Wikipédia

Colorado

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban
Disambig.svgEz a szócikk az USA 38. tagállamáról szól. Hasonló címmel lásd még: Colorado (egyértelműsítő lap).

Colorado (IPA: [ˌkɑləˈɹɑːdoʊ̯] Loudspeaker.svg kiejtése✩ vagy [ˌkɑləˈɹæɾoʊ̯] Loudspeaker.svg kiejtése✩) az Amerikai Egyesült Államok 38. tagállama. A Sziklás-hegység-régióban helyezkedik el. Népessége a 2010-es népszámlálás szerint 5 029 196 fő, ami 16,9% emelkedést jelent a 2000-es népszámlálás óta.[3] Fővárosa és legnépesebb városa Denver. Csodálatos tájairól és hófödte hegycsúcsairól híres. Híres síparadicsoma Aspen.

Colorado
Colorado zászlaja
Colorado zászlaja		 Colorado címere
Colorado címere
Közkedvelt elnevezés: The Centennial State
Mottó: Nil sine numine (lat.), am. Isteni szellem nélkül semmit[1]
Névadó Colorado
Colorado in United States.svg
Közigazgatás
Fővárosa Denver
Legnagyobb város Denver
Kormányzó Jared Polis
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés CO
ISO 3166-2 US-CO
Felvétel az Unióba
sorrendben 38.
dátuma 1876. augusztus 1.
Rangsor
terület szerint 8.
népesség szerint 24.
népsűrűség szerint 37.
Népesség
Népesség5 773 714 fő (2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség16,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen269 837 km²
ebből víz0,36 %
Időzóna Mountain (UTC –7 / –6)
Szélesség é. 37° – é. 41°
Hosszúság ny. 102° – ny. 109°
Kiterjedés
kelet-nyugati451 km
észak-déli612 km
Domborzat
legmagasabb pont4399 m
átlagmagasság2073 m
legalacsonyabb pont1021 m
Térkép
Map of Colorado NA.png
Colorado weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Colorado témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

 
Domborzati térkép

Colorado állam területe foktrapéz alakú, az északi szélesség 37° és 41°, valamint a nyugati hosszúság 102° és 109° között található.[4] Wyominggal és Utah-val együtt egyike annak a három amerikai tagállamnak, amelynek határait elvileg csak szélességi és hosszúsági fokok jelölik. (A valóságban a geodéziai terepmunka pontatlanságai miatt az állam határai egy - gömbi - 697-szöget alkotnak.)[5][6]

Coloradót északon Wyoming és Nebraska, délen Új-Mexikó és Oklahoma, keleten Nebraska és Kansas, végül nyugaton Utah határolja. Colorado délnyugati sarka egyetlen pontban találkozik Utah, Arizona, és Új-Mexikó határával, ez a pont az úgynevezett Négyes sarok (Four Corners).

Az állam teljes területe 269 837 km², ebből 268 879 km² szárazföld és csak 962 km² vízfelület.

Legmagasabb pontja a Sziklás-hegység egyik csúcsa, a Mount Elbert-csúcs, melynek tengerszint feletti magassága 4401,3 méter, de több csúcsa van, ami eléri vagy meghaladja a 4000 méteres magasságot. Legalacsonyabb pontja az Arkansas-folyó völgyében, 1010 méteren található.

Legfontosabb folyói a Colorado-folyó, az Arkansas-folyó és a South Platte-folyó. Legfontosabb tavai a Grand Lake, a Blue Mesa-víztározó és a John Martin-víztározó.

  • A Colorado-folyó Chacra mellett

  • Az Arkansas-folyó Coloradóban

Az állam az Egyesült Államok Sziklás-hegység-régiójában fekszik, de nem egész területe hegyvidéki. Keleten az állam mintegy kétötöde síkság. Colorado tengerszinttől számított átlagos magassága az USA tagállamai közül a legmagasabb, 54 hegycsúcsa magasabb 4000 méternél. Az állam keleti részén a Keleti-síkság (Eastern Plains), középső részén a Sziklás-hegység, míg nyugati részén a Nyugati lejtő (Western Slope) található. A hegyláncok közötti völgyeket földrajzi tekintetben is különállónak kell tekintetni.

 
A Nagy Síkság a 70-es út mentén

Keleti-síkság: Noha Coloradóban - mivel Denvertől keletre helyezkedik el - Keleti-síkságnak nevezik, a terület valójában a Nagy-síkság (Great Plains) legnyugatibb része, amely Kanadától egészen Mexikóig húzódik. A Nagy-síkság az Egyesült Államok területének mintegy kétötödét teszi ki. Felszíne sík és száraz, keletről nyugatra nagyon enyhén emelkedik, ahol a Sziklás-hegységgel találkozik.

Sziklás-hegység: a Keleti-síkságtól nyugatra, az állam középső részén, területének mintegy kétharmadán fekszik. A Sziklás-hegység a Keleti-Kordillerák hegységrendszer része, amely Alaszkától egészen Mexikóig húzódik. Legmagasabb csúcsai Colorado területén találhatók. A hegység gerincén húzódik az amerikai vízválasztó vonal (Continental Divide). A folyók a vízválasztó keleti oldalán az Atlanti-óceán felé, nyugati oldalán pedig a Csendes-óceán felé folynak. Colorado hegyeiben ered az Egyesült Államok hat nagy folyója. A vízválasztó keleti oldalán a Rio Grande, a North Platte-folyó, a South Platte-folyó, az Arkansas-folyó és a Republican-folyó, melyek az Atlanti-óceán felé folynak, a vízválasztó nyugati oldalán a Colorado-folyó a Csendes-óceán felé halad. A Déli-, avagy Coloradói-Sziklás-hegységet (Colorado Rockies) öt hegyvonulat alkotja: a Front-hegység, a Sangre de Cristo-hegység, a Park-hegység, a Sawatch-hegység és a San Juan-hegység. A Front-hegység a hegyvonulat legkeletibb nyúlványa, a Sangre de Cristo-hegység mentén dél felé nyúlik, ahol egy hegyfalat képez, amely a Sziklás-hegységet elválasztja a Great Plains régiótól. A Front-hegység legmagasabb csúcsa a 4302 méter magas Pikes-csúcs. A Front-hegységtől nyugatra a Park-hegység húzódik, amely északon egészen Wyoming határáig, Colorado középső részén pedig az Arkansas-folyóig terjed. A Park-hegységtől délre a Sawatch-hegység emelkedik, melynek legmagasabb csúcsa a 4401 méter magas Mount Elbert. A San Juan-hegység a Coloradói-Sziklás-hegység délnyugati nyúlványa.

  • A Coloradói-Sziklás-hegység az űrből

  • A Coloradói-Sziklás-hegység

  • A Mount Adams-csúcs (a képen jobb oldalon) a Sangre de Cristo-hegységben

  • A Mount Elbert-csúcs

Nyugati lejtő (Western Slope): A Sziklás-hegység nyugati oldalán, az amerikai vízválasztótól nyugatra fekvő terület, amelyet a Colorado-folyó oszt északi és déli részre. Az állam területének mintegy harmadát foglalja el, de a lakosságnak mindössze 10 százaléka él itt. Változatos domborzat - hegyek, dombvidékek és platók - jellemzi, éghajlata sivatagi, félsivatagi.

 
A Fekete-kanyon
 
Mesa Verde Nemzeti Park
 
Rio Grande, Colorado

Természetvédelmi területekSzerkesztés

  • Arapahoe and Roosevelt National Forest és Pawnee National Grasslands
  • Black Canyon of the Gunnison National Park
  • Curecanti National Recreation Area
  • Grand Mesa National Forest
  • Gunnison National Forest
  • Medicine Bow - Routt National Forests
  • Mesa Verde Nemzeti Park
  • Nagy Homokdűnék Nemzeti Park
  • Pike/San Isabel National Forest and Cimarron és Comanche National Grasslands
  • Rio Grande National Forest
  • Rocky Mountain National Park
  • Roosevelt National Forest
  • San Juan National Forest
  • Uncompahgre National Forest
  • White River National Forest

ÉghajlatSzerkesztés

Általános éghajlatSzerkesztés

Colorado legnagyobb részén az éghajlat hűvös, élénkítő hatású, mely földrajzi fekvésének függvényében területenként változik. Mivel távol van a nagy víztömegektől (Csendes-óceán, Mexikói-öböl), éghajlata kontinentális. A nyár folyamán a magas alföldeken a nappal forró, de gyakran megkönnyebbülést hoznak a délutáni zivatarok. A hegységekben általában hűvös van. A levegő páratartalma a gyors párolgás miatt alacsony, amely kellemes közérzetet biztosít még a forró napokon is. A levegő a viszonylag nagy tengerszint feletti magasság miatt ritkább, így a napsugárzás hatása erősebb, ennek eredményeként télen is kellemes az időjárás. Ezért télen a síelők a magaslatokon is viszonylag vékony öltözékben lehetnek a vastag hó által borított környezetben.

Az éghajlat a tengerszint feletti magasság függvényében változhat, nagy különbségek lehetnek viszonylag rövid távolságon belül is. Az átlagos hóvastagság a déli Cubres-hegységben 762 cm, míg 48 km-rel arrébb a San Luis völgyben a hóvastagság csak 63,5 cm. Általában a magasság növekedésével párhuzamosan a hőmérséklet csökken, és a csapadék mennyisége nő, de ez a minta módosul a hegyek lejtőin, attól függően, hogy milyen irányú az uralkodó széljárás, illetve, hogy a helyi topográfiai adottságok okoznak-e légmozgást. Mivel az állam messze van a nagy víztömegektől, a csapadék mennyisége az alacsonyabb területeken kevés. Az uralkodó széljárás nyugati. A Csendes-óceán felől érkező zivatarok csapadéka már a nyugati hegyoldalakon kicsapódik, ezért a keleti fekvésű hegyoldalak viszonylag kevés csapadékot kapnak. Az északról érkező viharok viszonylag kevés csapadékot hordoznak. Ezek a viharok a ősz és tél folyamán gyakoribbak, és tavasz környékén gyakorlatilag megszűnnek. Az északi sark felől érkező légtömegek nyomán a hőmérséklet drasztikusan csökkenhet, amely az alföldeken fordul elő gyakrabban. Esetenként a sarki légtömegek találkoznak a délről érkező nedves légtömegekkel, amelynek eredménye sűrű zápor vagy hóesés. Ezek a viharok főként a felföldeken fordulnak elő. Ezek a légtömegek gyakran nem képesek áttörni a hegyvidékeken, ezért amíg az állam keleti részén fekvő alföldek időjárása viharos, addig a hegyvidéktől nyugatra fekvő területeken az idő enyhe.

A területre jellemző különleges természeti jelenség az úgynevezett chinook, ami egy főn jellegű szél. Amikor az óceáni eredetű nedves levegő a Sziklás-hegység nyugati lejtőin felfelé emelkedik, lehűl, és elveszíti nedvessége nagy részét. A hegység keleti lejtőin a nedvességétől megszabadult levegő nagy sebességgel lefelé ereszkedik, közben felmelegszik és nyomása megnő. A chinook rövid időn belül nagy mértékű felmelegedést képes okozni, amely nagyban befolyásolja az általa érintett területek átlaghőmérsékletét.

Tavasszal meleg, nedves légtömegek érkeznek délről, melyek csapadékot hordoznak. Colorado keleti területei ekkor kapnak jelentősebb mennyiségű esőt. A gyakori esőzések nyáron is folytatódnak. Ugyanebben az időben a délnyugati szél hozhat száraz, forró levegőt a keleti magas alföldekre. Ez a legmelegebb időszak, amely ritkán tart huzamosabb ideig.

A keleti síkságok éghajlataSzerkesztés

Az éghajlat az állam keleti részén fekvő síkságokon többé-kevésbé egységes. A levegő alacsony páratartalma, a bőséges napsütés, a könnyű esők és a különböző erősségű szelek, valamint a nagy nappali hőingás jellemzi az időjárást. A nyári legmagasabb nappali hőmérséklet 35-37,7 °C között alakul, amely a keleti síkságok egész területén megfigyelhető. Ez a magas hőmérséklet ritka a tengerszint felett számított 1500 méteres magasságban. A legmagasabb hőmérséklet Coloradóban az északkeleti síkságokon fordul elő, amikor a hőmérő higanyszála elérheti a 46 °C-ot is. A téli szélsőséges hideg a síkságokon ‒12 és ‒9 °C között van.

Az éves csapadékmennyiség 70-80%-a április és szeptember között esik. A nyári esőzések viharosak. Az erős szél hamar kiszárítja a földet. A hegylábak közelében a szél gyengébb, a nyári hőmérséklet is alacsonyabb, s a tél enyhébb. A szél időközönként turbulens, és a nappali hőmérséklet napról napra változhat.

Nyugat-Colorado éghajlataSzerkesztés

Colorado hegyvidéki nyugati felének éghajlata helyről helyre változik, viszonylag rövid távolságon belül. A hegységekben az átlagos évi középhőmérséklet 0 °C körül alakul. A hóborította csúcsok és völgyek éjszakai hőmérséklete drasztikusan csökken, előfordulhat ‒45 °C-os hideg is. Nyáron a hegyvidékek hűvösek, üdítőek. A legmagasabb hőmérséklet 21-28 °C között alakul, de elérheti a 35 °C-ot is. A tengerszint felett 2000 méterrel az éjszaka hűvös, míg a nappalok kellemesen melegek.

VölgyekSzerkesztés

A völgyeket a körülötte lévő hegyek védik. A nyári meleg kellemesebb, mint a fennsíkokon és a tél is enyhébb.

CsapadékSzerkesztés

A legtöbb esőzés a vízválasztótól nyugatra tapasztalható. Az esőzés a téli hónapokban jellemző. A június a legszárazabb hónap, az állam keleti részének kivételével.[7]

TörténeteSzerkesztés

Colorado területét már időszámításunk kezdetén földműveléssel foglalkozó indián törzsek lakták, amelyek később azonban délebbre költöztek. A hegyekben csak nagyon kevés ember élt. Colorado Louisiana megvásárlási szerződésével került az Egyesült Államok birtokába. Az 1819-es Adams–Onís-egyezmény révén a mai állam északkeleti területe lett az Egyesült Államoké. Jefferson elnök megbízásából felderítő expedíció indult a területek felkutatására. Az expedíciót Zebulon Pike vezette, akiről a Sziklás-hegység általa felfedezett csúcsát is elnevezték.

Az 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke megkötésével a mai állam déli és nyugati területe Mexikótól az USA-hoz került.

Az 1800-as évek elején a hágók felderítésére prémvadászok vállalkoztak. 1858-ban a mai Denver környékén aranyra bukkantak, amely megmozgatta az emberek fantáziáját, lázba hozta a kalandorokat, kincskeresőket. Megindult a szerencsevadászok, aranyásók áradata, akik átmeneti telepeket, sátorvárosokat hoztak létre. A gazdag aranylelőhelyek mellett ezüstbányákat is feltártak. Colorado 1861-ben szervezett terület lett, majd 1876-ban önálló állammá vált.[8]

NépességSzerkesztés

 
Colorado népsűrűségi térképe
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
186034 277
—
187039 86416,3%
1880194 327387,5%
1890413 249112,7%
1900539 70030,6%
1910799 02448%
1920939 62917,6%
19301 035 79110,2%
19401 123 2968,4%
19501 325 08918%
19601 753 94732,4%
19702 207 25925,8%
19802 889 96430,9%
19903 294 39414%
20004 301 26130,6%
2007 (becsült)4 861 515

Az állam legnépesebb városa a főváros, Denver. A Denver-Aurora-Boulder összesített statisztikai terület lakosainak száma 2 927 911 fő, amely az állam lakosságának kétharmada.[9][10]

A 2005. évi becslés szerint Colorado lakosainak száma 4 665 177 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva 63 356 fővel (1,4%) nőtt. A születések száma 353 091, míg a halálozások száma 147 770 volt. Az újonnan letelepedettek száma 112 217 fő.

Az állam lakosságának jelentős része latin-amerikai vagy spanyol származású. Denverben és még néhány városban jelentős mexikói közösségek találhatók, míg Colorado déli részén olyan spanyol származású emberek élnek, akiknek ősei Új-Mexikó eredeti spanyol telepesei voltak. A nyugati megyékben, ahol a lakosság nagy része mormon, több gyermek születik.

 
Házi kápolna Allenspark közelében
 
The Great Stupa of Dharmakaya a Red Feather-tó közelében
 
A United States Air Force Academy kadétkápolnája Colorado Springs közelében

A 2000-es népszámlálás szerint a lakosok 10,52%-a otthon spanyolul beszél.[11] Coloradóban, akárcsak Új-Mexikóban, nagyon elterjedtek egyes archaikus spanyol kifejezések.[12]

Colorado északkeleti részén - Denver (Montbello), Green Valley Ranch, Park Hill és Colfax Park területén - afroamerikai közösségek élnek már hosszú ideje. Az államnak jelentős nagyságú ázsiai-amerikai, kínai, Fülöp-szigeteki, koreai, délkelet-ázsiai és japán származású népessége van. Denver agglomerációja liberálisabb és sokszínűbb, mint az állam más részei.

A 2000-es népszámlálás adatai szerint a fehér lakossága származását tekintve a következőképpen oszlik meg: német 22%, svájci, ausztrál és ír 12,2%, angol 12%. A német származásúak főleg a Front-hegység, a Sziklás-hegység és a Colorado keleti részén található felföldeken élnek.[13]

Denver és a Front-hegység környékén sok skandináv, olasz, szláv és amerikai-zsidó származású ember él. Ezek a közösségek a 19. század (1861–1889) során alakultak ki.

VallásSzerkesztés

Az állam szinte teljes lakossága kereszténynek vallja magát, akiknek túlnyomó része a protestáns felekezetek híve.

A lakosság vallások szerinti megoszlása a következő:[14]

[15]

Legnagyobb városaiSzerkesztés

 
Denver

GazdaságSzerkesztés

Az állam éves GDP-je 2017-ben 343 milliárd dollár,[17] míg az egy főre jutó jövedelem 2020-ban évi 63 522 dollár volt,[18] ezzel Colorado szövetségi szinten a nyolcadik helyet foglalja el. Az állam területén ma is jelentős arany- és ezüstbányák, valamint egyéb ércbányák működnek. Bár a kőolaj kitermelést szinte teljesen leállították, az állam jelentős kő- és palaolaj, valamint kőszénkészletekkel rendelkezik. Az állam nyugati részén uránbányák működnek. Colorado híres márványbányáiról is. A 19. században érkező telepesek kivándorlásuk előtt mezőgazdasággal foglalkoztak és hosszú, fáradságos munkával megzabolázták a természetet, öntözőrendszereket hoztak létre a folyókon épített gátak mentén.[8] Ma különösen a haszonállatok tenyésztése, a tej és tejtermékek előállítása került előtérbe. A mezőgazdaság fő terményei a búza, a kukorica és a takarmánynövények. Az élelmiszer-feldolgozó ipar is gyorsan fejlődik.[19] A 20. század második felében a szolgáltatóipar gyors fejlődésnek indult. Napjainkban az állam gazdasági élete diverzifikált és jellemző rá a kutatás-fejlesztés, valamint a high-tech iparágak nagy koncentrációja. Denver jelentős pénzügyi központ.

NevezetességekSzerkesztés

  • A Mesa Verde-i Sziklapalota

  • A Lucfenyő-ház

  • A Mesa Verde-i Sziklapalota

  • A Mesa Verde részlete

  • Mesa Verde, a Négyzetes-tornyú ház

  • Mesa Verde

  • Mesa Verde

  • A Mesa Verde-i Hosszú-ház

  • Hovenwep National Monument (Utah, Colorado)

  • Squaretower

  • Cutthroat

  • Cutthroat

  • Holly

  • Colorado National Monument: A Colorado-folyó mély és széles völgyet vájt ki, amely a Grand Canyonra hasonlít. A peremén autóút vezet.[20]

  • Colorado National Monument

  • Colorado National Monument

ÉrdekességSzerkesztés

Itt játszódik a South Park című rajzfilmsorozat, a címben szereplő fiktív kisvárosban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Symbols & Emblems. Coloroado Department of Personnel & Administration. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  3. ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2016. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  4. ↑ An Act to provide a temporary Government for the Territory of Colorado (PDF). Thirty-sixth United States Congress. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
  5. ↑ Colorado is not a rectangle (angol nyelven). Big Think, 2018. október 31. (Hozzáférés: 2019. július 24.)
  6. ↑ Geography Home Page
  7. ↑ http://www.wrcc.dri.edu/narratives/COLORADO.htm Archiválva 2016. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben CLIMATE OF COLORADO Archiválva 2008. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2008. szeptember 5.)
  8. ↑ a b Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás. 660 oldal.
  9. ↑ Merriam Webster: Definition of Colorado. (Hozzáférés: 2006. szeptember 26.)
  10. ↑ Writer's Style Guide (HTML). Colorado State University, Communications & Creative Services. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)[halott link]
  11. ↑ Language Map Data Center
  12. ↑ Elcastellano.org talking about Colorado in "nada"
  13. ↑ Map of Latitude: 39.500656 Longitude: -105.203628, by MapQuest
  14. ↑ U.S. Religion Map and Religious Populations - U.S. Religious Landscape Study - Pew Forum on Religion & Public Life
  15. ↑ Archivált másolat. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  16. ↑ http://wiki.answers.com/Q/What_are_the_five_largest_cities_in_Colorado_according_to_population
  17. ↑ U.S. Bureau of Economic Analysis: Gross Domestic Product: All Industry Total in Colorado. FRED, Federal Reserve Bank of St. Louis, 1997. január 1. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  18. ↑ U.S. Bureau of Economic Analysis: Per Capita Personal Income in Colorado. FRED, Federal Reserve Bank of St. Louis, 1929. január 1. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  19. ↑ Archivált másolat. [2008. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
  20. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 663 oldal

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Colorado témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Colorado&oldid=25846326”