A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államok Arizona államában. A Grand Canyont a Colorado folyó valószínűleg 17 millió év alatt hozta létre, 446 km hosszú, szélessége 6,4 km-től 29 km-ig terjed, mélysége 1200 és 1800 méter közötti (legmélyebb pontja 1829 méter).

Grand Canyon
Ország Amerikai Egyesült Államok
TelepülésArizona
Elhelyezkedése
Grand Canyon (Egyesült Államok)
Grand Canyon
Grand Canyon
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 36° 05′ 51″, ny. h. 112° 05′ 43″36.097500°N 112.095278°WKoordináták: é. sz. 36° 05′ 51″, ny. h. 112° 05′ 43″36.097500°N 112.095278°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Grand Canyon témájú médiaállományokat.
Grand Canyon látkép a Bright Angel ösvényről

Nagy része a Grand Canyon Nemzeti Parkon belül fekszik, mely egyike az első nemzeti parkoknak az Amerikai Egyesült Államokban (Theodore Roosevelt elnök volt a kanyon megőrzésének fő támogatója).

Földrajza

szerkesztés

A Grand Canyon egy színes lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, a kanyon a világ hét természetes csodáinak egyike. A szakadékvölgy alján a Colorado folyó 1,7 milliárd éves kőzetbe vájta medrét. A felsőbb rétegeket mészkő, homokkő, pala és gránit alkotja, ez színes mintázatot ad a meredek oldalfalaknak. A sivatagos meleg és száraz környezet hatására a falak meredeksége megmaradt, és nem lankásodott el. Évente kb. 5 millió turistát vonz a vadregényes természeti ritkaság.

Története

szerkesztés

Ez a vidék 1893-ban erdőrezervátumként került védelem alá, méghozzá Benjamin Harrison elnök hathatós közreműködésével. 1908-ban Theodore Roosevelt alapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet, és 1919-ben alakult meg maga a Nemzeti Park, amelynek területét 1975-ben kibővítették. A park déli része egész évben, az északi május közepe és október között látogatható. A meredek ösvényeken le is lehet jutni a folyóig, ahol nyáron akár 40 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet. Kényelmes tempóban egy-egy napba is telik a le- és feljutás.

A kanyon egy része ma is a hualapai indiánok felügyelete alá tartozik, akik a meredek falakba vájt barlangokban laknak.

Az első európaiak, akik látták, a spanyol hódítók voltak 1540-ben. Az első expedíciót John Wesley Powel vezette 1893-ban, aki részletesen felderítette, és a Colorado vad zuhatagain le is hajózott. Úti beszámolója nyomán vált népszerű turistacélponttá a szurdok. Különösen kedvelik a vadevezősök, akik vadvízi túrákat szerveznek ide. 2007-ben különleges látványossággal bővült a park: a Skywalk (Égi séta) egy kilátó a folyó felett 1200 méter magasan, a peremtől húsz méterig nyúlik ki, alja és falai üvegből vannak.

Több nagyobb és mélyebb szurdok is van a Földön, de a legismertebb ma is a Grand Canyon. Peruban hasonló a Huascarán és a Colca, Kínában 2010-ben fedeztek fel egy még feltárásra váró hatalmas kanyont.[forrás?]

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. D4 100. o. ISBN 978-963-9618-01-5  Salt Lake City és Phonix közötti függőleges mentén nagyjából középen

További információk

szerkesztés
A Grand Canyon panorámája