Indiánok
Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit (őslakóit) nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkor végi újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a Karib-térségben partot ért.[21]
amerikai indiánok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz amerikai indiánok témájú médiaállományokat. |
Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American) és az első nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az Indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
Az amerikai nyelvfejlődés hatására egyes vélemények szerint a magyar indián kifejezés is egy tévedésre alapuló, egy kolonialista, fehér felsőbbrendűségre utaló világképre utaló, a fájdalmas és rasszista múltra emlékeztető kifejezés, melyet magyarul is időszerű korszerűsíteni, hasonlóképpen a néger szóhoz. Mások ezt a magyar nyelv fejlődésébe való mesterséges beavatkozásnak, erőltetett politikai korrektségnek tartják.
Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.
A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után.[22] Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.
Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.
Történelmük
szerkesztésAz újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló jéghídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott.[23] Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.[24]
Egyes népek halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak, míg mások fejlett civilizációkat hoztak létre, mint a közép-amerikai olmékok, toltékok, maják és aztékok vagy épp a dél-amerikai inkák.
Az európai hódítások kezdetén az aztékok a világ egyik legnagyobb városával rendelkeztek (Tenochtitlan), amelynek a népessége a becslések szerint 200 ezer fő volt.[25] Összehasonlításképpen, a 16. század elején Európa legnagyobb városai Konstantinápoly és Párizs voltak, és Konstantinápolyban 300 ezer, Párizsban 200 ezer lakos élt,[26] London, Madrid és Róma lakossága pedig ekkor alig haladta meg az 50 ezer főt.[27]
Az európai konkvisztádorok kíméletlen irtóhadjárataikkal ölték az indián népeket és az általuk behurcolt betegségek is hozzájárultak az őslakók számának drasztikus csökkenéséhez. Noha Amerika Kolumbusz előtti pontos népességének száma nem ismert, a történészek becslése szerint az indián őslakő népesség az európai gyarmatosítás első évszázadaiban 80-90%-kal csökkent. Amerika európai gyarmatosítása alapvetően megváltoztatta a bennszülött őslakók életét, kultúráját és a kontinens etnikai összetételét is.
Észak-Amerika
- Az Amerikai Egyesült Államok történelme
- Síksági indiánok
- A szerik története
- Az apacsok történelme
- Öt Civilizált Törzs
- Floridai indián törzsek
- Nagy-medencei indiánok
- Délnyugati indiánok
- Krík indiánok
- Szeminol indiánok
- Cserokik
- Csikaszók
- Irokézek
- Huronok
- Paunik
- Otavák
- Csaktók
- Póhatanok
- Pueblo indiánok
- Jamestowni mészárlás
Közép-Amerika
- Maja civilizáció
- Aztékok
- A Karib-térség történelme (arawak és carib indiánok)
Dél-Amerika
Nyelvek
szerkesztésMűvészet
szerkesztésVallás
szerkesztésAz amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba. Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható.
Észak-Amerika
szerkesztésUSA és Kanada:
- A sarkkör alatti terület indiánjai
- Északnyugati parti indiánok: bellakúla, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok
- Fennsíki indiánok
- Nagy-medencei indiánok
- Kalifornia indiánjai
- Délnyugati indiánok: atapaszka, apacs, havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó, patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok
- Síksági indiánok: pauni (Pawnee), …
- Északkeleti vagy erdővidéki indiánok
- Algonkin nyelvcsalád: abnaki (Abenaki), algonkin (Algonquin), arapahó (Arapaho), csipéva vagy odzsibvé vagy anisinábé (Chippewa, Ojibwa, Anishinaabe), delaver (Delaware, Lenape), ecsemin (Etchemin), feketeláb (Blackfoot), illinivek (Illinois), kikapu (Kickapoo), krí (Cree), májami (Miami), messzecsuszett (Massachusett), mikmek (Míkmaq), minámini (Menominee), mohikán (Mahican), mohegan, narraganszett (Narragansett), otava (Ottawa), píkot (Pequot), póheten (Powhatan), potavatami (Potawatomi), sájen (Cheyenne), sauni vagy sóni (Shawnee), szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox), vampanoag (Wampanoag) indiánok
- Irokéz nyelvcsalád: cseroki (Cherokee), huron (Huron, Wyandot), irokéz (Iroquois: kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok
- Sziú nyelvcsalád: sziú (Sioux), vinebégó (Winnebago) indiánok
- A délkeleti indiánok
- Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw), csikaszó (Chickasaw), krík vagy maszkagí (Creek, Muskogee), szeminol (Seminole) indiánok
- kadó (Caddo), nacsez (Natchez) indiánok
Közép-Amerika
szerkesztésDél-Amerika
szerkesztésIndián törzsek
szerkesztésÉszak-amerikai
szerkesztésDélkeleti
szerkesztésmaszkagí • krík • csikaszó • csaktó • kadó • irokéz • cseroki • algankin • nacsez • szeminol • atakapa • necsez • tunika • ofó • houma • csitimacsa • bájlekszi • csakcsium • tohómi • mobájl • alabama • jucsí • hicsiti • apölesi • timukua • tokabága • aisz • kalúsza • tekeszta • kíz • jamszí • kuszábó • katauba • tuleló
A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve.
Délnyugati
szerkesztéskokopa • juma • alcsidúma • mohávi • valapáj • havaszupáj • valupáj • marikopa • papagó • fölső pima • szeri • hopi • nyugati apacsok • csirikava apacsok • zunyi • Rio Grande-keresz • hémez • navahó • téva • északi tíva • tánó • píkosz • déli tíva • tompiró • laguna • akoma • piró • hikarija apacsok • meszkaleró apacsok • hokomi • hanó • szuma • humanó • opeta • jubidi • dzsova • alsó pima • jaki • guarihió • tarahumara • tubaro • majó • koncsó • toboszó • guaszávi • akasí • sisime • tehui • tepehuan • zakatek • pemi • karankava • nyakipa • paipai • kiliva • kocsimi • gvajkura • perikú
Síksági
szerkesztésszárszi • síksági krí • feketeláb • gróvantr • aszinbojn • síksági odzsibua • crow • titon sziú • hidatsza • menden • aikara • janktonáj sziú • szanti sziú • sájen • ponka • omaha • jankton sziú • ájova • oto • pauni • arapahó • kansza • mizúria • kájova • kájova apacs • oszidzs • kamencsi • vicsita • kvapa • lipen apacs • tonkava • kitszáj
Fennsíki
szerkesztésliluit • saszvep • tomzon • nikola • okanágen • léksz • kutenáj • kaliszpil • szenpojl • columbiai szelisek • jakima • szpokén • palúsz • kődalen • flethed • népörszi • valavala • kajúszi • jumatila • klikitet • visrem • teninó • molala • klamat • modok
Nagy-medencei
szerkesztéskeleti sosóni • északi sosóni • benak • északi pajút • vasó • nyugati sosóni • jút • déli pajút • Owens Valley-pajút • kavaisszu
Kaliforniai indiánok
szerkesztéstolóva • karok • jurok • seszta • hupa • csilula • vilka • vájot • csimarikó • vintu • matóle • nongatl • szinkióni • leszik • vajlaki • kahtó • jukí • északi pomó • északkeleti pomó • keleti pomó • délkeleti pomó • középső pomó • déli pomó • keseje • namleki • acsomavi • atszagivi • majdú • jana • kankáu • niszenan • petvin • tóvidéki mívak • vapó • parti mívak • mívak • északi völgyi jokut • kosztanóan • eszölin • monacsi • foothilli jokut • déli völgyi jokut • tubatulabal • szalinen • csumas • kitanemuk • tetevjem • szeránó • gabrielinó • luiszennyó • kahuilja • kupennyó • diguennyó
Északnyugati partvidék
szerkesztésejak • tlingit • haida • nisga • gitkszen • cimsián • haiszla • haihaisz • belabela • bellakúla • uvekín • kvakiutl • északi parti szelis • nútka (núsanúlt) • középső parti szelis • déli parti szelis • maka • kvilájúta • csimekam • kvalijúka • sinúk • kletszken • tilamúk • elsziensz • szjuszlevensz • kelepájensz • kúszensz • atapaszka • takelma
Északkeleti terület
szerkesztéscsipua/odzsibua • minámini • vinebégó • ilinoj • potavatómi • foksz • szók • meszkuten • májámi • saúni • kikapú • algankin • nipisszing • hjuron • atava • pitan • venró • írí • szeneka • kajúga • onandága • onejda • móhak • mehiken • delavár • szaszkehanak • nentikók(ok) • virginiai algankin • virginiai és észak-carolinai irokéz • észak-carolinai algankin • Szent-Lőrinc vidéki irokéz • nyugati abenaki • keleti abenaki • meliszit • passzamakudi • mikmek • dél-új-angliai algankin • kelet-Long Island-i algankin
Sarköv alatti terület
szerkesztésholikecsa • ingali • kolcsen • tanajna • kolakon • kacsin • tanana • atna • hen • tatcsoni • hér • hegyi indiánok • tegis • szárazföldi tlingit • kaszka • taltan • cicót • szlekani • szlévej • bívör • kerier • csilkatin • daglib • jelonájf • csipuvéj • nyugati „erdei” krí • nyugati „igazi” krí • északi odzsibua • Winnipeg-tavi szoltó • neszkepi • keleti krí • atikemik • mantenye • beotuk
Sarkvidéki terület
szerkesztés(szibériai jupikok) • Saint-Lawrence-szigeti eszkimók • aleutok • csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) • délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) • Bering-szorosi inuitok, • Kotzebue Sound-i inuitok • belső-észak-alaszkai inuitok • észak-alaszkai parti inuitok • Mackenzie-deltavidéki inuitok • réz inuitok • netszilikek • karibu inuitok • szallirmiutok (szadlermiutok) • iglulikok • Baffin-földi inuitok • Labrador-parti inuitok • quebeci inuitok
Híres indiánok
szerkesztésÉszak- és Közép-Amerika
szerkesztésKanada
- Jeannette Armstrong
- Andrew Blackbird (1815–1908)
- Pauline Johnson (Tekahionwake, 1861–1913)
- Simon Pokagon (1830–1899)
USA
- William Apess (1798–1839)
- Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950)
- Ward Churchill
- Elizabeth Cook-Lynn (1930–)
- David Cusick (1780–1840)
- Vine Deloria, Jr. (1933–2005)
- Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939)
- Geronimo
- Handsome Lake (Ganiodajo, 1735–1815)
- Joy Harjo (1951–)
- Francis La Flesche (1857–1932)
- Lozen (1840–1887)
- Wilma Mankiller
- Russell Means
- N. Scott Momaday (1934–)
- Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960)
- Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936)
- Opothleyahola
- Osceola
- Őrült Ló
- Pokahontasz (1595–1617)
- Alexander Posey (1873–1908)
- Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976)
- Seattle törzsfőnök
- Sequoyah (1767–1843), a cseroki írás megalkotója
- Luci Tapahonso (1953–)
- Ülő Bika
- Sarah Winnemucca
- Standing Bear (1834–1908)
- Carter Revard (1931–)
- John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867)
- Tecumseh (1768–1813)
- Charlene Teters
- Victorio (1825–1880)
- James Welch (1940–2003)
- Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910)
- Ofelia Zepeda (1952–)
- Zitkala-Sa (1876–1938)
- Lásd még: Famous Indian Chiefs
Mexikó
- I. Moctezuma (1440–1469)
- II. Moctezuma (1502–1520)
- Ahuízotl (1486–1502)
- Cuitláhuac
- Cuauhtémoc (-1525)
Dél-Amerika
Indiánok az irodalomban
szerkesztés- Karl May: Winnetou
- Sat-Okh (Hosszú Toll): A Sós sziklák völgye
- Szürke Bagoly: Két kicsi hód
- James Fenimore Cooper: Nagy Indiánkönyv
- Molnár Gábor: A csendes halál démona
- Henry Wadsworth Longfellow: Hiawatha
- Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója
- Fehér Szarvas: Hét fekete Hold
A filmművészetben
szerkesztés- A misszió
- Winnetou-filmek
- Farkasokkal táncoló
- Az utolsó mohikán
- Apocalypto
- Hadiösvényen War Party amerikai akciófilm, 99 perc, 1989
- The Lone Ranger A magányos lovas ( Johnny Depp )
- A fegyverek szava (Windtalkers, 2002)
- Indián szív (The Broken Chain) , amerikai dráma, rendező: Lamont Johnson 1993
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Página no encontrada. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ https://www.censopoblacion.gt/mapas
- ↑ Perú: Perfil Sociodemográfico (spanish nyelven). Instituto Nacional de Estadística e Informática . (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
- ↑ United States Census Bureau. The American Indian and Alaska Native Population: 2010
- ↑ Canada, Government of Canada, Statistics: Ethnic Origin (279), Single and Multiple Ethnic Origin Responses (3), Generation Status (4), Age (12) and Sex (3) for the Population in Private Households of Canada, Provinces and Territories, Census Metropolitan Areas and Census Agglomerations, 2016 Census - 25% Sample Data. 12.statcan.gc.ca , 2017. október 25.
- ↑ Resultados definitivos censo 2017. radio.uchile.cl . [2018. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ https://www.dane.gov.co/files/investigaciones/boletines/grupos-etnicos/presentacion-grupos-etnicos-2019.pdf
- ↑ „Población indígena o descendiente de pueblos indígenas u originarios en viviendas particulares por sexo, según edad en años simples y grupos quinquenales de edad.” (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ IBGE. "IBGE - sala de imprensa - notícias". ibge.gov.br. Retrieved 10 November 2015.
- ↑ About this Collection. The Library of Congress. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ CIA – The World Factbook – Honduras. cia.gov . [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 3.)
- ↑ Panama. The World Factbook . Central Intelligence Agency. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
- ↑ 2005 Census
- ↑ Costa Rica: People and Society. The World Factbook . Central Intelligence Agency. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
- ↑ Report: The situation of indigenous peoples in Paraguay. Victoria Tauli-Corpuz . [2019. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Una comunidad indígena salvadoreña pide su reconocimiento constitucional en el país. soitu.es. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
- ↑ Sablon:CIA World Factbook link
- ↑ Sablon:CIA World Factbook link
- ↑ Redatam::CELADE, ECLAC – United Nations. Celade.cepal.org. Retrieved 12 July 2013.
- ↑ 1492. augusztus 3. | Kolumbusz Kristóf elindul Amerikába (magyar nyelven). Rubicon. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
- ↑ Mann (2005).
- ↑ Ld. Jacobs 2001 (a vándorlás idejéről szóló bizonyítékokat veszi számba) és Jabons 2002 (a bevándorlási elméletekről).
- ↑ Jacobs (2002).
- ↑ Aztec Empire in 1519. webpages.uidaho.edu. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Europe in 1500. williamremus.com. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Europe in 1500. williamremus.com. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
További információk
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Indigenous peoples of the Americas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.