Colorado
Colorado az Amerikai Egyesült Államok 38. tagállama. A Sziklás-hegység régiójában helyezkedik el. Népessége a 2010-es népszámlálás szerint 5 029 196 fő, ami 16,9% emelkedést jelent a 2000-es népszámlálás óta.[3] Fővárosa és legnépesebb városa Denver. Csodálatos tájairól és hófödte hegycsúcsairól híres. Híres síparadicsoma Aspen.
| Colorado | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: The Centennial State | |||
| Mottó: Nil sine numine (lat.), am. Isteni szellem nélkül semmit[1] | |||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Denver | ||
| Legnagyobb város | Denver | ||
| Kormányzó | Bill Ritter (D) | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | CO | ||
| ISO 3166-2 | US-CO | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 38. | ||
| dátuma | 1876. augusztus 1. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 8. | ||
| népesség szerint | 24. | ||
| népsűrűség szerint | 37. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5 456 574 fő (2015)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 269 837 km² | ||
| ebből víz | 0,36 % | ||
| Időzóna | Mountain (UTC –7 / –6) | ||
| Szélesség | é. 37° – é. 41° | ||
| Hosszúság | ny. 102° – ny. 109° | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 451 km | ||
| észak-déli | 612 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 4399 m | ||
| átlagmagasság | 2073 m | ||
| legalacsonyabb pont | 1021 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Colorado weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Colorado témájú médiaállományokat. | |||
Colorado állam területe foktrapéz, ami a 37°N és 41°N szélességi és a 102°03'W és 109°03'W hosszúsági fokok közt fekszik.[4] Wyominggal és Utah-val együtt egyike annak a három amerikai tagállamnak, aminek határait csak szélességi és hosszúsági fokok jelölik.
Tartalomjegyzék
FöldrajzSzerkesztés
Az állam téglalap alakú, amely a 37. szélességi foktól a 41. szélességi fokig terjed, s a 102. hosszúsági vonaltól a 109. hosszúsági vonalig terjed.[5] Colorado határos északon Wyoming és Nebraska, délen Új-Mexikó és Oklahoma, keleten Nebraska és Kansas, végül nyugaton Utah államokkal. Colorado délnyugati sarka egyetlen pontban találkozik Utah, Arizona, és Új-Mexikó államokkal, ez a pont az úgynevezett négysarok régió (Four Corners).
Az állam teljes területe 269 837 km², ebből 268 879 km² szárazföld, s csak 962 km², mintegy 0,36%-a víz.
Legmagasabb pontja a Sziklás-hegység egyik csúcsa, a Mt. Elbert, melynek tengerszint feletti magassága 4401,3 méter, de több csúcsa van, ami eléri vagy meghaladja a 4000 méter magasságot. Legalacsonyabb pontja az Arkansas folyó, ami a tengerszint felett 1010,4 méterrel folyik.
Legfontosabb folyói a Colorado, az Arkansas és a South Platte. Legfontosabb tavai a Grand Lake, Blue Mesa Reservoir, John Martin Reservoir.
A Colorado folyó Chacra mellett, Garfield megyében
Az Arkansas folyó Coloradóban
Az állam a Egyesült Államok Sziklás-hegység régiójában fekszik, de Colorado egész területe nem hegyes. Keleten az állam mintegy 2/5-e sík. Colorado tengerszinttől számított magassága a legmagasabb az összes többi állam között. 54 hegycsúcs magasabb mint 4000 méter. Az állam keleti részén a Great Plains (nagy síkság), a középső részén a Sziklás-hegység, s a nyugati részén pedig a Colorado-fennsík fekszik, amely a teljes terület mintegy 1/5-ét teszi ki. Földrajzilag külön megkülönböztetett területek a hegyek közötti völgyek.
Great Plains: része az észak-amerikai belső alföldeknek, amely Kanadától kezdve egészen Mexikóig húzódik. A Great Plains régió az Egyesült Államoknak durván a 2/5-ét alkotják. A föld sík és száraz, s enyhén lejt keletről nyugatra, ahol a Sziklás-hegységgel találkozik.
Sziklás-hegység: a Great Plains-től nyugatra fekszik, s az állam középső részét foglalja el, mintegy 2/3-át az egész állam területének. A Sziklás-hegység része a Sziklás-hegység hegységrendszernek, amely Alaszkától egészen Mexikóig húzódik. A legmagasabb hegycsúcsok Colorado területén vannak. Az Amerikai Vízválasztó (Continental Divide) a Colorado Rockies része, amely a vízválasztó szerepét tölti be. A folyók a Continental Divide keleti oldalán az Atlanti-óceán felé, a nyugati oldalán lévő folyók pedig a Csendes-óceán felé folynak.
Colorado hegyes vidékén az Egyesült Államok hat fő folyója ered. A Continental Divide keleti oldalán a Rio Grande, North Platte, South Platte, Arkansas és a Republican folyók, melyek az Atlanti-óceán felé folynak, s a Continental Divide nyugati oldalán a Colorado folyó, amely a Csendes-óceán felé siet.
A Déli Sziklás-hegység avagy Coloradói sziklás-hegység (Colorado Rockies) öt hegygerincből áll: a Front Range, a Sangre de Cristo-hegység, a Park Range, a Sawatch Range és a San Juan-hegység.
A Front Range a legkeletibb nyúlvány, s a Sangre de Cristo-hegység mentén dél felé nyúlik, s egy hegyfalat képez amely a Sziklás-hegységet elválasztja a Great Plains régiójától. A Front Range legmagasabb csúcsa a 4300 méter magas Pike Peak. A Front Range-től nyugatra a Park Range húzódik, amely északon egészen Wyoming határáig s Colorado középső részén pedig az Arkansas folyóig. A Park Range-től délre a Sawatch Range emelkedik, melynek legmagasabb csúcsa a Mount Elbert 4401,3 méter magas. A San Juan-hegység a Colorado Rockies délnyugati nyúlványa.
Colorado Rockies űrfelvétel
Colorado Rockies
Mount Adams, Sangre de Cristos
Sawatch Range
Colorado-fennsík: A Sziklás-hegység nyugati oldalán végig Utah határán húzódik a Colorado-fennsík (Colorado Plateau). Dombokból, mély völgyekből, fennsíkokból és lapos tetejű hegységekből. áll, amely Colorado állam nyugati részén az állam teljes területének mintegy 1/5-ét foglalja el.
Intermontane Basin: Colorado északnyugati sarkában fekszik. Lankás erdővel borított dombokból áll.[6]
Természetvédelmi területekSzerkesztés
- Arapahoe and Roosevelt National Forest és
- Pawnee National Grasslands
- Black Canyon of the Gunnison National Park
- Curecanti National Recreation Area
- Grand Mesa National Forest
- Gunnison National Forest
- Medicine Bow - Routt National Forests
- Mesa Verde Nemzeti Park
- Pike/San Isabel National Forest and Cimarron és
- Comanche National Grasslands
- Rio Grande National Forest
- Rocky Mountain National Park
- Roosevelt National Forest
- San Juan National Forest
- Uncompahgre National Forest
- White River National Forest
ÉghajlatSzerkesztés
Általános éghajlatSzerkesztés
Colorado legnagyobb részén az éghajlat hűs, élénkítő hatású, mely földrajzi helyzetének megfelelően területenként változik. Mivel távol van a nagy víztömegektől (Csendes-óceán, Mexikói-öböl) éghajlata szárazföldi. A nyár folyamán a magas alföldeken a nappali hőmérséklet forró, de gyakran megkönnyebbülést hoz a délutáni zivatar. A hegységekben általában mindig hűvös. A levegő páratartalma alacsony a gyors párolgás következtében, s ez kellemes közérzetet biztosít még a forró napokon is. A légkör ritka, így a napsugarak jobban éreztetik hatásukat, s ennek eredményeképpen a téli időszakban is kellemes az időjárás. Ezért van az, hogy télen a síelők a magaslatokon is viszonylag vékony öltözékben lehetnek a környező vastag hóborította környezetben.
Az éghajlat a helyi körülményekhez képest a magasságtól függően alapvetően változhat. Nagy különbségek lehetnek viszonylag rövid távolságon belül. Az átlagos csapadék hómennyiségben a déli Cubres-hegységben 762 cm, míg 48 km-rel arrébb a San Luis völgyben a hómennyiség magassága csak 63,5 cm. Általában a magasság növekedésével a hőmérséklet csökken, és a csapadék mennyisége nő, de ez a minta módosul a hegyek lejtőin attól függően, hogy milyen irányú az uralkodó széljárás, és vajon a helyi topográfiai adottságok okoznak-e légmozgást. Mivel az állam messze van a nagy víztömegektől, a csapadék mennyisége az alacsonyabb területeken alacsony. Az uralkodó széljárás nyugatról érkezik. A nyugatról érkező zivatarok, melyek a Csendes-óceánról érkeznek, elveszítik csapadék tartalmukat már a hegységcsúcsokon, a nyugatnak néző hegyoldalakon. A keleti fekvésű hegyoldalak viszonylag kevés csapadékot kapnak. Az északról érkező viharok viszonylag kevés csapadékot hordoznak. Ezek a viharok a ősz és tél folyamán gyakoribbak, s tavasz környékén úgyszólván megszűnnek. Az északi sarkról érkező légtömegekkel nyomán a hőmérséklet dramatikusan csökken, mely az alföldeken fordul elő gyakrabban. Esetenként a sarki légtömegek találkoznak a délről érkező nedves légtömegekkel, melynek eredménye sűrű zápor vagy hóesés. Ezek a viharok főként a felföldeken fordulnak elő. Ezek a légtömegek gyakran nem képesek áttörni a hegyvidékeken, s míg az állam keleti részén fekvő alföldek időjárása viharos, addig a hegyvidéktől nyugatra fekvő területeken az idő enyhe.
Esetenként, amikor az alföldet vékony rétegű hideg levegő borítja, a nyugatról érkező erős szél felemeli azt, s a magasabb légtömegekből meleg levegő kerül a helyére. Ez a természeti jelenség a „chinook”, amely a magas alföldek hőmérsékletét akár 10 fokkal is emelheti egy rövid időre. A Chinook szél nagyban befolyásolja az átlagosan számított hőmérsékletet.
Tavasszal meleg, nedves légtömegek érkeznek délről, melyek csapadékot hordoznak. Colorado keleti területei ekkor kapnak jelentősebb mennyiségű esőt. A gyakori esőzések nyáron is folytatódnak. Ugyanebben az időben a délnyugati szél hozhat száraz forró levegőt a keleti magas alföldekre. Ez a legmelegebb időszak, amely ritkán tart huzamosabb ideig.
A keleti síkságok éghajlataSzerkesztés
Az éghajlat az állam keleti részén fekvő síkságokon többé-kevésbé egységes. A levegő alacsony páratartalma, bőséges napsütés, könnyű esők és különböző erősségű szelek valamint nagy nappali hőmérséklet különbség jellemzi az időjárást. A nyári legmagasabb nappali hőmérséklet 35-37,7 °C között van, amely a keleti síkságok egész területén megfigyelhető. Ez a magas hőmérséklet ritka a tengerszint felett számított 1500 méteres magasságban. A legmagasabb hőmérséklet Coloradóban az északkeleti síkságokon fordul elő, amikor a hőmérő higanyszála elérheti a 46 °C-ot is. A téli szélsőséges hideg a síkságokon ‒12 és ‒9 °C között van.
Az év csapadékmennyiségének 70-80%-a április és szeptember között esik. A nyári esőzések viharosak. Az erős szél hamar kiszárítja a földet. A hegylábak közelében a szél alacsonyabb, a nyári hőmérséklet is alacsonyabb, s a tél enyhébb. A szél időközönként turbulens s a nappali hőmérséklet napról napra változik.
Nyugat-Colorado éghajlataSzerkesztés
Colorado csipkézett nyugati részének éghajlata helyről helyre változik viszonylag rövid távolságon belül. A hegyeken az átlagos évi hőmérséklet 0 °C körül van. A hóborította csúcsok és völgyek éjszakai hőmérséklete drámaian csökken. Előfordulhat ‒45 °C hideg is. Nyáron a hegyek hűvösek, üdítőek. A legmagasabb hőmérséklet 21-28 °C között van, de elérheti a 35 °C-ot is. 2000 méter felett az éjszakai hőmérséklet hűvös, míg a nappalok kellemesen melegek.
VölgyekSzerkesztés
A völgyeket a körülötte lévő hegyek védik. A nyári meleg kellemesebb mint a fennsíkokon, s a tél is enyhébb.
CsapadékSzerkesztés
A legtöbb esőzés a Continental Divide-től nyugatra van. Az esőzések a téli hónapokban fordulnak elő. Június a legszárazabb hónap, ellenben az állam keleti részével.[7]
TörténeteSzerkesztés
Colorado területét már időszámításunk kezdetén földműveléssel foglalkozó indián törzsek lakták, később azonban délebbre költöztek. A hegyekben csak nagyon kevés ember élt. Colorado Louisiana megvásárlási szerződésével került az Egyesült Államok birtokába. Az 1819-es Adams–Onís-egyezmény révén a mai állam északkeleti területe lett az USA-é. Jefferson elnök megbízásából felderítő expedíció indult a területek felkutatására. Az expedíciót Zebulon Pike vezette. A Sziklás-hegységnek azt a csúcsát, amelyet Pike fedezett fel, később róla nevezték el.
Az 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke megkötésével a mai állam déli és nyugati területe Mexikótól az USA-hoz került.
Az 1800-as évek elején az átjárók kutatására prémvadászok vállalkoztak. 1858-ban a mai Denver környékén aranyra bukkantak, amely megmozgatta az emberek fantáziáját, lázba hozta a kalandorokat, kincskeresőket. Megindult a szerencsevadászok, aranyásók áradata. Ezek átmeneti telepeket, sátorvárosokat hoztak létre. A gazdag aranylelőhelyek mellett ezüstbányákat is feltártak. Így 1861-ben szervezett terület lett, s 1876-ban önálló állammá vált.[8]
NépességSzerkesztés
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1860 | 34 277 | ||
| 1870 | 39 864 | 16,3% | |
| 1880 | 194 327 | 387,5% | |
| 1890 | 413 249 | 112,7% | |
| 1900 | 539 700 | 30,6% | |
| 1910 | 799 024 | 48% | |
| 1920 | 939 629 | 17,6% | |
| 1930 | 1 035 791 | 10,2% | |
| 1940 | 1 123 296 | 8,4% | |
| 1950 | 1 325 089 | 18% | |
| 1960 | 1 753 947 | 32,4% | |
| 1970 | 2 207 259 | 25,8% | |
| 1980 | 2 889 964 | 30,9% | |
| 1990 | 3 294 394 | 14% | |
| 2000 | 4 301 261 | 30,6% | |
| 2007 (becsült) | 4 861 515 | ||
Az állam legnépesebb városa maga a főváros Denver. Denver-Aurora-Boulder összesített statisztikai terület lakosainak száma 2 927 911 fő kétharmada az állam teljes lakosságának.[9][10]
A 2005. évi becslések szerint Colorado lakosainak száma 4 665 177 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva 63 356 fővel (1,4%) nőtt. Ez magában foglalja a természetes növekedés számát is, ahol a születések száma 353 091, s a halálozások száma 147 770 volt. Az újonnan letelepedettek száma 112 217 fő volt, s ebből az országon belüli telepesek száma 47 740 fő volt.
Colorado teljes lakosságának hispániai vagy spanyol származásúak aránya magas, egyedül öt másik állam hispániai lakosainak aránya magasabb. Denver és egy-két másik területen jelentős nagyságú mexikói közösségek élnek, míg Colorado déli részén spanyol származású emberek élnek, akiknek ősei Új-Mexikó eredeti spanyol telepesei voltak.
A 2000. évi U.S. Census adatai szerint 10,52%-a otthon spanyolul beszél.[11] Colorado, like New Mexico, is very rich in archaic Spanish idioms.[12]
Colorado északkeleti részén; Denver (Montbello), Green Valley Ranch, Park Hill és Colfax Park területén afro-amerikai közösségek élnek már hosszú ideje. Az államnak jelentős számú ázsiai-amerikai; kínai, Fülöp-szigeteki, koreai, délkelet-ázsiai és japán származású népessége van. Denver metropolita körzete liberálisabb és sokszínűbb mint az állam más részei.
A 2000. évi U.S. Census adatai szerint a fehér lakossága származásilag a következőképpen oszlik meg. A német származásúak aránya 22%-át, a svájci, ausztráliai, ír származásúak 12,2%-át, s az angol származásuak 12%-át teszik ki a teljes lakosságnak. A német származásúak főleg a Front Range, a Rockies és Colorado keleti részén a magas földeken élnek.[13]
Denver és a Front Range közelében sok skandináv, olasz, szláv és amerikai-zsidó él. Ezek a közösségek a 19. század (1861–1889) során alakultak ki.
A 2006. évi felmérések szerint Coloradóban 70 330 gyermek született, amely 14,6%-os növekedést eredményezett.[14] A nyugati megyékben, ahol a lakosság nagy része mormon, a gyermeket születési száma magasabb.
VallásSzerkesztés
Az állam majdnem teljes egészében keresztény. Corolado Spring és az állam más részei különböző keresztény csoportok főhadiszállása, melynek túlnyomó része protestáns.
A lakosság vallás szerinti megoszlása a következő:[15]
- római katolikus – 19%
- protestáns – 63%
- evangéliumi keresztyén – 23%
- más protestánsok – 2%
- mormon – 2%
- zsidó – 2%
- muszlim – 1%
- más vallások – 1%
- nem közölt – 27%
Legnagyobb városaiSzerkesztés
- Denver – Lakossága: 554 636 fő
- Colorado Springs – Lakossága: 360 890 fő
- Aurora – Lakossága: 276 393 fő
- Lakewood – Lakossága: 144 126 fő
- Fort Collins – Lakossága: 118 652 fő[17]
GazdaságSzerkesztés
Bureau of Economic Analysis 2006. évi adatai szerint az állam össznépi termése 230 billió dollár volt. Az egy főre eső kereset a 2003. évi felmérések szerint 34 561 dollár volt, így Colorado nyolcadik a nemzet listáján. A 2004. évi adatokat táblázatban megtekinthetjük.[18] Máig jelentős arany- és ezüst bányák, valamint már ércbányák működnek. Annak ellenére, hogy a kőolajtermelés leállt, az állam jelentős kőszénkészlettel rendelkezik. Az állam nyugati részén uránbányák nyíltak. Colorado híres a szép tiszta fehér márvány bányájáról is. A 19. században érkező telepesek kivándorlásuk előtt mezőgazdasággal foglalkoztak. Hosszú, fáradságos munkával megzabolázták a természetet, öntözőrendszereket hoztak létre a folyókon épített gátak mentén.[8] Ma különösen a haszonállatok tenyésztése, a tej és tejtermékek előállítása került előtérbe. A mezőgazdasági termékei a búza, kukorica és a széna. Az élelmiszer feldolgozó ipar is gyorsan fejlődik.[19]
NevezetességekSzerkesztés
Itt található South Park város, amiről a sikeres rajzfilmsorozat a címét kapta.[forrás?]
Mesa Verde Cliff palota
Három ház
Mesa Verde Cliff palota
Mesa Verde
Mesa Verde, négyszögletes ház
Mesa Verde
Mesa Verde
Hosszú ház
- Hovenwep National Monument (Utah, Colorado)
Squaretower
Cutthroat
Cutthroat
Holly
- Colorado National monument: A Colorado folyó rétegesen mély széles völgyet vágott ki magának. Emlékeztet a Grand Canyonra. A szakadék szélén autóút vezet.[20]
Colorado National monument
Colorado National monument
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Symbols & Emblems. Coloroado Department of Personnel & Administration. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- ↑ Population Estimates Program
- ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
- ↑ An Act to provide a temporary Government for the Territory of Colorado (PDF). Thirty-sixth United States Congress. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
- ↑ Geography Home Page
- ↑ Colorado Geography from NETSTATE Archiválva 2008. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2008. szeptember 5.)
- ↑ http://www.wrcc.dri.edu/narratives/COLORADO.htm CLIMATE OF COLORADO (Hozzáférés 2008. szeptember 5.)
- ↑ a b Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás. 660 oldal.
- ↑ Merriam Webster: Definition of Colorado. (Hozzáférés: 2006. szeptember 26.)
- ↑ Writer's Style Guide (HTML). Colorado State University, Communications & Creative Services. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
- ↑ Language Map Data Center
- ↑ Elcastellano.org talking about Colorado in "nada"
- ↑ Map of Latitude: 39.500656 Longitude: -105.203628, by MapQuest
- ↑ CDPHE: COHID Birth Data Request
- ↑ U.S. Religion Map and Religious Populations - U.S. Religious Landscape Study - Pew Forum on Religion & Public Life
- ↑ http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/08_2000.asp
- ↑ http://wiki.answers.com/Q/What_are_the_five_largest_cities_in_Colorado_according_to_population
- ↑ Archivált másolat. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
- ↑ http://dare.colostate.edu/index.aspx
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 663 oldal
További információkSzerkesztés
- Colorado állam hivatalos honlapja (angolul)
- USA Travel – Colorado (magyarul)
- Colorado (képek)
