halgazdagok (Pallas). Rajta át vezet a New York–Montréal hajóút (MNL)

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Profile of Lake Champlain, The Great Waters Program". U.S. EPA. Retrieved 14 February 2021.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés