Alabama
Alabama (IPA: [æləˈbæmə] ⓘ) az Egyesült Államok déli államai közé tartozik.
Alabama | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: Camellia State The Heart of Dixie Yellowhammer State | |||
Mottó: Aldemus jura nostra defendere (latin) – Meg merjük védeni jogainkat | |||
Névadó | alabamák | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Montgomery | ||
Legnagyobb város | Birmingham | ||
Kormányzó | Kay Ivey (Rep.) | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Postai rövidítés | AL | ||
ISO 3166-2 | US-AL | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 22. | ||
dátuma | 1819. december 14. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 30. | ||
népesség szerint | 23. | ||
népsűrűség szerint | 26. | ||
Népesség | |||
Népesség | 5 024 279 fő (2020. ápr. 1.)[1][2] | ||
Népsűrűség | 33,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 135 765 km² | ||
ebből víz | 3,2 % | ||
Időzóna | Central: UTC-6/DST-5 | ||
Szélesség | é. 30°13' – é. 35° | ||
Hosszúság | ny. 84°51' – ny. 88°28' | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 306 km | ||
észak-déli | 531 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | Mount Cheaha 734 m | ||
átlagmagasság | 152 m | ||
legalacsonyabb pont | 0 m | ||
Térkép | |||
Alabama weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alabama témájú médiaállományokat. |
Az amerikai polgárháborútól a második világháborúig – a többi déli államhoz hasonlóan – Alabama komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, részben a mezőgazdaságtól való függés miatt.
A fehér vidéki kisebbség uralta a törvényhozást egészen az 1960-as évekig, a városi és a fekete népesség alulreprezentált volt.[3] A második világháborút követően Alabama jelentős fejlesztéseken ment keresztül. A gazdasági életben korábban meghatározó mezőgazdaság mellett felfejlődött a nehézipar, az ásványkitermelés, a csúcstechnológiák használata és az ipari fejlesztéseket biztosító oktatási rendszer. Az állam ma részt vesz az űrprogramban és jellemzője lett néhány nehézipari ágazat is, mint például az autógyártás, a bányászat és az acélgyártás. Fejlett oktatási és egészségügyi programokat dolgoztak ki, amelyek megvalósítása nyújthat kellő alapot a további fejlődéshez.
Alabama beceneve „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”), amely egyúttal az állam madara is. Alabama úgy is ismert mint „Heart of Dixie” azaz a Dél szíve. Az állam fája a mocsári fenyő (pinus palustris), a virága a kamélia. Fővárosa Montgomery, legnagyobb városa lakosságát tekintve Birmingham, területét számítva pedig Huntsville míg legöregebb városa Mobile.
Az állam nevének eredete
szerkesztésAz „alabama” szó eredetileg egy muszkogi törzs neve, amely a Coosa és Tallapoosa-folyó összefolyásánál az Alabama-folyó felső szakaszán élt.[4] Innen kapta az állam és a folyó a nevét. Alabama nyelven az Alabama személy Albaamo (különböző dialektusokban Albaama vagy Albàamo), ennek többes száma az Alabama személyek írása Albaamaha.[5] Az alabama szó valószínűleg a csaktó nyelvből származhatott[6] s csak később vette át ezt a nevet az Alabama törzs saját magára.[7] A név írásmódja a különböző forrásokban jelentősen eltér.[7] A nevet először Hernando de Soto három 1540-es Garcilasso de la Vegával közös expedíciója leírásban említik, az Alibamo formát használva, míg Elvas lovagja és Rodrigo Ranjel az Alibamu és a Limamu szavakat használja.[7] 1702 körül a franciák a törzset Alibamon néven ismerik és a francia térképen az Alabama-folyó beazonosítható a ”Rivière des Alibamons”-al.[8]
Más helyesírások szerint: Alibamu, Alabamo, Albama, Alebamon, Alibama, Alibamou, Alabamu, and Allibamou.[7][9][10] Annak ellenére, hogy az Alabama szó eredete nyilvánvaló, a törzs nevének jelentése nem ennyire egyértelmű. Egy cikk a Jacksonville Republican 1842. július 27-i számában a név jelentését úgy magyarázza, hogy „Itt mi pihenünk.”[7] Ez az értelmezés népszerűvé vált, noha egyetlen muszkogi nyelvi szakértő sem osztja ezt a véleményt.[7] Általánosan elfogadott, hogy az „alba” szó a csaktó nyelvből ered és jelentése növény vagy gaz. Az „amo” szó jelentése levágni, megnyírni, vagy gyűjteni.[6][7][11] Ez eredményezhette azt a fordítást, hogy „gyógynövénygyűjtők” ("herb gatherers"),[11][12] amely arra utalhat, hogy kitisztítani a földet ültetéshez[9] vagy gyógynövények gyűjtése.[12]
Földrajza
szerkesztésHatárai északról Tennessee, keletről Georgia, délről Florida és a Mexikói-öböl, nyugatról pedig Mississippi állam. Alabama területe 135 775 km² (a 30. legnagyobb az államok között), ennek 3,19%-a vízzel borított.[13] A föld 3/5-e enyhe lejtős terület, amely a Mississippi-folyó és a Mexikói-öböl medencéje felé ereszkedik. Alabama északi területei többnyire hegyvidéki jellegűek, ahol a Tennessee-folyó nagy völgyet vágott ki magának számos mellékfolyóval, patakkal, és tóval.[14] Alabama említésre érdemes csodája a természetes híd ("Natural Bridge" ) kő, a leghosszabb természetes híd keletre a Sziklás-hegységtől. Winston megyében Haleyville városától délre találhatjuk.
Alabama a tengerszinttől[15] (Mobile-öböl) északkeleten 550 méter magasságig (Appalache-hegység) terjed. A legmagasabb pontja a Mount Cheaha,[14] amelynek magassága 733 méter.
Alabama nagy része természetvédelmi terület, ezért a National Park Service igazgatása alá tartozik. Ezek a központok a: Horseshoe Bend National Military Park közel Alexander City-hez; Little River Canyon National Preserve Fort Payne közelében; Russell Cave National Monument Bridgeport városában; Tuskegee Airmen National Historic Site Tuskegee városban;és Tuskegee Institute National Historic Site Tuskegee közelében.[16]
Alabama folyói
szerkesztésA belföldi víziutak hosszát tekintve a második az államok sorában.[pontosabban?]
-
A Mobile-folyó
-
A Black Warrior és a Tombigbee folyók találkozása
-
Az Alabama-folyó
-
Tennesse-Tombbigbee víziút
Alabama tavai
szerkesztés-
Bankhead gát és duzzasztó
-
Pickwick Landing gát és duzzasztó
-
Wilson gát és duzzasztó
-
West Point duzzasztó
Nemzeti parkok
szerkesztés- Conecuh National Forest
Alabama déli részén mintegy 340 km² területen helyezkedik Florida és Alabama határán, Convington és Escamia megyékben. A terület enyhén lejt. Conecuh Trail kb. 30 km hosszú út Alabama parti síkságán keresztül. Az utat 1976-ban fiatalok építették, s később parkszerű területekkel gazdagították a területet. Az erdő fája a mocsárfenyő (Pinus palustris), tölgy, somfa, nád. A név Conecuh – nádasföld – valószínű maszkogi indián eredetű. 1930-ban az erdőt betelepítették egy bozótszerű fenyővel, a floridai parti fenyővel (Pinus elliottii), s így csökkentették a kokárdás harkály (Picoides borealis) fészkelőhelyét. Ma ismét komoly erőfeszítéseket tesznek, az eredeti őshonos mocsárfenyő újratelepítésével, hogy megmentsék a harkályt a kipusztulástól.
- Talladega National Forest
- Tuskegee National Forest
- William B. Bankhead National Forest
Éghajlata
szerkesztésAlabama éghajlata mérsékelt és az átlagos évi hőmérséklet 18 °C. A hőmérséklet az állam déli részén melegebb a Mexikói-öböl közelsége miatt, míg északon, különösen az Appalache-hegység térségében, a hőmérséklet kissé hűvösebb.[17] A nyár forró, a tél enyhe gyakori esőzésekkel az év folyamán. Az állam déli részén kb. 300 napot esik az eső. A csapadék mennyisége 1,400 mm[17] [20] Alabama nyáron az Egyesült Államok egyik legforróbb része. A nyári átlagos nappali hőmérséklet 32 °C. Alabama a trópusi viharoknak és a hurrikánoknak is ki van téve. A viharok az öböltől távolabbra lévő területeket is érintik, amely többnyire félelmetes mennyiségű esővel jár.
A tél rendszerint enyhe, s az éjszakai fagyok csak a hegyek térségében fordul elő. Az átlagos januári alacsony hőmérséklet Mobile környékén 4 °C, Birminghan környékén 0 °C.
Dél-Alabamában több a vihar, mint akárhol másutt az Egyesült Államokban. A Mexikói-öböl közelében és Mobile környékén átlagosan az évi viharos napok száma 70 és 80 közötti. A vihartevékenység észak felé csökken, de az állam legészakibb területén is 60 napra tehető a viharok száma. Tornádó is előfordulhat az állam egész területén. Alabama osztozik Kansas rosszértelmű megkülönböztetésében, mivel National Climatic Data Center többször jelentett 1950. január 1-je és 2006. október 31-e között F5-ös erősségű tornádót, mint akármelyik más államban.[18] Alabama és Mississippi területét úgy is emlegetik mint a Dixie Alley, egy megkülönböztető jelző a Tornado Alley elnevezéstől, amely a déli síkságokra értendő. Alabama az egyik olyan ritka hely, ahol második tornádó szezon is van; november és december után tavasszal. A hóesés ritka, csak néha északon, Montgomery környékén előfordul egy kis hóesés.
Története
szerkesztésEzen a területen valaha több indián törzs élt, mint például az alabama (alibamu), cseroki, csikaszó, csaktó, krík, koasati és mobile.[19] Északkelet és az Ohio-folyó környékén lakó indiánok között fejlett kereskedelmi hálózat alakult ki már i. e. 1000- i. sz. 700. között, mely az európai kapcsolatfelvétel után is folytatódott.[20] A mezoamerikai befolyást felfedezhetjük a főként agrár mississippi kultúrában.
Amikor a spanyolok a 16. században kikötöttek a Mexikói-öbölben, felfedezőket, csapatokat küldtek fel a folyóvölgyekbe a terület felfedezésére. Hernando de Soto megütközött az indiánokkal a mai Alabama állam területén.
A spanyolok után a francia gyarmatosítók következtek, akik már hosszabb időre be is rendezkedtek. 1702-ben erődöket építettek a mai Mobile közelében, és attól északra.[21] Dél-Alabama francia gyarmat volt 1702-tol 1763-ig, amikor is kénytelenek voltak feladni a területet az angolok javára. A Mississippi-folyó mentén létrehozott francia településrendszer külső védelmi övezet volt, része a gyűrűnek, amely a part menti angol gyarmatokat vette körül Kanadától egészen a Mexikói-öbölig.
1763-tól 1780-ig az angol fennhatóságú Nyugat-Florida része volt, s 1780-tól 1814-ig a spanyol Nyugat-Floridához tartozott. Észak és Közép-Alabama a brit Georgia része volt 1763-tól 1783-ig, ezután pedig egy darabig az ún. Mississippi Territory-hoz tartozott. A függetlenségi háború után az angolok Alabama nagy részét átengedték a fiatal amerikai államnak, s a part menti sáv spanyol pedig terület lett.
Később 1814-ben Andrew Jackson elfoglalta a spanyol Mobile-t, ezt a partszakaszt is az Egyesült Államokhoz kapcsolták. Ebben a korai időszakban itt még csak elvétve éltek fehér telepesek, mivel az indiánok próbálták megőrizni saját területeiket. 1813-ban véres összetűzések után, a reguláris katonaság elűzte az indiánokat és ma már csak nagyon kevesen élnek az államban.
Alabama az 1820-1830 években határterület lett. A telepeseket vonzotta a termékeny talaj. Kialakultak az ültetvényes birtokok, ahova a fehér arisztokrácia fekete rabszolgákat telepített. Gazdasága gyors fejlődésnek indult. Az 1860-as évi népszámlálás idején az állam lakosainak száma 964 201 fő volt, amelynek 45%-a afro-amerikai volt, ebből csak 2,690 szabad színesbőrű volt. Alabama egy darabig az un. Mississippi Territory része volt, majd önálló közigazgatási területté alakult, csak 1819-ben kapta meg az állami rangot és csatlakozott 22.-ként az Unióhoz.
Az állam gazdasága az ültetvényeken alapult, s a gyapottermesztéshez olcsó munkaerőre volt szükség. Alabama nem akarta feladni a rabszolga munkaerővel járó előnyöket. Alabama 1861-ben csatlakozott a Konföderációhoz. Nem sok csata zajlott le az államban, de Alabama 120 000 katonája harcolt a polgárháborúban. A háború után az állam katonai megszállás alá került, amely káros hatással volt a gazdaságra.
A rekonstrukció idején 1865-ben minden rabszolgát felszabadítottak,[22] de a faji elkülönítés rendszere így is erősen érvényesült.
1868-ban az állam újra az Unió tagja lett. A 19. és a 20. században, amikor a gyapot jelentősége csökkent, az állam komoly gazdasági nehézségekkel küzdött. Mivel az állam függött a gyapot-termeléstől az ültetvényesek megpróbáltak újra ellenőrzést nyerni az afro-amerikai lakosság felett. Katonai jellegű csoportokat hoztak létre és elszigetelték a feketéket (Jim Crow-törvények). Az 1901-ben jóváhagyott alkotmányban a fehér elit megfosztotta a feketéket a szavazati jogaiktól. Mivel a szegény fehér lakosság szimpatizált a fekete lakosság törekvéseivel, őket is megfosztották a szavazási jogaiktól. Míg 1900-ban a 14 “Black Belt” megyének 79 000 szavazója volt, 1903. június 1-re 1081-re csökkent. 1900-ban 181 000 afro-amerikai szavazhatott, de 1903-ra már csak 2980-an feleltek meg a szavazásra, annak ellenére, hogy 74 000 közülük írni-olvasni tudó volt. Ez a kizárás hosszú ideig tartott.[23] A 20. század második felében, a feketéknek még mindig nem voltak meg az alapvető polgári jogaik. Alabama a hírhedt fajüldöző politikus George Wallace állama volt. Nem véletlen, hogy a fekete polgárjogi mozgalmak innen indultak el, amelyek vezetője Martin Luther King lett. Az állam Mississippi után a második volt a lincselések területén. A szomszédos államban, Tennesseeben alakult meg a hírhedt Ku-Klux-Klan. 1941-ben a fehérek száma 600 000 volt és a jogfosztott feketék száma 520 000. Ez nagy hatást gyakorolt a szavazás eredményeire.[23][30] A 20. század elején sok afro-amerikai távozott azért, hogy az iparosított északon biztosabb megélhetést és szebb jövőt találjon.
Ezek az események felgyorsították a már megindult változásokat és nagy erőfeszítéseket tettek, a szénbányák feltárására és a vasérc feldolgozására. A nagy vándorlások idején sok fehér is maga mögött hagyta a vidéki életet, Birminghamban kerestek munkát, ahol az ipari termelés megindult. Birminghamt hirtelen növekedése miatt elnevezték a “csoda város”nak (The Magic City).
Népessége
szerkesztés2020-ban a népessége mintegy 5 millió fő.
A 2006. évi becsült adatok alapján Alabama lakosainak száma 4 557 800, amivel a 23. az államok sorában.[24] Az emigránsok száma 25 936 fővel nőtt, s ez 10 521 fő növekedést eredményezett. Az államban 108 000 külföldön született él, ez 2,4%-a a teljes lakosságnak. Ebből körülbelül 22,2%, 24 000 ember illegálisan van az államban. Alabama lakóinak többsége Chilton megyében él, Jemison városon környékén, amelyet úgy ismernek mint "Jemison Division".[25]
Népességváltozás
szerkesztésLakosok száma | 1 262 794 | 2 138 093 | 2 646 248 | 2 832 961 | 3 266 740 | 3 444 165 | 4 040 587 | 4 447 100 | 4 858 979 | 5 024 279 |
1880 | 1910 | 1930 | 1940 | 1960 | 1970 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 |
Népcsoportok
szerkesztésAlabamában a legnagyobb jelentett származási csoport az afroamerikai(26,0%), amerikai (17,0%), angol (7,8%), ír (7,7%), német (5,7%), és skót-ír (2,0%). Az amerikai csoportba nem értendő bele az indián őslakosság.
Vallás
szerkesztésAlabama a „Bibliaövezet” ("Bible Belt") közepén helyezkedik el. A 2007. évi felmérések szerint a lakosság 70%-a vallásos és 59%-uk teljesen tisztában volt hitével és gyakorolta is azt.[26] 2007. évi felméréseknél az alabamaiak 92%-a bízott az államban működő egyházi intézményrendszerekben.[27][28] Mobile környékén nagyszámú katolikus lakosság él, akiknek az őseik még Amerika hőskorszakában telepedtek le. Ma a lakosság nagy százaléka protestánsnak vallja magát, ebből baptista 40% és metodista 10%.
Városai
szerkesztésA legnagyobb városok
szerkesztésNév | Népesség (fő, 2010) | |
---|---|---|
1. | Birmingham | 212 237 |
2. | Montgomery | 205 764 |
3. | Mobile | 195 111 |
4. | Huntsville | 180 105 |
5. | Tuscaloosa | 90 468 |
6. | Hoover | 81 619 |
7. | Dothan | 65 496 |
8. | Decatur | 55 683 |
9. | Auburn | 53 380 |
10. | Madison | 42 938 |
11. | Florence | 39 319 |
12. | Gadsden | 36 856 |
13. | Vestavia Hills | 34 033 |
14. | Prattville | 33 960 |
Montgomery
szerkesztésAlabama fővárosa és egyben második legnagyobb városa Montgomery, s a negyedik legnépesebb metropolita körzet az Egyesült Államok déli részén. Montgomery megye székhelye.[29] Az öböl parti síkságan (Gulf Coastal Plain) épült. A város lakosainak száma 2000. évi népszámlálás szerint 201.568 fő volt.[30] Montgomery metropolita körzet (Montgomery Metropolitan Statistical Area) lakosainak száma ugyancsak a 2000. évi felmérések alapján 346.528 fő volt.[31] Az Alabama folyó partján lévő két város egyesüléséből jött létre 1819-ben. 1846-ban Alabama állam első fővárosa lett. A környék gyapot ültetvényeinek gyapot piaca volt itt, de a polgárháború alatt fontos szerepet játszott. A Déli államok képviselői itt gyűltek össze és itt iktatták be hivatalába Jefferson Davist, a Konföderáció elnökét. 1861-ben Dél fővárosa lett, itt működött az elnöki hivatal, amíg a kormány nem költözött Richmondba (VA).[32] Montgomery büszke múltjára és ma is több konföderációs zászló leng, mint az Amerikai Egyesült Államoké. Az Unió hadserege 1865-ben elfoglalta a várost, s lerombolta. Alig maradt meg belőle néhány épület. A rekonstrukció végére Montgomery rozzant, szegény várossá vált. A század végére azonban visszanyerte erejét és ma is a gyapot piac központja, valamint ipari település is egyúttal.
A város központja a State Capitol, amelyet a többi közigazgatási épület vesz körül. Az épület freskóit az ismert déli festő, McKenzie készítette. A freskók témája a polgárháború eseményeit örökíti meg. A Capitol épületével szemben a Konföderáció első “Fehér Háza” van, amely egyúttal Jefferson Davis elnök otthona volt. Nem messze innen a Montgomery Museum of Fine Art háza áll, amelynek gazdag indián anyaga is van, de régi bútorokat is bemutat. Az 1848-ban épült klasszicista stílusú Garett Colisseum részben múzeumnak van berendezve, de a kereskedelmi kamarának a székhelye is. A 20. század közepén az Afro-Amerikai Polgárjogi Mozgalom, beleértve a Montgomery Bus Bojkott és a Selma to Montgomery marches elsődleges színhelye lett.[32]
Birmingham
szerkesztésBirmingham Jefferson megye székhelye, egyben az állam legnagyobb városa, és egy része átnyúlik Shelby megyébe. Lakosainak száma a 2000-es felmérések szerint 242 820 fő volt, míg 2006.-ban csak 229 424 lakosa volt.[33] Birmingham-Hoover metropolita körzet, amelynek lakossága a 2007. évi népszámlálás szerint 1 108 210 fő volt. A metropolita körzet úgy is ismert, mint Greater Birmingham és felöleli Alabama lakosainak egynegyed részét.
Birmingham városát 1871-ben alapították, s a polgárháború után jelentős ipari várossá nőtte ki magát, így nevét az Egyesült Királyságban levő Birmingham ipari város után kapta.
A völgyben hosszan elnyúló, nagy kiterjedésű várost délről a Red Montain szegélyezi, mögötte pedig a Shades Mountain emelkedik. A környező bányákban hatalmas mennyiségű kokszolható szenet és vasércet bányásznak. A bányák működése a polgárháború idején kezdődött, s a 19. század végén a kohászati üzemeket létesítettek, amelyek ipari fellendülést eredményeztek. A 20. század közepén Birmingham az Egyesült Államok déli részének fő ipari központja lett. Egy 20 méter magas vulkán szobrot állították fel a Red Mountain csúcsán, amely a kohászat szimbóluma. Giuseppe Moretti olasz származású szobrászművész alkotása. A szobor témája; Vulkanus isten egyik kezében pörölyt, a másik kezét magasra emelve, fáklyát tart, amelyben éjszakánként zöld fény világít.
A Liberty National Life Insurance épület tetején a New York-i Szabadság-szobor kisebb méretű mását helyezték el. A Birmingham Museum of Art épületében az európai klasszikus és modern művészek, valamint indián népművészek állandó kiállítását tekinthetjük meg.
Birminghamnak sok parkja és botanikus kertje van. A hosszan elnyúló Jones-völgyet rózsakertek, somfabokrok szegélyezik.[34]
Huntsville
szerkesztésHuntsville Madison megye székhelye. A város átnyúlik Limestone megyébe is.[35] A legnagyobb város Észak-Alabamában, mintegy 171 327 főnyi lakosságával a 2007. évi becslések szerint.[36]
Huntsville a Huntsville-Decatur Combined Statistical Area agglomeráció legnagyobb városa. Lakosainak száma a 2000. évi felmérések szerint 386 632 fő volt,[37] mig a 2007-es felmérések szerint 535 911 fő volt.
Huntsville Times 2008. április 15-i kiadása szerint a város ma 451.8 km² területet ölel fel.[38] Hunstville Tennesse határa közelében egy hosszú völgyben fekszik a 300 méter magas Monte Sano lábánál. 1805-ben itt egyetlen kunyhó állt. Hat évvel később Twickenham néven várossá alakult, de később 1812-es háború során átkeresztelték Huntsville John Hunt telepes tiszteletére. Ma a városban virágzik a textilipar, különböző gyárak működnek, és az űrkutatás egyik központja (NASA Marshall Space Flight Center). A kutatási programok a Redstone Arsenal laboratóriumaiban zajlanak. Külön múzeumot rendeztek be az űrkutatás mozzanatainak bemutatására a Space Orientation Center egyik részlegében.
A Firs National Bank épülete 1835-ben épült. A banképület pincéi börtöncellák voltak a rabszolgatartás idején és azokat a rabszolgákat zárták ide, akiknek a tulajdonosa fizetésképtelenné vált. A rabszolgákat zálogként tartották a börtönben. Huntsville környékén a Tennessee-n duzzasztó gátat építettek és a folyószakaszt tórendszerré alakították, hogy hajózható legyen és ezzel mentesítették a környéket az árvízveszélytől is.
A föld Huntsville környékén karsztos. A városban feltörő Big Spring egy tipikus karsztforrás, amely naponta 100 millió liter vizet ad.[39]
Mobile
szerkesztésMobile az Egyesült Államok déli részének a harmadik legnépesebb települése és Mobile megye székhelye.[40] A Mexikói-öböl partján helyezkedik el. Lakosainak száma a 2000. évi becslések szerint 198 915 fő volt.[41] Mobile (Metropolitan Statistical Area) agglomerációs körzet lakosainak száma 399 843 fő.[42] Mobile-Daphne-Fairhope Combined Statistical Area agglomerációs körzet teljes lakosainak száma 540 258 fő.[31]
Az elmúlt 300 év alatt ennél a természetes kikötőnél sok nemzet próbálta megvetni a lábát. Elsőnek a francia Jean Babtiste Le Moyne és Pierre Le Moyne d'Iberville testvérek kötöttek. A mauville indiánok kis faluját találták itt és ezért róluk nevezték el az új várost, amely a fehér ember első állandó telephelye volt Alabama területén. A várost 1702-ben alapították a Mobile-folyó partján, 33-km-re az öböltől. Ekkor a város Fort Louis de la Louisiane nevet kapta. 1703. július 20-án, Jean-Baptiste de Saint-Vallier, Quebec püspöke megalapította a római-katolikus egyházközösséget[43] A franciák nagyratörő gyarmatosítási terveit az újonnan érkező angolok hiúsították meg. 1763-ban elfoglalták Mobile városát. 1780-ban viszont a spanyolok próbálták megerősíteni bástyáikat és megszállták a kikötő várost. 1813-ban viszont az Egyesült Államok kebelezte be. Az amerikai polgárháború során Mobile a déliek kikötője volt és innen kapták az utánpótlást, ezért az északiak blokád alá helyezték majd több véres csata után 1865-ben az Unió csapatai elfoglalták Mobile-t.
A házak építési módja, az étkezési szokások, a „kreol” ételek, mind-mind a francia és spanyol kultúrára emlékeztetnek. Farsang idején a hagyományos karnevál népünnepély jellegű, a jelmezes felvonulás tarka, vidám forgataggá válik.
Mobile a Mexikói-öböl parti hajóépítő ipar egyik fontos központja.
Mobile utcái megőrizték a latinos jellegüket. Belvárosának szép kis terei, jellegzetes katolikus templomai, az azélia bokrokkal övezett villái latinos hangulatot árasztanak. Kora tavasszal az azélia virága elborítja a várost. Az Azelia Trail egy 50 km-es útszakasz. A belváros érdekes egyvelege az antebellum házaknak és a modern irodaépületeknek.[44]
Közigazgatás
szerkesztésMegyék
szerkesztésAlabama 67 megyére oszlik.
Gazdasága
szerkesztésA kohászat gyors fejlődésnek indult és ma Alabamában van az Egyesült Államok egyik igen jelentős kohászati központja. Birmingham környékén létrejött vas- és acélművek sora, amelyeket az állam északi részén lévő vasérc- és szénbányák látnak el nyersanyaggal. Az északi rész jelentős vízi energiáinak kihasználása és a viszonylagosan olcsó munkaerő más iparágakat is idevonzott. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, előtérbe került a tejgazdaság, a kisebb farmokra alapuló élelmiszer-árutermelés.[45]
Nevezetességei
szerkesztésAz állam sok látványosságnak, népszerű eseménynek ad otthont, például a Hangouts Music Festival-nak és a Alabamai Shakespeare Fesztiválnak, ami benne van a világ tíz legnagyobb Shakespeare fesztiválja között.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ United States census, https://www2.census.gov/programs-surveys/decennial/2020/data/apportionment/apportionment-2020-table02.pdf
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ George Mason University, United States Election Project: Alabama Redistricting Summary Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, accessed March 10, 2008.
- ↑ Read, William A.. Indian Place Names in Alabama. University of Alabama Press (1984). ISBN 0-8173-0231-X
- ↑ Sylestine, Cora; Hardy; Heather; & Montler, Timothy. Dictionary of the Alabama Language [archivált változat]. Austin: University of Texas Press (1993). ISBN 0-292-73077-2. Hozzáférés ideje: 2004. december 14. [archiválás ideje: 2005. február 6.] Archivált másolat. [2005. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)
- ↑ a b Rogers, William W., Robert D. Ward, Leah R. Atkins, Wayne Flynt. Alabama: The History of a Deep South State. University of Alabama Press (1994). ISBN 0-8173-0712-5
- ↑ a b c d e f g Alabama: The State Name. All About Alabama. Alabama Department of Archives and History. [2007. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
- ↑ Read, William A. (1984). Indian Place Names in Alabama. University of Alabama Press. ISBN 0-8173-0231-X.
- ↑ a b Wills, Charles A. (1995). A Historical Album of Alabama. The Millbrook Press. ISBN 1-56294-591-2.
- ↑ Griffith, Lucille (1972). Alabama: A Documentary History to 1900. University of Alabama Press. ISBN 0-8173-0371-5.
- ↑ a b Swanton, John R. (1953). "The Indian Tribes of North America".; Bureau of American Ethnology Bulletin 145: 153–174. Hozzáférés ideje: 2007-08-02.
- ↑ a b Swanton, John R. (1937). "Review of Read, Indian Place Names of Alabama". American Speech 12 (12): 212–215. doi:10.2307/452431.
- ↑ "GCT-PH1-R. Population, Housing Units, Area, and Density (areas ranked by population): 2000". Geographic Comparison Table. US Census Bureau (Census Year 2000). Archiválva 2010. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ a b "The Geography of Alabama". Geography of the States. NetState.com (2006-08-11). Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ "Elevations and Distances in the United States". U.S Geological Survey (29 April 2005).; Hozzáférés ideje: 3 November, 2006. Archiválva 2008. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "National Park Guide". Geographic Search. National Park Service - U.S. Department of the Interior.; http://home.nps.gov/applications/parksearch/state.cfm?st=al Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ a b "Alabama Climate", Encyclopedia Britannica,; Hozzáférés ideje: May 7, 2007
- ↑ Tornadoproject.com, Fujita scale. Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 3 September 2007
- ↑ "Alabama Indian Tribes". Indian Tribal Records. AccessGenealogy.com (Updated 2006).; http://www.accessgenealogy.com/native/alabama/; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ "Alabama". The New York Times Almanac 2004. The New York Times (2006-08-11). Archiválva 2013. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ "Alabama State History". theUS50.com.; http://www.theus50.com/alabama/; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ "13th Amendment to the U.S. Constitution: Abolition of Slavery (1865)". Historical Documents. HistoricalDocuments.com (2005).; http://www.historicaldocuments.com/13thAmendment.htm Archiválva 2006. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
- ↑ a b Glenn Feldman. The Disfranchisement Myth: Poor Whites and Suffrage Restriction in Alabama. Athens: University of Georgia Press, 2004, p.136
- ↑ Alabama Quick Facts. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2012. február 26-i dátummal az census.gov eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ Population and Population Centers by State - 2000. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2000. május 30.)
- ↑ Campbell, Kirsten (2007-03-25). "Alabama rates well in biblical literacy", Mobile Register, Advance Publications, Inc., p. A1. Hozzáférés ideje: 2007-06-02.
- ↑ "Confidence in State and Local Institutions Survey" (PDF) (in English). Capital Survey Research Center.
- ↑ White, David (2007-04-01). "Poll says we feel good about state Trust in government, unlike some institutions, hasn't fallen", Birmingham News, Birmingham News, p. 13A. Hozzáférés ideje: 2007-06-02.
- ↑ ""Alabama - City Population - Cities, Towns, & Provinces - Statistics & Map"". "www.citypopulation.de".; http://www.citypopulation.de/USA-Alabama.html; Hozzáférés ideje: 2008-05-05.
- ↑ ""Montgomery city, Alabama - Fact Sheet"". "American Fact Finder".; http://factfinder.census.gov/servlet/SAFFFacts?_event=ChangeGeoContext&geo_id=16000US0151000&_geoContext=01000US%7C04000US01%7C16000US0150000&_street=&_county=montgomery&_cityTown=montgomery&_state=04000US01&_zip=&_lang=en&_sse=on&ActiveGeoDiv=geoSelect&_useEV=&pctxt=fph&pgsl=010&_submenuId=factsheet_1&ds_name=DEC_2000_SAFF&_ci_nbr=null&qr_name=null®=null%3Anull&_keyword=&_industry= Archiválva 2009. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; Hozzáférés ideje: 2008-05-05.
- ↑ a b http://www.census.gov/population/cen2000/phc-t29/tab01a.csv
- ↑ a b Montgomery: History - Early Days in Montgomery, Lafayette's Visit a Local Highlight; http://www.city-data.com/us-cities/The-South/Montgomery-History.html;
- ↑ Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV).; http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2006-04-01.csv Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben; 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007.
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás, 414-415. oldal.
- ↑ "Find a County". National Association of Counties. Archiválva 2010. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2008-01-31.
- ↑ "Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV).; 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007 Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ “Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV). 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007.
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás, 415. oldal.
- ↑ "USA: Alabama".; http://www.citypopulation.de/USA-Alabama.html; CityPopulation.de. Hozzáférés ideje: 2007-04-23.
- ↑ ""2000 census for Mobile, Alabama"".; http://factfinder.census.gov/servlet/SAFFFacts?_event=&geo_id=16000US0150000&_geoContext=01000US%7C04000US01%7C16000US0150000&_street=&_county=mobile&_cityTown=mobile&_state=04000US01&_zip=&_lang=en&_sse=on&ActiveGeoDiv=&_useEV=&pctxt=fph&pgsl=160&_submenuId=factsheet_1&ds_name=ACS_2006_SAFF&_ci_nbr=null&qr_name=null®=null%3Anull&_keyword=&_industry= Archiválva 2008. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben; "U.S. Census Bureau". Hozzáférés ideje: 2007-10-14.
- ↑ "Population of Metropolitan Statistical Areas" "U.S. Census Bureau 2000 MSA Populations". Hozzáférés ideje: 2007-10-19.
- ↑ Jean-Baptiste de Saint-Vallier. [2014. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 417-418 oldal.
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második, javított kiadás, Kossuth Nyomda, budapest, 1982. 412 oldal
További információk
szerkesztés- Alabama állam hivatalos honlapja (angolul)
- USA Travel – Alabama (magyarul)