Wikipédia

Kentucky

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 23.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Kentucky (IPA: [kənˈtʰʌki] kiejtéseⓘ), hivatalosan Kentucky Nemzetközösség (angolul The Commonwealth of Kentucky) az Amerikai Egyesült Államok 15. tagállama.

Kentucky
Kentucky zászlaja
Kentucky zászlaja		 Kentucky pecsétje
Kentucky pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Bluegrass State
Mottó: United we stand, divided we fall (angol) – Egységben állni fogunk, megosztva elbukunk
NévadóKentucky River
Közigazgatás
FővárosaFrankfort
Legnagyobb városLouisville
KormányzóAndy Beshear (D)
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésKY
ISO 3166-2US-KY
Felvétel az Unióba
sorrendben15.
dátuma1792. június 1.
Rangsor
terület szerint37.
népesség szerint25.
népsűrűség szerint23.
Népesség
Népesség4 505 836 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség39,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen104 749 km²
ebből víz1,7 %
IdőzónaEST (UTC-5 / -4) (kelet)
CST (UTC-6 / -5) (nyugat)
Szélességé. 36°30' – é.39°9'
Hosszúságny. 81°58' – ny. 89°34'
Kiterjedés
kelet-nyugati225 km
észak-déli610 km
Domborzat
legmagasabb pont1263 m
átlagmagasság230 m
legalacsonyabb pont78 m
Térkép
Kentucky weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kentucky témájú médiaállományokat.

Kentucky állam az Egyesült Államok középkeleti részén foglal helyet, de általában a déli államok között tartják számon. Földrajzilag és kulturális hagyományai szerint pedig közép-nyugathoz tartozik.[2][3]

Kentucky állam hivatalosan a négy nemzetközösség egyike. Eredetileg Virginia része volt, s csak 1792-ben lett az Unió 15. tagállama. Kentucky területét tekintve a 37. az államok között, s lakosainak száma szerint pedig a 26. helyet foglalja el.

Kentucky beceneve "Bluegrass State" (am. kékfű állam), mivel egy helyi fűfajta, a réti perje (Poa pratensis) új hajtásának vége kékes színű, és ami elterjedt az egész államban. Az állam területe sokszínű, és forrásai bőségesek. Itt található a világ leghosszabb barlangrendszere, a leghosszabb hajózható vízi út, és a Mississippi folyótól keletre a két legnagyobb mesterséges tó. Híres gazdag vadállományáról. Itt van a legtöbb szarvas és vadpulyka az Egyesült Államokban, azonkívül a nemzet egyik leggazdagabb szénbányája is. Kentucky ismert a lótenyésztéséről, a lóversenyekről, a bourbon whiskyről, a bluegrass zenéről, az autógyárairól, a dohánytermesztéséről, az egyetemi kosárlabdázóiról.

Nevének eredete

szerkesztés

Az állam nevét sokféleképpen írták. Volt Cane-tuck-ee, Cantucky, Kain-tuck-ee, és Kentuckee, mielőtt a Kentucky írásmódot véglegesen elfogadták.[4] Jelentését nem tudjuk, s a feltevés miszerint a „cane” (nád, bot) és „turkey” (pulyka) szavak összetételéből származik nem látszik valószínűnek. A „dark and bloody ground” (sötét és véres föld) feltételezett jelentés sem elfogadott, miután egyik ősi indián nyelvben sincs ilyen jelentése a szónak.[5] A legvalószínűbbnek az a feltevés bizonyult, hogy az irokéz „meadow” (mező) vagy „prairie” (préri) szóból ered.[6] (c.f. mohauk kenhtà:ke, szeneka këhta’keh)[7]

Más lehetséges javaslatok is léteznek, mint például a korai kentucky pionir George Rogers Clark szerint a "the river of blood" (vérfolyam) jelenthetett,[8] a vjendat nyelv szerinti jelentése "land of tomorrow" (a holnap földje), a sóni nyelv lehetséges utalása „head of a river” (a folyó forrása?),[9] vagy az algonkin szó szerint a „river bottom” (folyó feneke) változat is lehetséges.[10]

Földrajza

szerkesztés

Északról Ohio, Illinois, Indiana, északkeletről Nyugat-Virginia államok határolják, keleti szomszédja Virginia, délről Tennessee, nyugatról pedig Missouri állammal határos. Kentucky északi természetes határa az Ohio folyó, a nyugati határa pedig a Mississippi folyó, de a hivatalos határokat 1792-ben a folyók akkori folyása szerint határozták meg. Sok helyen a határ nem követi a jelenlegi folyó medret. A US 41 útvonalon az északra tartó utazók, miután átkeltek az Ohio folyó hídján, még mindig Kentuckyban találják magukat, és csak kb. 800 méter után érnek Indiana államban. Lóversenypályája, az Ellis Park Kentuckynak egy ilyen kis területén van. A Waterworks Road az egyetlen szárazföldi határ Kentucky és Indiana között. Kentucky az egyetlen olyan állam, amelynek egyes részei nem határosak közvetlenül a szárazföldön a szomszédos állammal. Fulton megye kis része, a Kentucky Bend, pedig a Mississippi folyó kanyarban mintegy „sziget” Missouri állam öleli körül, s Tennesseeiből közelíthető meg. A Fulton Bend 1812-ben a New Madrid földrengés során keletkezett.[11] Kentucky földrajzilag öt alapvető területre osztható: keleten a Cumberland fennsík, észak-középeben a Bluegrass területe, dél-középen és nyugaton Pennyroyal fennsík, a nyugati szénbányák, és messze nyugaton a Jackson Purchase. A Bluegrass régió két másik területre oszlik, a Inner Bluegrass – amely kb. 145 km széles terület Lexington körül – és az Outer Bluegrass régió, amely az állam északi részét képezi a Knobs felett. A külső Bluegrass a Eden Shale Hills területe meredek keskeny dombokból áll.

  •  
    Kentucky földrajzi felosztása
  •  
    Cumberland fennsík
  •  
    Cumberland vízesés
  •  
    Kentucky Bend

Folyók és tavak

szerkesztés

Az államot három folyó határolja; A Mississippi folyó nyugatról, az Ohio folyó északról, s a Big Sandy folyó és Tuk Fork folyó keletről. Legfőbb belső folyói a Kentucky folyó, a Tennessee folyó, a Cumberland folyó és a Licking folyó.[12] Csak három természetes tava van, de sok mesterséges tavat hoztak létre az állam területén. Alaszka mellett Kentuckynak vannak a leghosszabban hajózható vizei. A Cumberland mesterséges tó az állam legnagyobb mesterséges tava. A Mississippi folyótál keletre hozták létre. Célja az árvizek megfékezése, s elektromosság termelése. Partvonala 2020 km, s 265 km2 területet foglal el. Legnagyobb tava 163 km hosszú s a legszélesebb pontja 1,6 km.[13]

  •  
    Dewey tó
  •  
    Kentucky és Barkley tó
  •  
    Martins Fork tó
  •  
    Paintsville tó
  •  
    Kentucky duzzasztó
  •  
    Laurel River tó
  •  
    Laurel River duzzasztó és tó
  •  
    Kentucky folyó
  •  
    Cumberland folyó

Jelentős természeti nevezetességek

szerkesztés
  • Cumberland Gap, átjáró az Appalache hegységek a korai amerikai történelem idején.

Elsőnek egy virginiai kutató, egyben orvos, dr. Thomas Walker fedezte fel 1750 áprilisában. Walker még nem kelt át tartósan a túloldalra, de nyomában már át-átmerészkedtek a vadászok, a kereskedők. Az utat igazán Daniel Boone nyitotta meg néhány évvel később, amikor áthaladt a mai Kentuckyn, és kialakította az ún. Wilderness Roadot. A hágó ma három államra kiterjedő védett park, legnagyobb része Kentucky állam területén van. A közeli Middlesbor városának történeti múzeumában láthatók a vidék meghódításának emlékei, a híres hosszúcsövű puskától, a Kentucky Riffle-tól a kezdetleges földművelő szerszámokig. A parkban táborozási lehetőség van, a közeli hegyekben a huszonöt km-es gyalogútnak szinte minden szakaszáról szép kilátás nyílik.[14]

  • Mamut-barlang Nemzeti Park, a világ leghosszabb barlang rendszere[15] A legnevezetesebb barlangrendszer, amely Cave Citytől kissé nyugatra van. A több mint 20 ezer hektáros park nemcsak a barlangot foglalja magába; a dombos szakadékos, erdő borította vidéken keresztül folyik a kis Green folyó, a park nyugati oldalán pedig a Nolin patak. Mindkét helyen meredek, sziklás partok nyújtanak lehetőséget kirándulásra. A barlangban a folyosók, csarnokok hossza mintegy hét km (az eddig feltárt összes járat hossza azonban több mint 150 km) és a csarnokok imponáló nagyságúak; nem egy közülük 60 méter széles, s több mennyezet magassága meghaladja az ötven métert. Mély szakadékok, kutak, víznyelők vannak a barlangban, egyik ilyen kút 50 méter mély. Földalatti folyója az Echo folyó legszélesebb pontja mintegy harminc méter.A Mammoth cave közelében több olyan kisebb barlang van, amelyek magántulajdonban vannak.[16]
  • Carter Caves State Park; látványossága a Cascade Caves barlangrendszer, ebben a föld alatti patakot, vízesést lehet megcsodálni. Az út érinti a Daniel Boone National Forest parkerdő északi csücskét. A parkerdő választja el a keleti hegyvidéket az állam középső részét elfoglaló Bluegrass-övezettől. Ahol a Mountain Parkway keresztezi az utat, van a Red River kanyonja, a Natural Bridge State Park.[17]
  • Red River Gorge Geological Area, (geológiai terület) része a Daniel Boone National Forest. Itt látható egy természet alkotta híd: a gyengébb alsó kőzeteket kimosta a víz, s a felettük levő keményebb kőzet megmaradt, hidat alkotva a patakmeder felett. Az ív közepén a híd 12 km-es vastagságú és 10 méter széles.
  • Land Between the Lakes, nemzeti kirándulóhely az United States Forest Service működteti.
  • Bernheim Arboretum and Research Forest, 57 km² arborétum, erdő és természeti védett terület, (Clermont)[18]
  • Abraham Lincoln Birthplace National Historic Site, Hodgenville-ben,
  • Big South Fork National River and Recreation Area, Whitley City közelében,
  • Trail of Tears National Historic Trail,
  • Black Mountain, az állam legmagasabb pontja,[19]
  • Bad Branch Falls State Nature Preserve, védett terület (11 km²)a Pine Mountain lejtőin, Letcher megyében.[20]
  • Jefferson Memorial Forest, Louisville-től délre Knobs regióban,[21]
  • Green River Lake State Park, Taylor megyében,
  • Lake Cumberland, 2,020 km parthossz középdél Kentucky. A hatalmas mesterséges tavat a környékbeli folyók felduzzasztásával hozták létre. A legnagyobb gát a Wolf Creek Dam Jamestown-tól 20 km-re; kb. hetven m magas fallal, csaknem két kilométeres hosszúságban zárja el a folyóvölgyet. A mesterséges tó az egyik legnagyobb ilyen vízfelület az Egyesült Államokban: teljes hossza 160 km, melyet szinte teljes hosszában fenyőerdők borítják.[22]

Éghajlata

szerkesztés
 
Kentucky csapadéktérképe

Kentucky Észak-Amerika délkeleti belső területén fekszik, így éghajlata enyhe. Az terület időjárás rendszerét ciklusos levegő áramlás jellemzi. Télen és tavasszal a légnyomás többnyire alacsony, hideg és meleg frontok váltakoznak egymással, melyek felhőket, esetenként hideget és esőzést hoznak magukkal. Télen néha előfordul hogy az északról érkező hideg levegő mélyen benyomul az állam déli területére is, amely tiszta száraz időt hoz. Ilyenkor a légnyomás magas. A légáramlás nyáron és ősszel észak felé nyomul, ilyenkor a légnyomás magas.

Az óra járással ellentétes irányú légáramlás magas légnyomással jár, s a hőmérséklet meleg, s levegő páratartalma viszonylag magas. Ez a meleg párás levegő gyakran felnyomul a Mississippi- és Ohio-medencén. Az uralkodó széljárás dél-délnyugati irányú többnyire felszíni könnyű szél.

A hőmérséklet januárban a legalacsonyabb, és júliusban a legmagasabb. A szélességi fok és a magasság természetesen befolyásolja az évi hőmérsékletet az államban. A legmagasabb hőmérséklet Kentucky nyugati részén a legalacsonyabb területeken mértek, míg a legalacsonyabb hőmérséklet az ohiói és a nyugat-virginiai határok mentén.

Az elmúlt 30 év átlagos legmagasabb hőmérséklet 15.6 °C Gilbertville környékén, s a legalacsonyabb 11.5 °C Keleten Ashland környékén volt.

A szélsőséges forró vagy hideg nagyon ritka. A tavaszi és őszi szezon földrajzilag hasonló mintát mutat. Kentuckyban az átlagos évi esőzés 117 cm, de az állam területén való eloszlása az idényeknek megfelelően változik. Tavasszal bőséges a csapadék esik, mig ősszel minimális.

Október a legszárazabb hónap. Kentuckyban átlagosan 30 cm hó esik.[23]

Történelme

szerkesztés

Fehér ember viszonylag későn jutott el ide. A vidék meghódítására csak a 18. század első felében került sor. A terület lakott volt a precolumbán időkben, de a 18. század első felében állandó indián település nem volt.[24]

A vidéket különböző indián törzsek vadász területnek használták. Északról a sóni indiánok, délről pedig a cserokik látogattak el ide időről időre. A terület, amelyet ma Kentucky alatt értünk az indiánoktól vásárolták a Fort Stanwix szerződésben (1768) és a sycamore shoals-i (1775) szerződésban.[25] Miután az első települést létrehozták, Kentucky gyorsan kezdett növekedni. Főként Virginia, Észak-Karolina, Maryland, Delaware és Pennsylvania területeiről érkeztek ide a telepesek a szárazföldön keresztül a Braddock Road és a Cumberland Gap szoroson keresztül, vízi úton az Ohio folyón vagy a Mississippi folyón. Először az állam északi részén az Ohio folyó mentén jöttek létre jelentősebb telepek, így Lexington és Washington voltak az első állandó lakott területek. Az állam déli részén csak ezután kezdtek kialakulni lakóhelyek.[26] Északra az Ohio folyótól a sónik nem örültek az új telepeseknek, s szövetséget kötöttek az angolokkal az amerikai függetlenségi háború idején (1775–1783).[27] A háború idején Kentucky földje hadszíntérré vált, s az egyik utolsó csata, a Blue Licks csata, a Licking folyó mellett zajlott le.[28] A függetlenségi háború után Virginia az Appalache-hegységen túl Kentucky megye lett.[29] Kentucky megye lakói kérelmezték az elszakadást Virginiától. Tíz alkotmányos ülést tartottak a Danville-ben 1784 és 1792 között. Kentucky küldöttei elfogadták Virginia feltételeit az elszakadáshoz 1792 áprilisában. 1792. június 1-jén Kentucky tizenötödikként csatlakozott az unióhoz és Isaac Shelbyt, választották a Kentucky nemzetszövetség első kormányzójának.[30]

Kentucky határállam volt a polgárháború idején.[31] Kentucky hivatalosan semleges maradt a háború alatt, azonban még ma is megtartják a Confederate Memorial Day-t mint állami ünnepet Jefferson Davis születésnapján, június 3-án a konföderációs elnök emlékére.[32]

A Black Patch Tobacco háború 1904-től 1909-ig tartott. A gazdálkodók olcsón adták a dohánytermésüket a piacon, ezért a „Night Riders” csoport terrorizálta a farmerokat. A csoport tagjai éjjel indultak útnak, s rémületben tartották a farmerokat, leégették a földeket, raktárakat, gazdasági épületeket. 1900. január 30-án William Goebel kormányzó, akit két testőr kísért, halálos sebet kapott, amikor Frankfort belvárosában a Capitol épületébe igyekezett a választási versenyek során. Eredetileg feltételezhetően William S. Taylornak kellett volna megnyerni a választást. Néhány hónappal később J. C. W. Beckham, Goebel segítőtársa és Taylor harcolt a kormányzói rangért, amíg az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága májusban eldöntötte, hogy Beckham a megfelelő kormányzó. Taylor Indiana államba szökött, mivel később felmerült a gyanú, hogy részt vett Goebel elleni politikai gyilkosságban. Goebel volt az egyetlen kormányzó az Egyesült Államokban, aki merénylet áldozata lett.[33]

Népessége

szerkesztés
 
Kentucky népsűrűségi térképe

A 2006 július 1-jei becslések szerint Kentucky lakossága 4 206 074 fő, amely az előző évhez képest 0,8%-os növekedést mutat, (33.466 fő) a 2000-es évhez viszonyítva lakosainak száma 164,586 fővel növekedett, amely 4,1% növekedés. Ez a statisztika a természetes növekedést, 77 156 főt is tartalmazza (287 222 születés ebből 210 066 halálozás) és 59 604 fő vándorlását. Az Egyesült Államokon kívülről betelepültek száma 27 435 fő, s az országon belüli áttelepültek száma: 32 169 fő. A 2004-es felmérések szerint Kentucky lakosságának mintegy 2,3%-a 95 000 fő külföldön született. A felmérések kezdete óta Kentucky teljes lakossága minden évtizedben nő. Azonban a 20. század során kitelepülések is voltak az államból. Az 1900-as évek óta Kentucky vidéki lakossága mintegy 1 millióval csökkent, míg a városok enyhe növekedést mutatnak.[34] A Kentucky központi lakossága Washington megyében, Willisburg városában öszpontosul.[35]

Rassz és származás

szerkesztés

Származás szerint az öt legnagyobb csoport a nemzetközösségben az amerikai (20,9%) (többnyire angolok leszármazottai), német (12,7%), ír (10,5%), angol (9,7%), afroamerikaiak (7,8%).[35] Csak nyolc megye lakossága „más mint amerikai” ezek Christian és Fulton megyék, ahol az afroamerikai leszármazottak alkotják a legnagyobb csoportot, valamit az állam legvárosiasabb megyéiben Jefferson, Oldham, Fayette, Boone, Kenton, és Campbell megyékben a német leszármazottak vannak többségben.[36] Az afroamerikaiak, akik Kentucky lakosságának mintegy egynegyedét teszik ki, a polgárháború előtt telepedtek le, s számuk csökkent azáltal, hogy az iparosodott északon kerestek megélhetést a nagy vándorlások (Great Migration) idején. Ma Kentucky 44,2%-a az afroamerikai lakosoknak Jefferson megyében és 52% Louisville metropolita körzetében él. Christian és Fulton megyék mellett még Paducah városa, (Bluegrass) és Lexington városának van nagyobb afroamerikai közössége. Kentucky délkeleti részén sok bányász közösségben a lakosság 10%-a afroamerikai.

KENTUCKY NÉPESSÉG;
Fehér Fekete AIAN* Asian NHPI
2000 (teljes lakosság); 91,53% 7,76% 0,61% 0,92% 0,08%
2000 (spanyol) 1,35% 0,10% 0,04% 0,02% 0,01%
2005 (teljes lakosság); 91,27% 7,98% 0,58% 1,10% 0,08%
2005 (spanyol) 1,80% 0,12% 0,04% 0,03% 0,01%
Növekedés 2000–2005(teljes lakosság); 2,97% 6,16% -2,21% 23,46% 9,78%
Növekedés 2000–2005 (nem spanyol) 2,44% 5,94% -3,28% 23,07% 7,98%
Növekedés 2000–2005 (spanyol) 37,97% 22,34% 13,51% 38,48% 19,80%

* AIAN = amerikai indián, vagy alaszkai őslakó, NHPI Hawaii őslakó vagy szigetlakó

Vallás

szerkesztés
 
Lexington Theological Seminary (akkor College of the Bible), 1904

Az Association of Religion Data Archives 2000. évi adatai szerint[37] Kentucky lakossága 4 041 769 volt: ebből

  • 33,68%-a evangélikál protestáns templomba járt;
    • Southern Baptist Convention (979 994 tag, 24,25%),
    • Independent Christian Churches/Churches of Christ (106 ,638 tag, 2,64%),
    • Church of Christ (58 ,602 tag, 1,45%)
  • 10,05% római katolikus
  • 8,77% legfontosabb protestáns felekezetek
    • United Methodist Church (208 ,720 tag, 5,16%),
    • Christian Church (Disciples of Christ) (67 ,611 tag, 1,67%),
  • 0,05% ortodox
  • 0,88% más templomokba járt
  • 46,57% nem jár templomba.

Vallásos mozgalmak

szerkesztés

A vallásos megmozdulások fontosak voltak Kentucky történelmében. Talán a legismertebb felekezeti megújulási mozgalom 1801 augusztusában zajlott le Cane Ridge-i találkozó Bourbon megyében. Része volt annak a mozgalomnak, amelyet ma „Western Revival”-ként (nyugati újjáéledés / nyugati ébredés) ismerünk, amikor is ezrek kezdtek találkozni a presbiteriánus lelki közösségeknél 1801. augusztus 6-án és csak hat nappal később augusztus 12-én ért véget, amikor az embereknek és a lovaknak nem volt élelmük.[38]

Legnagyobb városok

szerkesztés
 
Louisville
 
Lexington
 Bővebben: Kentucky városai
Település Népesség
(fő, 2010)
1. Louisville 597 337
2. Lexington 295 803
3. Bowling Green 58 067
4. Owensboro 57 265
5. Covington 40 640
6. Hopkinsville 31 577
7. Richmond 31 364
8. Florence 29 951
9. Georgetown 29 098
10. Henderson 28 757
11. Elizabethtown 28 531
12. Nicholasville 28 015
13. Jeffersontown 26 595
14. Frankfort 25 527
15. Paducah 25 024

Kormányzat, közigazgatás

szerkesztés

Kentucky nemzetközösség, amely azt jelenti, hogy a kormány az emberek közös beleegyezésével működik. A négy állam egyike, amely nemzetközösségnek nevezi magát. Kentucky az egyike az öt államnak, akik az állami hivatalnokokat a páratlan években választják. (Másik ilyen államok: Louisiana, Mississippi, New Jersey, és Virginia). Választásokat négy évente tartják, az elnökválasztást megelőzően. Legutoljára 2011-ben választottak kormányzót, a következő választás 2015-ben lesz, s ezt követően pedig 2019, 2023, 2027,… lesznek választások.

Állam, kormány

szerkesztés
 
Kentucky állam Capitoliuma Frankfortban

Kentucky törvényhozó testülete a Kentucky General Assembly. A szenátus tekinthető a felsőháznak, amelynek 38 tagja van a szenátusi elnök vezetése alatt. 2011-ben a republikánus David L. Williams volt a szenátus elnöke. A képviselőháznak (House of Representatives) 100 tagja van, s vezetője a demokrata Jody Richards szóvivő (Speaker of the House).

A végrehajtó bizottság feje a kormányzó és az alkormányzó. A jelenlegi Kentucky alkotmány szerint az alkormányzó csak akkor láthatja el a kormányzói feladatokat, ha arra a kormányzó alkalmatlanná válik. (1992. előtt az alkormányzó helyettesítette a kormányzót, amikor állam területén kívül tartózkodott.) A választásokkor a kormányzó és az alkormányzó egy szavazó kártyán van (1992. alkotmányos hozzáadás), és négy évre választják őket. Jelenleg a kormányzó Steve Beshear és az alkormányzó Daniel Mongiardo demokraták.

Kentucky bírói testülete meghatározott számú korlátozott hatáskörű törvényszékekből áll (District Courts); vidéki tárgyalásra kiszálló bíróság (Circuit Courts), közbeeső fellebbviteli bíróság (Kentucky Court of Appeals); és a legfelsőbb bíróság (Kentucky Supreme Court). Ellentétben az állami bírókkal, akiket kijelölnek, a Kentucky bírókat az állam lakossága választja párton kívüli választásokon.

Az állam főbírója az igazságügyminiszter. Az igazságügyminisztert négy évente választják, s két választási időtartamot szolgálhat a jelenlegi Kentucky alkotmány alapján. Kentucky legfelsőbb bírója, s egyben igazságügyminisztere a demokrata Jack Conway.[39]

Állami képviselet

szerkesztés
 
Képviseleti körzetek

Kentuckyt két szenátor képviseli Mitch McConnell és Jim Bunning, mindketten republikánusok. Az állam hat kongresszusi körzetre van osztva, amelyek képviselői; első körzet Ed Whitfield, második körzet, Ron Lewis, negyedik körzet Geoff Davis és ötödik körzet Hal Rogers republikánusok, valamit a harmadik körzet John Yarmuth és hatodik körzet Ben Chandler demokrata képviselők. Törvénykezés szempontjából az állam kettő központi bírósági körzetre oszlik: the Kentucky Eastern District és a Kentucky Western District. A fellebbezéseket a hatodik körzeti bírósági testület (Sixth Circuit Court of Appeals) intézi Cincinnatiben, Ohio államban.

Törvényhozás

szerkesztés

Kentucky törvényét a Kentucky Revised Statutes-t, 1942-ben léptették hatályba, amely jobban rendszerezi és tisztázza egész Kentucky törvényeit.[40] A rendeletek betartását a helyi rendőrség, megyei rendőrfőnök, rendbiztosok, rendőrfőnök helyettesek hivatottak betartatni. Ezek a rendőrségi munkatársak kötelesek elvégezni a Kentucky Department of Criminal Justice Training Center tanfolyamait az Eastern Kentucky University keretén belül.[41][42]

Kentucky az egyike annak a 36 államnak az Egyesült Államokban, akik elfogadták a halálbüntetést bizonyos bűncselekmények elkövetése esetében. Azok akik főbenjáró bűnt követtek el 1998. március 31-e után halálos dózisú injekcióval végezték ki; azok akik előtte követték el a főben járó bűncselekmény villamosszékben való kivégzésre ítélték.[43] 1976. óta két kivégzés történt, amióta az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága visszaállította a halálbüntetés gyakorlását. A legnevezetesebb kivégzés 1936. augusztus 14-én Rainey Bethea nyilvános akasztása volt, akinek ítéletét Owensboróban hajtották végre nemi erőszakért és Lischia Edwards meggyilkolásáért.[44] Ez volt az utolsó nyilvános kivégzés az Egyesült Államokban.[45]

Kentuckyban hosszú vitát váltott ki a Tízparancsolat nyilvános kifüggesztése. 2005-ben McCreary megye esetében az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága meghozta az ítéletet, hogy a Tízparancsolat kifüggesztése ellenkezik Kentucky alkotmányával.[46] Később, ugyanebben az évben Richard Fred Suhrheinrich bíró felterjesztést írt a Sixth Circuit Court of Appeals felé, hogy oldják fel tilalmat a Mayflower Compact (Mayflower szerződés), a függetlenségi nyilatkozat, a Tízparancsolat, a Magna Charta, a The Star-Spangled Banner szövege, és a nemzeti jelmondat esetében, hogy azokat kifüggeszthessék Mercer megye bíróságán.[47]

Megyék

szerkesztés
 
Kentucky megyéi
 Bővebben: Kentucky megyéinek listája

Kentuckynak 120 megyéje van, így Texas 254 megyéje és Georgia 159 megyéje után a harmadik.[48] Virginianak szintén több megyei szintű kerülete van, mint Kentuckynak, de csak 95 megyéje és 39 önálló városa van. Eredetileg a rossz útviszonyok miatt osztották ilyen sok megyére az államot, hogy lóháton egy nap alatt az otthontól a megye székhelyig el lehessen érni oda meg vissza.[49] Később Kentucky a politikai játékok szinterévé vált. A lakosok, akik nem értettek egyet az akkori megyei kormányzattal szimplán egy új megyét hoztak létre. Az 1891-es Kentucky alkotmány azonban szigorú szabályokat hozott új megyék létrehozására:

  • a föld területnek legalább 1000 km²-nek kell lennie;
  • a terület lakosainak száma legalább 12 000 fő kell hogy legyen;
  • az új megye létrehozása nem csökkentheti a meglévő megye területét kisebbre mint 1000 km²;
  • az új megye létrehozása nem csökkentheti a már meglévő megye lakosságának számát 12 000 fő alá;
  • az új megye határa nem lehet közelebb a meglévő megye székhelyéhez mint 20 km.

Ezek a szabályozások féken tartották Kentucky megyéinek további részekre való osztását. Az 1891-es alkotmány beiktatása után csak McCreary megyét hozták létre.[50] Miután ma a legnagyobb megye Pike megye területe csak 2041 km², lehetetlen új megyét létrehozni a jelenlegi alkotmány törvényei szerint. A megye vagy kisebb lenne az előirt 1000 km²-nél, vagy a meglévő megye területét csökkentené 1000 km² alá. Elméletileg lehetne új megyét alapítani több megye részéből (McCreary megyét három másik megye részeiből hozták létre) de a határ megkötések miatt meglehetősen nehéz lenne.

Gazdasága

szerkesztés
 
Toyota Camry, Georgetown, KY
 
Ford F-150 Lariat, Louisville, KY

A teljes össznépi termék 2006-ban 146 milliárd US dollár volt, huszonhetedik a nemzeti listán. Az egy főre eső jövedelem USA dollárban kifejezve 28.513 volt, nemzeti szinten a negyvenharmadik.[51] Kentucky mezőgazdasági termékei a lótenyésztés, vágómarha, dohány, tejtermékek, disznó, szójabab és kukorica.

Ipari termékei a szállítási eszközök gyártása, vegyipari termékek, villamos berendezések, gépgyártás, élelmiszer-feldolgozás, dohánytermékek gyártása, szénbányászat és a turizmus. A Eastern Kentucky Coal Fields területén talált szénbányák nemzeti szinten a legtermelékenyebbek.

Az országban Kentucky állam a negyedik az autók és tehergépkocsik összeszerelésében.[52] A Chevrolet Corvette, Cadillac XLR, Ford Explorer, Ford Super Duty trucks, Toyota Camry, Toyota Avalon és Toyota Solara gépkocsikat Kentuckyban szerelik össze.

A környező államokkal ellentétben – amik egy széles skálájú ipari gazdaságot fejlesztettek ki, – Kentucky a farmokon alapuló mezőgazdaságot hozott létre; marhatenyésztéssel, kukorica- és szójababtermesztéssel, amely a legfőbb termény lett. Lexington területén kívül lótenyésztéssel és fajtanemesítéssel foglalkoznak, amely nemzetközileg is elismert. Annak ellenére, hogy a tizennegyedik legkisebb állam, a farmok számát illetően az ötödik helyen áll az Egyesült Államokban.[53]

Egy átlagos farm területe 0.6 km².[54]

Kentucky nemzeti szinten az ötödik a kecske-, nyolcadik a marhatenyésztésben és tizennegyedik a kukorica-termelésben.[55]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ John H. Garland (1955) The North American Midwest: A Regional Geography. New York, New York: Wiley Publishers.
  3. ↑ Meyer, David R. (December 1989). "Midwestern Industrialization and the American Manufacturing Belt in the Nineteenth Century". The Journal of Economic History 49 (4): 921–937.
  4. ↑ (1987) "State Symbols",http://kdla.ky.gov/resources/KYSymbols.htm Archiválva 2007. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Encyclopedia of Kentucky. New York, New York: Somerset Publishers. ISBN 0-403-09981-1.
  5. ↑ (1992) "Place Names", in John E. Kleber (ed.): The Kentucky Encyclopedia. Lexington, Kentucky https://en.wikipedia.org/wiki/Lexington%2C_Kentucky: University Press of Kentucky.
  6. ↑ (1987) "State Symbols", Encyclopedia of Kentucky. New York, New York: Somerset Publishers. ISBN 0-403-09981-1., Kentucky". Microsoft Encarta Online Encyclopedia 2006. Hozzáférés ideje: 2007-02-25.
  7. ↑ "Comments by Michael McCafferty on "Readers' Feedback (page 4)". The KryssTal. Hozzáférés ideje: 2007-02-23.
  8. ↑ (1987) "State Symbols", Encyclopedia of Kentucky. New York, New York: Somerset Publishers. ISBN 0-403-09981-1.]
  9. ↑ "Kentucky". Online Etymology Dictionary.http://www.etymonline.com/index.php?term=Kentucky Hozzáférés ideje: 2007-03-06.
  10. ↑ (1992) "Place Names", in John E. Kleber (ed.): The Kentucky Encyclopedia. Lexington, Kentucky: University Press of Kentucky
  11. ↑ "Life on the Mississippi". http://www.ket.org/kentuckylife/800s/kylife804.html Archiválva 2007. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Kentucky Educational Television https://en.wikipedia.org/wiki/Kentucky_Educational_Television(2002-01-28). Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  12. ↑ (1992) "Lakes", in Kleber, John E.: The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter, Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky. ISBN 0-8131-1772-0.
  13. ↑ "Corbin, Kentucky: A Fisherman's Paradise". http://www.corbinkentucky.us/fishing.htm Archiválva 2006. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Corbin, Kentucky Economic Development. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  14. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, javított kiadás, Kossuth Nyomda, 1982., 383 oldal
  15. ↑ "Mammoth Cave National Park". National Park Service (2006-10-12). Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  16. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 388 oldal.
  17. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Kossuth Nyomda, Budapest, 383 oldal.
  18. ↑ "Bernheim Research Forest" 1. University of Louisville. http://louisville.edu/a-s/biology/bernheim.html Hozzáférés ideje: 4-30, 2007.
  19. ↑ "Science In Your Backyard: Kentucky". http://www.usgs.gov/state/state.asp?State=KY)United States Geological Survey. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  20. ↑ "Bad Branch State Nature Preserve". http://www.naturepreserves.ky.gov/stewardship/badbranch.htm Archiválva 2006. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Kentucky State Nature Preserves Commission. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  21. ↑ "Jefferson Memorial Forest". http://www.memorialforest.com/ Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  22. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, írott kiadás, Kossuth Nyomda, 1982. 388 oldal
  23. ↑ Atlas of Kentucky, University Press of Kentucky, 1998. Kentucky Climate Center at Western Kentucky University. http://www.thinkkentucky.com/kyedc/pdfs/climatky.pdf Archiválva 2009. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. ↑ "The Presence" http://www.merceronline.com/Native/native01.htm Archiválva 2006. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben History of Native Americans in Central Kentucky. Mercer County Online. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  25. ↑ Skinner, Constance. "The Dark and Bloody Hunting Ground" http://web-books.com/Classics/Nonfiction/History/Southwest2/Southwest2C7P1.htm Archiválva 2008. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Pioneers of the Old Southwest. WebBooks.com. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  26. ↑ "Book Description for The Life of Daniel Boone: The Founder of the State of Kentucky and Colonel's Boone Autobiography". https://www.amazon.com/Life-Daniel-Boone-Kentucky-Autobiography/dp/1589639901 Amazon.com. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  27. ↑ Dilger, Dr. Robert Jay. "Monongalia County History". http://www.polsci.wvu.edu/wv/Monongalia/monhistory.html Archiválva 2001. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben West Virginia University. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  28. ↑ "The Battle of Blue Licks". http://www.earlyamerica.com/review/winter2000/bluelick.html EarlyAmerica.com. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  29. ↑ "About Kentucky". http://search.ezilon.com/about-kentucky.html Archiválva 2006. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Ezilon Search. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  30. ↑ "Constitution Square State Historic Site". http://www.danville-ky.com/attractions2.php?category=History%20and%20Museums Archiválva 2007. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Danville-Boyle County Convention and Visitors Bureau. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  31. ↑ "Border States in the Civil War". http://www.civilwarhome.com/borderstates.htm Archiválva 2006. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben CivilWarHome.com (2002-02-15). Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  32. ↑ "KRS 2.110 Public Holidays" (PDF)http://www.lrc.ky.gov/KRS/002-00/110.PDF Archiválva 2006. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Kentucky General Assembly.https://en.wikipedia.org/wiki/Kentucky_General_Assembly Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  33. ↑ "The Old State Capitol".http://history.ky.gov/sub.php?pageid=23&sectionid=8 Kentucky Historical Society.https://en.wikipedia.org/wiki/Kentucky_Historical_Society Hozzáférés ideje: 2007-11-09.
  34. ↑ "Population and Population Centers by State: 2000" (TXT). U.S. Census Bureau.http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  35. ↑ a b Census 2000 Map - Top U.S. Ancestries by County http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/45/Census-2000-Data-Top-US-Ancestries-by-County.jpg
  36. ↑ "State Membership Report".http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/21_2000.asp The Association of Religion Data Archives (2000). Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  37. ↑ Muslims in Louisville http://www.irfi.org/articles/articles_101_150/muslims_in_louisville.htm
  38. ↑ "Kentucky Revival - Red River to Cane Ridge". Hozzáférés ideje: 2006-12-27. http://www.piney.com/CaneRidge1.html Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  39. ↑ Kentucky State and Local Government;http://www.statelocalgov.net/state-ky.cfm
  40. ↑ "Reviser of Statutes Office - History and Functions". http://www.lrc.ky.gov/statrev/revoff.htm Archiválva 2007. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Kentucky Legislative Research Commission. Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  41. ↑ "History of the DOCJT".http://docjt.jus.state.ky.us/history.html Kentucky Department of Criminal Justice. Hozzáférés ideje: 2006-12-27. Additionally, in 1948, the Kentucky General Assembly established the Kentucky State Police, making it the 38th state to create a force whose jurisdiction extends throughout the given state.
  42. ↑ "History of the Kentucky State Police". http://www.kentuckystatepolice.org/history.htm Archiválva 2006. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Kentucky State Police. Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  43. ↑ "Authorized Methods of Execution by State". http://www.deathpenaltyinfo.org/article.php?scid=8&did=245#state Archiválva 2008. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Death Penalty Information Center. Hozzáférés ideje: 2006-12-28.
  44. ↑ Long, Paul A (2001-06-11). "'The Last Public Execution in America'"https://web.archive.org/web/20060117233210/http://www.kypost.com/2001/jun/11/bethea061101.html, The Kentucky Post. Archived from the original on 2006-01-17.
  45. ↑ Montagne, Renee (2001-05-01). "The Last Public Execution in America".http://www.npr.org/programs/morning/features/2001/apr/010430.execution.html NPR. Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  46. ↑ "McCreary County v. ACLU of Kentucky". Cornell University Law School. Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  47. ↑ "Text of decision in ACLU of Kentucky v. Mercer County" http://www.ca6.uscourts.gov/opinions.pdf/05a0477p-06.pdf(PDF)[halott link]. Hozzáférés ideje: 2006-12-27.
  48. ↑ "How Many Counties are in Your State?".http://www.clickandlearn.cc/FreeBlacklineMaps/Counties.htm Click and Learn. Hozzáférés ideje: 2006-11-29.
  49. ↑ (1992) "Counties", in Kleber, John E.: The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter, Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky. ISBN 0-8131-1772-0.
  50. ↑ (1996) "Fiscal Court", County Government in Kentucky: Informational Bulletin No. 115. Frankfort, Kentucky: Kentucky Legislative Research Commission.
  51. ↑ Strong, Marvin. "Kentucky: In the Middle of Auto Alley".http://www.tradeandindustrydev.com/issues/article.aspx?ID=66 Trade and Industry Development. Hozzáférés ideje: August, 2007. Hozzáférés ideje: 10 2007.
  52. ↑ [65 U.S. Department of Agriculture 2002 Census of Agriculture] http://www.nass.usda.gov/census/census02/volume1/us/st99_2_008_008.pdf Archiválva 2008. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  53. ↑ Kentucky Farm Numbers Increase Archiválva 2008. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF ([dead links] – Scholar search) (March 2003). Kentucky Agri-News 22 (5). Hozzáférés ideje: 2007-05-03.
  54. ↑ 2007 Rankings of States and Counties Archiválva 2006. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Bamabeef.org. Hozzáférés ideje: 2007. május 1.
  55. ↑ Corn Production Detective. PDF – National Council on Economic Education. Hozzáférés ideje: 2007-05-03.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kentucky&oldid=26382794”