Richmond (Virginia)

Richmond (IPA kiejtése ˈrɪtʃmənd) az Egyesült Államokban található Virginiai Nemzetközösség fővárosa. A város a Richmond nagyvárosi statisztikai terület és a Greater Richmond régió központja. Richmondot 1742-ben egyesítették, és 1871 óta megyei jogú város. A 2010-es népszámláláskor a város lakossága 204 214 fő volt;[3] 2020-ban a lakosság száma 226 610 főre nőtt,[3] így Richmond Virginia negyedik legnépesebb városa. A Greater Richmond régió lakossága 1 260 029 fő, a harmadik legnépesebb metropolisz az államban.

Richmond
Fent: Richmond belvárosának látképe a James-folyó zuhatagjai felett. Középütt: Szent János-templom, Jackson Ward, Monument Avenue. Lent: Virginia State Capitol, Main Street Station
Fent: Richmond belvárosának látképe a James-folyó zuhatagjai felett. Középütt: Szent János-templom, Jackson Ward, Monument Avenue. Lent: Virginia State Capitol, Main Street Station
Richmond pecsétje
Richmond pecsétje
Becenév: "RVA",[1] "River City", "Fist City"[2]
Mottó: „Sic Itur Ad Astra”
(„Így elérjük a csillagokat”)
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Virginia
MegyeVirginia
Rang Város
Alapítás éve1607
Polgármester Levar Stoney, (D)
Irányítószám
Lista
23173, 23218–23242, 23249–23250, 23255, 23260–23261, 23269, 23273–23274, 23276, 23278–23279, 23282, 23284–23286, 23288–23295, 23297–23298
Körzethívószám 804
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség223 170 fő (2016) +/-
Népsűrűség1485 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság50,7 m
Terület162 km²
- ebből vízi6,8 km²
Időzóna EST (UTC-5)
EDT (UTC-4)
Elhelyezkedése
Richmond (Virginia)
Richmond
Richmond
Pozíció Virginia térképén
é. sz. 37° 32′ 27″, ny. h. 77° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 37° 32′ 27″, ny. h. 77° 26′ 12″
Elhelyezkedése Virginiában
Elhelyezkedése Virginiában
[http://www.rva.gov/ Richmond honlapja]
A Wikimédia Commons tartalmaz Richmond témájú médiaállományokat.

Richmond a James-folyó zuhatagvonalánál fekszik, Williamsburgtől 44 mérföldre (71 km-re) nyugatra, Charlottesville-től 66 mérföldre (106 km-re) keletre, Lynchburgtől 91 mérföldre (146 km-re) keletre és Washingtontól 92 mérföldre (148 km-re) délre. A Henrico és Chesterfield megyék által körülvett város az Interstate 95 és az Interstate 64 autópálya kereszteződésénél található, és az Interstate 295, Virginia State Route 150 és Virginia State Route 288 veszi körül. A főbb külvárosok közé tartozik Midlothian délnyugaton, Chesterfield délen, Varina délkeleten, Sandston keleten, Glen Allen északon és nyugaton, Short Pump nyugaton és Mechanicsville északkeleten.[4][5]

Richmond helyén korábban a Powhatan Konföderáció egyik fontos települése volt, de 1609 és 1611 között rövid időre a Jamestownból származó angol telepesek is megtelepedtek itt. A mai Richmond városát 1737-ben alapították. A város 1780-ban lett Virginia gyarmat és domínium fővárosa, Williamsburg helyébe lépve. Az amerikai függetlenségi háború idején számos nevezetes esemény történt a városban, köztük Patrick Henry "Szabadságot adjatok vagy halált" beszéde 1775-ben a Szent János-templomban, valamint a Thomas Jefferson által írt Virginia vallásszabadságról szóló statútum elfogadása. Az amerikai polgárháború idején Richmond volt a Konföderáció fővárosa. A 20. század elején a világ egyik első sikeres elektromos villamoshálózatával rendelkezett. A Jackson Ward negyed az afroamerikai kereskedelem és kultúra hagyományos központja.

Richmond gazdaságát elsősorban a jog, a pénzügyek és a kormányzat mozgatja, a belvárosban szövetségi, állami és helyi kormányzati ügynökségek, valamint jelentős jogi és banki cégek találhatók. A város ad otthont az Egyesült Államok Fellebbviteli Bíróságának, amely egyike a 13 ilyen bíróságnak, és a Szövetségi Jegybanknak, amely egyike a 12 ilyen banknak. A Fortune 500-as listán szereplő Dominion Energy és WestRock vállalatok székhelye is a városban található, míg további nagyvállalatok pedig a metropolisz területén rendelkeznek székhellyel.[6] A város továbbra is küzd a gyilkosságok és az erőszakos bűncselekmények rendkívül magas arányával, ami az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb városává teszi.[7][8][9][10][11][12][13]

TörténeteSzerkesztés

Richmond területét a James folyó esésénél Virginia Piedmont régiójában rövid időre angol telepesek népesítették be Jamestownból 1607-ben, egy jelentős őslakos település közelében. A jelenlegi Richmond városát 1737-ben alapították és később ez lett a Virginia gyarmat és domínium fővárosa. Az amerikai függetlenségi háború alatt több jelentős esemény színhelye volt, köztük Patrick Henry híres „Give me liberty or give me death” című 1775-ös a St. John templomban elmondott beszédének és az 1779-es Virginia Statute for Religious Freedomnak, melyet Thomas Jefferson írt a városban. Az Amerikai polgárháború alatt Richmond volt a Amerikai Konföderációs Államok fővárosa és sok polgárháborús helyszín található a városban, többek közt a Virginiai Állami Kapitólium és a Konföderáció Fehér Háza.

GazdaságSzerkesztés

Richmond gazdasága jogi, pénzügyi cégekre és a kormányra van alapozva, több neves ügyvédi- és banktársaság és szövetségi, állami és helyi ügynökségek találhatóak a belvárosában. Richmond egyike azon 12 városnak az Egyesült Államokban, amelyek otthont adnak egy Federal Reserve banknak, továbbá a városban kilenc Fortune 500 és tizenhárom Fortune 1000 listán szereplő vállalat van.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Per www.richmondgov.com & The Free Dictionary.
  2. City Connection, Office of the Press Secretary to the Mayor. Richmondgov.com Archiválva 2011. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.. January–March 2010 edition. Retrieved February 8, 2010.
  3. a b Richmond city QuickFacts from the US Census Bureau. State and County QuickFacts . U.S. Department of Commerce. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  4. Distance between Richmond, VA and Lynchburg, VA. www.distance-cities.com . [2019. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  5. Distance between Richmond, VA and Washington, DC. www.distance-cities.com . [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  6. Six local companies make the Fortune 500 list. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
  7. With violent crime on the rise, Richmond neighbors continue to worry 
  8. https://commonwealthtimes.org/2016/03/15/richmond-ranks-among-nations-deadliest-cities/
  9. Study: Richmond named most dangerous city in VA
  10. Murder map: Deadliest U.S. Cities. CBS News
  11. Homicides in Virginia hit highest levels in two decades
  12. Murders in Richmond up nearly 40 percent compared to same time last year, 2021. augusztus 3.
  13. Richmond, VA Reported One of the Highest Murder Rates in the US

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Richmond, Virginia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Richmond témájú médiaállományokat.