Indiánok
Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit (őslakosait) nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkor végi újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a mai Dominikában partot ért.
amerikai indiánok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz amerikai indiánok témájú médiaállományokat. |
Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American) és az első nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az Indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
Az amerikai nyelvfejlődés hatására egyes vélemények szerint a magyar indián kifejezés is egy tévedésre alapuló, egy kolonialista, fehér felsőbbrendűségre utaló világképre utaló, a fájdalmas és rasszista múltra emlékeztető kifejezés, melyet magyarul is időszerű korszerűsíteni, hasonlóképpen a néger szóhoz. Mások ezt a magyar nyelv fejlődésébe való mesterséges beavatkozásnak, erőltetett „politikai korrektségnek” tartják.
Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.
A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után.[21] Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.
Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.
Az indiánok történelmeSzerkesztés
Az újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló jéghídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott.[22] Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.[23]
Egyes népek halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak, míg mások fejlett civilizációkat hoztak létre, mint a közép-amerikai olmékok, toltékok, maják és aztékok vagy épp a dél-amerikai inkák.
Az európai hódítások kezdetén az aztékok a világ egyik legnagyobb városával rendelkeztek (Tenochtitlan), amelynek a népessége a becslések szerint 200 ezer fő volt.[24] Összehasonlításképpen, a 16. század elején Európa legnagyobb városai Konstantinápoly és Párizs voltak, és Konstantinápolyban 300 ezer, Párizsban 200 ezer lakos élt,[25] London, Madrid és Róma lakossága pedig ekkor alig haladta meg az 50 ezer főt.[26]
Az európai konkvisztádorok kíméletlen irtóhadjárataikkal ölték az indián népeket és az általuk behurcolt betegségek is hozzájárultak az őslakosok számának drasztikus csökkenéséhez. Noha Amerika Kolumbusz előtti pontos népességének száma nem ismert, a történészek becslése szerint az indián őslakos népesség az európai gyarmatosítás első évszázadaiban 80-90%-kal csökkent. Amerika európai gyarmatosítása alapvetően megváltoztatta a bennszülött őslakosok életét, kultúráját és a kontinens etnikai összetételét is.
Észak-AmerikaSzerkesztés
- Az Amerikai Egyesült Államok történelme
- Síksági indiánok
- A szerik története
- Az apacsok történelme
- Öt Civilizált Törzs
- Floridai indián törzsek
- Nagy-medencei indiánok
- Délnyugati indiánok
- Krík indiánok
- Szeminol indiánok
- Cserokik
- Csikaszók
- Irokézek
- Huronok
- Paunik
- Otavák
- Csaktók
- Póhatanok
- Pueblo indiánok
- Jamestowni mészárlás
Közép-AmerikaSzerkesztés
- Maja civilizáció
- Aztékok
- A Karib-térség történelme (arawak és carib indiánok)
Dél-AmerikaSzerkesztés
Indián nyelvekSzerkesztés
MűvészetSzerkesztés
VallásSzerkesztés
Az amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba. Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható.
Észak-AmerikaSzerkesztés
USA és Kanada:
- A sarkkör alatti terület indiánjai
- Északnyugati parti indiánok: bellakúla, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok
- Fennsíki indiánok
- Nagy-medencei indiánok
- Kalifornia indiánjai
- Délnyugati indiánok: atapaszka, apacs, havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó, patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok
- Síksági indiánok: pauni (Pawnee), …
- Északkeleti vagy erdővidéki indiánok
- Algonkin nyelvcsalád: abnaki (Abenaki), algonkin (Algonquin), arapahó (Arapaho), csipéva vagy odzsibvé vagy anisinábé (Chippewa, Ojibwa, Anishinaabe), delaver (Delaware, Lenape), ecsemin (Etchemin), feketeláb (Blackfoot), illinivek (Illinois), kikapu (Kickapoo), krí (Cree), májami (Miami), messzecsuszett (Massachusett), mikmek (Míkmaq), minámini (Menominee), mohikán (Mahican), mohegan, narraganszett (Narragansett), otava (Ottawa), píkot (Pequot), póheten (Powhatan), potavatami (Potawatomi), sájen (Cheyenne), sauni vagy sóni (Shawnee), szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox), vampanoag (Wampanoag) indiánok
- Irokéz nyelvcsalád: cseroki (Cherokee), huron (Huron, Wyandot), irokéz (Iroquois: kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok
- Sziú nyelvcsalád: sziú (Sioux), vinebégó (Winnebago) indiánok
- A délkeleti indiánok
- Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw), csikaszó (Chickasaw), krík vagy maszkagí (Creek, Muskogee), szeminol (Seminole) indiánok
- kadó (Caddo), nacsez (Natchez) indiánok
Közép-AmerikaSzerkesztés
Dél-AmerikaSzerkesztés
Indián törzsekSzerkesztés
Észak-amerikaiSzerkesztés
DélkeletiSzerkesztés
maszkagí • krík • csikaszó • csaktó • kadó • irokéz • cseroki • algankin • nacsez • szeminol • atakapa • necsez • tunika • ofó • houma • csitimacsa • bájlekszi • csakcsium • tohómi • mobájl • alabama • jucsí • hicsiti • apölesi • timukua • tokabága • aisz • kalúsza • tekeszta • kíz • jamszí • kuszábó • katauba • tuleló
A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve.
DélnyugatiSzerkesztés
kokopa • juma • alcsidúma • mohávi • valapáj • havaszupáj • valupáj • marikopa • papagó • fölső pima • szeri • hopi • nyugati apacsok • csirikava apacsok • zunyi • Rio Grande-keresz • hémez • navahó • téva • északi tíva • tánó • píkosz • déli tíva • tompiró • laguna • akoma • piró • hikarija apacsok • meszkaleró apacsok • hokomi • hanó • szuma • humanó • opeta • jubidi • dzsova • alsó pima • jaki • guarihió • tarahumara • tubaro • majó • koncsó • toboszó • guaszávi • akasí • sisime • tehui • tepehuan • zakatek • pemi • karankava • nyakipa • paipai • kiliva • kocsimi • gvajkura • perikú
SíkságiSzerkesztés
szárszi • síksági krí • feketeláb • gróvantr • aszinbojn • síksági odzsibua • crow • titon sziú • hidatsza • menden • aikara • janktonáj sziú • szanti sziú • sájen • ponka • omaha • jankton sziú • ájova • oto • pauni • arapahó • kansza • mizúria • kájova • kájova apacs • oszidzs • kamencsi • vicsita • kvapa • lipen apacs • tonkava • kitszáj
FennsíkiSzerkesztés
liluit • saszvep • tomzon • nikola • okanágen • léksz • kutenáj • kaliszpil • szenpojl • columbiai szelisek • jakima • szpokén • palúsz • kődalen • flethed • népörszi • valavala • kajúszi • jumatila • klikitet • visrem • teninó • molala • klamat • modok
Nagy-medenceiSzerkesztés
keleti sosóni • északi sosóni • benak • északi pajút • vasó • nyugati sosóni • jút • déli pajút • Owens Valley-pajút • kavaisszu
Kaliforniai indiánokSzerkesztés
tolóva • karok • jurok • seszta • hupa • csilula • vilka • vájot • csimarikó • vintu • matóle • nongatl • szinkióni • leszik • vajlaki • kahtó • jukí • északi pomó • északkeleti pomó • keleti pomó • délkeleti pomó • középső pomó • déli pomó • keseje • namleki • acsomavi • atszagivi • majdú • jana • kankáu • niszenan • petvin • tóvidéki mívak • vapó • parti mívak • mívak • északi völgyi jokut • kosztanóan • eszölin • monacsi • foothilli jokut • déli völgyi jokut • tubatulabal • szalinen • csumas • kitanemuk • tetevjem • szeránó • gabrielinó • luiszennyó • kahuilja • kupennyó • diguennyó
Északnyugati partvidékSzerkesztés
ejak • tlingit • haida • nisga • gitkszen • cimsián • haiszla • haihaisz • belabela • bellakúla • uvekín • kvakiutl • északi parti szelis • nútka (núsanúlt) • középső parti szelis • déli parti szelis • maka • kvilájúta • csimekam • kvalijúka • sinúk • kletszken • tilamúk • elsziensz • szjuszlevensz • kelepájensz • kúszensz • atapaszka • takelma
Északkeleti területSzerkesztés
csipua/odzsibua • minámini • vinebégó • ilinoj • potavatómi • foksz • szók • meszkuten • májámi • saúni • kikapú • algankin • nipisszing • hjuron • atava • pitan • venró • írí • szeneka • kajúga • onandága • onejda • móhak • mehiken • delavár • szaszkehanak • nentikók(ok) • virginiai algankin • virginiai és észak-carolinai irokéz • észak-carolinai algankin • Szent-Lőrinc vidéki irokéz • nyugati abenaki • keleti abenaki • meliszit • passzamakudi • mikmek • dél-új-angliai algankin • kelet-Long Island-i algankin
Sarköv alatti területSzerkesztés
holikecsa • ingali • kolcsen • tanajna • kolakon • kacsin • tanana • atna • hen • tatcsoni • hér • hegyi indiánok • tegis • szárazföldi tlingit • kaszka • taltan • cicót • szlekani • szlévej • bívör • kerier • csilkatin • daglib • jelonájf • csipuvéj • nyugati „erdei” krí • nyugati „igazi” krí • északi odzsibua • Winnipeg-tavi szoltó • neszkepi • keleti krí • atikemik • mantenye • beotuk
Sarkvidéki területSzerkesztés
(szibériai jupikok) • Saint-Lawrence-szigeti eszkimók • aleutok • csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) • délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) • Bering-szorosi inuitok, • Kotzebue Sound-i inuitok • belső-észak-alaszkai inuitok • észak-alaszkai parti inuitok • Mackenzie-deltavidéki inuitok • Copper inuitok (réz eszkimók) • netszilikek • karibu inuitok • szallirmiutok (szadlermiutok) • iglulikok • Baffin-földi inuitok • Labrador-parti inuitok • quebeci inuitok
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
Híres indiánokSzerkesztés
Észak- és Közép-AmerikaSzerkesztés
Kanada
- Jeannette Armstrong
- Andrew Blackbird (1815–1908)
- Pauline Johnson (Tekahionwake, 1861–1913)
- Simon Pokagon (1830–1899)
USA
- William Apess (1798–1839)
- Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950)
- Ward Churchill
- Elizabeth Cook-Lynn (1930–)
- David Cusick (1780–1840)
- Vine Deloria, Jr. (1933–2005)
- Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939)
- Geronimo
- Handsome Lake (Ganiodajo, 1735–1815)
- Joy Harjo (1951–)
- Francis La Flesche (1857–1932)
- Lozen (1840–1887)
- Wilma Mankiller
- Russell Means
- N. Scott Momaday (1934–)
- Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960)
- Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936)
- Opothleyahola
- Osceola
- Őrült Ló
- Pokahontasz (1595–1617)
- Alexander Posey (1873–1908)
- Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976)
- Seattle törzsfőnök
- Sequoyah (1767–1843), a cseroki írás megalkotója
- Luci Tapahonso (1953–)
- Ülő Bika
- Sarah Winnemucca
- Standing Bear (1834–1908)
- Carter Revard (1931–)
- John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867)
- Tecumseh (1768–1813)
- Charlene Teters
- Victorio (1825–1880)
- James Welch (1940–2003)
- Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910)
- Ofelia Zepeda (1952–)
- Zitkala-Sa (1876–1938)
- Lásd még: Famous Indian Chiefs
Mexikó
- I. Moctezuma (1440–1469)
- II. Moctezuma (1502–1520)
- Ahuízotl (1486–1502)
- Cuitláhuac
- Cuauhtémoc (-1525)
Dél-AmerikaSzerkesztés
Indiánok az irodalombanSzerkesztés
- Karl May: Winnetou
- Sat-Okh (Hosszú Toll): A Sós sziklák völgye
- Szürke Bagoly: Két kicsi hód
- James Fenimore Cooper: Nagy Indiánkönyv
- Molnár Gábor: A csendes halál démona
- Henry Wadsworth Longfellow: Hiawatha
- Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója
- Fehér Szarvas: Hét fekete Hold
Indiánok a filmművészetbenSzerkesztés
- A misszió
- Winnetou-filmek
- Farkasokkal táncoló
- Az utolsó mohikán
- Apocalypto
- Hadiösvényen War Party amerikai akciófilm, 99 perc, 1989
- The Lone Ranger A magányos lovas ( Johnny Depp )
- A fegyverek szava (Windtalkers, 2002)
- THE BROKEN CHAIN ( Indián szív ) rendező: Lamont Johnson 1993
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Página no encontrada. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ https://www.censopoblacion.gt/mapas
- ↑ Perú: Perfil Sociodemográfico (spanish nyelven). Instituto Nacional de Estadística e Informática . (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
- ↑ United States Census Bureau. The American Indian and Alaska Native Population: 2010
- ↑ Canada, Government of Canada, Statistics: Ethnic Origin (279), Single and Multiple Ethnic Origin Responses (3), Generation Status (4), Age (12) and Sex (3) for the Population in Private Households of Canada, Provinces and Territories, Census Metropolitan Areas and Census Agglomerations, 2016 Census - 25% Sample Data. 12.statcan.gc.ca , 2017. október 25.
- ↑ Resultados definitivos censo 2017. radio.uchile.cl . [2018. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ https://www.dane.gov.co/files/investigaciones/boletines/grupos-etnicos/presentacion-grupos-etnicos-2019.pdf
- ↑ „Población indígena o descendiente de pueblos indígenas u originarios en viviendas particulares por sexo, según edad en años simples y grupos quinquenales de edad.” (Hozzáférés ideje: 2020. január 14.)
- ↑ IBGE. "IBGE - sala de imprensa - notícias". ibge.gov.br. Retrieved 10 November 2015.
- ↑ About this Collection. The Library of Congress. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ CIA – The World Factbook – Honduras. cia.gov . [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 3.)
- ↑ Panama. The World Factbook . Central Intelligence Agency. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
- ↑ 2005 Census
- ↑ Costa Rica: People and Society. The World Factbook . Central Intelligence Agency. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
- ↑ Report: The situation of indigenous peoples in Paraguay. Victoria Tauli-Corpuz . [2019. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Una comunidad indígena salvadoreña pide su reconocimiento constitucional en el país. soitu.es. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
- ↑ Sablon:CIA World Factbook link
- ↑ Sablon:CIA World Factbook link
- ↑ Redatam::CELADE, ECLAC – United Nations. Celade.cepal.org. Retrieved 12 July 2013.
- ↑ Mann (2005).
- ↑ Ld. Jacobs 2001 (a vándorlás idejéről szóló bizonyítékokat veszi számba) és Jabons 2002 (a bevándorlási elméletekről).
- ↑ Jacobs (2002).
- ↑ Aztec Empire in 1519. webpages.uidaho.edu. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Europe in 1500. williamremus.com. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Europe in 1500. williamremus.com. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
További információkSzerkesztés
- Cappel, Constance, "The Smallpox Genocide of the Odawa Tribe at L'Arbre Croche, 1763: The History of a Native American People," Edwin Mellen Press, 2007, ISBN 0-7734-5220-6
- Churchill, Ward. A Little Matter of Genocide. City Lights Books (1997). ISBN 0-872-86323-9
- Dean, Bartholomew.szerk.: David Maybury-Lewis (Ed.): State Power and Indigenous Peoples in Peruvian Amazonia: A Lost Decade, 1990–2000, The Politics of Ethnicity Indigenous Peoples in Latin American States, David Rockefeller Center Series on Latin American Studies. Cambridge MA: Harvard University Press, 199–238. o. (2003). ISBN 0-674-00964-9
- Dean, Bartholomew (2006. January). „Salt of the Mountain: Campa Asháninka History and Resistance in the Peruvian Jungle (review)”. The Americas 62 (3), pp.464–466. o. DOI:10.1353/tam.2006.0013. ISSN 0003-1615.
- Dean, Bartholomew, and Jerome M. Levi, (Eds.). At the Risk of Being Heard; Identity, Indigenous Rights, and Postcolonial States. Ann Arbor: University of Michigan Press (2003). ISBN 0-472-09736-9
- Jacobs, James Q.: The Paleoamericans: Issues and Evidence Relating to the Peopling of the New World. Anthropology and Archaeology Pages. jqjacobs.net, 2001. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
- Jacobs, James Q.: Paleoamerican Origins: A Review of Hypotheses and Evidence Relating to the Origins of the First Americans. Anthropology and Archaeology Pages. jqjacobs.net, 2002. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
- Jones, Peter N.. Respect for the Ancestors: American Indian Cultural Affiliation in the American West. Boulder CO: Bauu Press (2005). ISBN 0-972-13492-1
- Kane, Katie (1999). „Nits Make Lice: Drogheda, Sand Creek, and the Poetics of Colonial Extermination”. Cultural Critique 42, pp.81–103. o. DOI:10.2307/1354592. ISSN 0882-4371.
- Krech, Shepard III. The Ecological Indian: Myth and History. New York: W.W. Norton (1999). ISBN 0-393-04755-5
- Mann, Charles C.. 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus. New York: Knopf Publishing Group (2005). ISBN 1-400-04006-X
- Skidmore, Joel: The Cascajal Block: The Earliest Precolumbian Writing (PDF). Mesoweb Reports & News. Mesoweb, 2006. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
- Taylor, Alan. American colonies. New York: Viking (2001). ISBN 0-670-87282-2
- Thornton, Bruce S.: New World, Old Myths: A review of Charles C. Mann's 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus'. Claremont Review of Books, 2006. July. [2006. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 14.)
- Varese, Stefano. Salt of the Mountain: Campa Asháninka History and Resistance in the Peruvian Jungle, Susan Giersbach Rascón (trans.), Norman: University of Oklahoma Press (2004). ISBN 0-806-13512-3
- Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Indigenous peoples of the Americas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.